Csinálja más! - A szlovák főpapság és Esterházy boldoggá avatása

2021. március 21., 16:56
Somogyi Szilárd

Akár erőltetettnek is tűnhet a szándék, hogy megtudakoljuk, hogyan viszonyul a szlovák főpapság Esterházy János boldoggá avatásának a folyamatához, hiszen a beatifikáció kezdeményezője lengyel, az alanya pedig magyar nemzetiségű. A Szlovák Püspöki Konferenciát ez látszólag „tehermentesíti”, hiszen úgy tehet, mintha az eseményhez ténylegesen semmi köze sem lenne.

Esterházy János mellszobrának megkoszorúzása 2019. március 10-én
Fotó: Fábián Gergő

Bár napjainkban féltucat szlovák személyiség boldoggá avatási pere folyik, amikor a szlovák állampolgárságát soha fel nem adott Esterházy Jánoséról érdeklődtünk, a legfelsőbb szlovákiai klérust megtestesítő püspöki konferencia szóvivője, Martin Kramara mindössze annyit tudott közölni, hogy „erről az ügyről nincs semmilyen információja, illetve, a püspöki kar részéről semmilyen kezdeményezés nem történik ez ügyben.”

Az Esterházyval kapcsolatban kialakult furcsa helyzet egyik alapját az a tény szolgáltatja, hogy bár népességarányosan Szlovákiában a magyar közösség adja a legtöbb katolikust, a püspöki karban hiába keresnénk a  magyarok főpásztorát, mint ahogy a majd négyszázezres szlovákiai katolikus magyarságnak saját püspöksége sincs. Pontosabban, nemcsak hogy nincs, de mind ez idáig nem is volt. Ez a logikátlannak tűnő állapot természetesen nem írható a véletlen számlájára, hiszen kicsúcsosodását jelenti annak a magyarság irányában megnyilvánuló elnemzetietlenítő magatartásnak, amelynek egyes példáiról korábbi cikkeinkben már beszámoltunk. Miért éppen Esterházy János boldoggá avatásának pere képezne kivételt ez alól a hozzáállás alól?

martin kramara
Fotó: A Szlovák Püspöki Konferencia sajtóosztálya
Martin Kramara, a püspöki konferencia szóvivője: "A szlovák püspöki karnak nincs véleménye Esterházy János boldoggá avatási folyamatáról."

A szlovákiai katolikus egyháznak a boldoggá avatási folyamattal kapcsolatos magatartásában egy másik furcsaságot is megfigyelhetünk. Ennek lényege, hogy intézményi szinten az egyház úgy tesz, mintha nem lenne érintett az ügyben, a magyar hívekkel való kapcsolattartással megbízott helynököket egyéni szinten viszont hangsúlyozottan nem korlátozza az Esterházy ügyével kapcsolatos, akár támogató fellépésben.

Így mint a legmagasabb szóba jöhető egyházi méltóságot, a nyitrai és a nagyszombati egyházmegye magyar püspöki helynökét kérdeztük, mi a szlovák főpapság álláspontja Esterházy boldoggá avatását illetően?

Ďurčo Zoltán, az Esterházy szülőhelyét, Nyitraújlakot magába foglaló Nyitrai Egyházmegye magyar helynöke elmondta, hogy a főpapság részéről Esterházyt a magyar közösség ügyének tartják, s bár tudatában vannak annak, hogy egy boldoggá avatási folyamatot általában a szülőhely vagy az elhalálozás helyének püspöksége szokta kezdeményezni, azzal, hogy ezt a feladatot átvette a lengyelországi Krakkó érseke, tehermentesítette szlovák kollégáit. Ők így lemondóan jelenthetik ki: Csinálja más! Ennek jegyében a nyitrai helynök is bírja püspökének jóváhagyását, hogy Esterházy személyével, munkásságával és boldoggá avatásával a legjobb belátása szerint foglalkozzék.

Ennek értelmében Ďurčo helynök felvállalta azt is, hogy lapunk olvasóinak megpróbálja megvilágítani a szlovák klérus gondolatiságát.

Ezt leginkább azzal a gondolattal lehetne kifejezni, hogy próbálnak ugyan Esterházyhoz teológiai és emberi szempontból is közelíteni, de mindig előbukkan Esterházy nemzetisége, ami azonnal érzékennyé teszi a kérdés hátterét. S mivel csak a közelmúltban nyílt lehetőség Esterházy életének és korának a jobb megismeréséhez, még mindig nem egyszerű eljárni a másként gondolkodó, más érzelmekkel rendelkező embertásaink érdekében. Kitűnő lehetőség ebben az, hogy a boldoggá avatási folyamatot az a Marek Jędraszewski krakkói érsek kezdeményezte, akit az alapértékek állhatatos támogatása tett elismertté szerte a katolikus világban. Így feltehető a kérdés, hogy ha más cselekedeteit elismerjük az érseknek, akkor miért éppen az Esterházy János melletti kiállását kérdőjeleznénk meg?

durco zoltán
Fotó: felvidek.ma/Tóth Klára
Ďurčo Zoltán (j): "Esterházy János már megdicsőült!"

Ďurčo elmondja, hogy Esterházy szülőhelyének kápolnájában a faliképeket a kommunista hatalom egy burkolattal takarta el. Ez a burkolat mára részben már levált, és láthatóvá tette a Jelenések könyvének egyik részletét, a Megdicsőült Bárányt, amely az Esterházy-család egyik kedvelt szimbóluma, és életével Esterházy János maga is e báránnyá lett. A helynök kijelentette, hogy nem mi fogjuk boldoggá avatni Esterházyt, hiszen a Hegyi Beszéd kimondja, „boldogok, akik szenvednek az igazságért”, s ennek alapján Esterházyt az élete és a szolgálata dicsőíti meg, nem a hivatalos ügymenet.

A legtöbb magyar hívet számláló Nagyszombati Egyházmegye püspöki helynöke, Kiss Róbert is hasonló értelemben nyilatkozott lapunknak. Mindenekelőtt fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az észak-komáromi magyar nyelvű Mária Rádió a nagyszombati érsek szóbeli jóváhagyásával napi szinten közvetít Esterházyért szóló imát, valamint, hogy az érsek jóváhagyta ennek az imának a hivatalos, szlovák változatát.

kiss róbert
Fotó: felvidek.ma/Szalai Erika
A boldoggá avatás nagyon reális.

A boldoggá avatás folyamatával kapcsolatban Kiss kiemeli, nem vonatkoztathatunk el attól, hogy mindmáig akadnak olyanok, akikben Esterházy korának történései ellenállást, negatív érzelmeket ébresztenek.

Bár a tények tudatában ma már másként értékeljük a közelmúltat is, azok, akik személyes tapasztalattal rendelkeznek, vagy azok leszármazottjai ellenérzésekkel szemlélhetik a boldoggá avatási folyamatot. Ezért hasznosabb időben eltávolodni, amikor már nincsenek érintettek és úgy feldolgozni az eseményeket. Kiss ezt a csendes elfogadás folyamatának nevezi, és nagyon is reálisnak tartja Esterházy boldoggá avatását. Ezt nem az aktus miatt tartja fontosnak, hanem elsősorban azért, mert tartást ad a közösségnek, hiszen Esterházy János nem a szenvedést vállalta, hanem a helytállást, és ezért szenvedett!

A boldoggá avatás állomásairól dióhéjban: A katolikus egyház több fázisban vizsgálja egy-egy boldoggá avatásra érdemesült személy életét, cselekedeteit. Ezzel azt a célt követi, hogy a helyi közösségek számára központi személyiséggé váló boldogok mintegy példaképül is szolgálhassanak az emberi magatartás és a hittel való azonosulás terén, s ezzel mintegy „arcai” is legyenek a katolikus egyháznak. Fontos kiemelni, hogy a boldoggá avatás egy közösség vagy egy régió számára jelenti a boldog előírt tiszteletét. Ez Esterházy esetében akár azt is jelentheti, hogy a szlovákiai magyarság számára jelentene kiemelkedő alkalmat, annak dacára, hogy a kezdeményező egy lengyel érsekség. A boldoggá avatás folyamata, illetve pere előbb a megyei püspökség szintjén, majd ezt követően vatikáni szinten folyik. Nagyon leegyszerűsítve az egyes szintek a következők. Az első szint központi célja, hogy a jelölt életszentségét vagy vértanúságát, s annak a hívek körében való ismertségét megvizsgálja. Vértanúk kivételével egy csodás esemény megléte is szükséges. Mindez már magában is egy hosszabb, munkaigényes feladat, amely során bizonyítékokat és több tucat tanú vallomását is összegyűjtik. Az így összeállított anyagot Rómába küldik további vizsgálatra, ahol már történészi, teológusi, majd bíborosi összegző véleményezésre kerül sor. Ezen, általában hosszú folyamat után kerül először a pápa elé az életszentségről való döntésre. Ez után kerül sor a csoda vizsgálatára, és ha az is megfelelően zárul, kihirdethető a jelölt boldoggá avatása. A szentté válás egyik előfeltétele a boldoggá avatás, amely már az egész egyetemes katolikus egyházban jelent kötelező tiszteletet.

Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2021/11-es számában.

2021. március 17., 13:37

Több mint mártír – Megjelent a Magyar7 Esterházy-emlékszáma

Esterházy Jánosra emlékezünk a hetilapunkban.