Volt abban valami izgalmas, hogy az egykori magyar koronázó városban – amely addigra már a múltját megtagadva szlovákra dagadt – magyar lapokat lehetett venni. Míg a csehszlovák sajtó, beleértve az Új Szót is, leginkább a „csékápé kábé” ragozásával volt elfoglalva, addig a magyar már mert kritikus lenni. Bár ebben az időben a Magyar Nemzet fejlécéből még hiányzott, hogy alapította Pethő Sándor. A történész és újságíróként szellemi honvédőként jegyzett lapalapító, Szent István emlékévében, 1938 augusztusában indította el polgári napilapját, amely nemcsak őt, de a háború utáni szellemi rombolást is túlélte. A ’80-as évek második felében a legszabadabban fogalmazó napilapnak tartották, s 1987–1989-ben már tabukat döntögető témákat hozott, a rendszerkritikus gondolkodók is publicitást kaphattak, a lap ismét rászolgált a polgári önmeghatározásra, írja jegyzetében Molnár Judit főszerkesztő, amit érdemes elolvasni. |