2022. április 13., 08:10

"Megbocsátani lehet, felejteni nem szabad!" - budapesti megemlékezés a kitelepített magyarok emléknapján

Április 12-e a Magyar Országgyűlés egyhangú határozata értelmében 2012 óta a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja. A Rákóczi Szövetség Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szili Katalin miniszterelnöki megbízott részvételével megrendezett eseményen emlékezett a budapesti Európa hajón.

díjátadás
Fotó: Pomichal Krisztián

Hetvenötévvel ezelőtt, 1947. április 12-én indultak az első vonatok Magyarország felé. A szülőföldjükről hatalmi önkény által kiszakított magyarok helyére szlovák jelentkezők érkeztek Magyarországról, akik az új hazában földet, házat, munkát és egy teljes életet kaptak. A magyarokra ezzel szemben bizonytalanság, szegénység, nélkülözés várt.

A megemlékezés során rövid beszédet mondott Urbán Gizella, a kitelepítések egyik szemtanúja, akit családostul Galánta mellől kislányként hurcoltak Magyarországra. Az idős asszony kiemelte, éveken keresztül nem tudták maguk sem eldönteni, otthon érezhetik-e magukat új hazájukban. 

Melyik az otthonom? Két hazánk is van?

- tette fel a megválaszolhatatlan kérdést.

Urbán Gizella
Fotó:  Pomichal Krisztián
Urbán Gizella

Urbán Gizella beszéde végén annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a szörnyű eseményekről az utókornak is tudomást kell szereznie. Azok a megnyugvás és a megbocsátás ellenére sem szabad, hogy feledésbe merüljenek.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget irányító miniszter egy rövid történelmi bevezetés után az újrakezdés fontosságára fűzte fel beszédét.  Kiemelte, a magyar nép mindig megtalálta a választ arra a kérdésre, hogyan lehet folytatni. 

Mindig volt tovább!

- kihangsúlyozva, kedvezőtlen történelmi körülmények között a magyar nép mindig egymásba kapaszkodott, hiszen mélyen él bennünk a megmaradás kultúrája. Gulyás zárásul hangsúlyozta, a határon túli magyarság

mindig számíthat a magyar kormányra.
Gulyás Gergely
Fotó:  Pomichal Krisztián
Gulyás Gergely

"Kedves itthoniak, kedves otthoniak" - kezdte köszöntőjét az este utolsó szónoka, Bárdos Gyula Csemadok-elnök. Bárdos a kibeszéletlen traumák ellen emelt szót, az átélt szörnyűségek kapcsán hangsúlyozta,

Megbocsátani lehet, de felejteni nem szabad!

Kiemelte, a gyűlölködés nem megoldás, ugyanakkor a feledés sem az, hiszen "nem lehet megmagyarázni a megmagyarázhatatlant". 

Az ünnepi beszédek után Csámpai Boglárka zoboralji népdalénekes egy gímesi népdalt adott elő, majd az ipolysági  Sendergő néptáncosai szórakoztatták a közönséget. 

néptánc sendergő
Fotó:  Pomichal Krisztián
A Sendergők.

A rendezvényen számos felvidéki polgármester is jelen volt, olyanok, akiknek településén a 2011-es népszámlálás óta abszolút számában vagy részarányában, esetleg mindkettőben nőtt a magyar lakosság. Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke a népszámlálás kapcsán elmondta, lehet ugyan vitatkozni azon, pontosan hány magyar is van jelenleg a Felvidéken, de a negatív tendenciák mellett a pozitív dolgokra is figyelnünk kell, azokból lehet erőt meríteni.

Csáky kiemelte, a magyar iskolai beíratási kampány sikeres volt, nő a magyar iskolába íratott gyermekek száma, van mire büszkének lennünk, bár rengeteg munka vár ránk. 

Összesen nyolcvan olyan település van Felvidéken, amelyen 2011-hez képest a 2021-es népszámlálás abszolút számában és/vagy részarányában több magyart talált. Gulyás Gergely, Szili Katalin és Csáky Csongor adta át az elismerő okleveleket a megjelent több tucatnyi polgármesternek és önkormányzati képviselőnek.

Néhány kitüntetett település a teljesség igénye nélkül: Bacsfa, Bátka, Budaháza, Csallóközkürt, Nemeshódos, Kaposkelecsény, Rimaszombat, Hanva, Ipolyhídvég, Keszegfalva, Debrőd, Dunatőkés, Virt, Egyházasbást.

A témával részletesen foglalkozunk a Magyar7 hetilap következő, jövő héten megjelenő számában.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.