2021. február 9., 13:34

Isten kezében vagyunk, ezért semmi sem lehetetlen

Anyaméh gyümölcse jutalom. Ez a pályamunka nyerte el az idei Média a Családért-díjat, amit február 1-jén egy online sajtótájékoztatón adtak át. Az elismerés nekünk, felvidékieknek azért is különösen kedves, mert a film szerkesztője, Bodó Mária a csallóközi Bősről származik, de már régóta Budapesten él.

Marika a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett, kommunikáció-esztétika szakon.

Már tizenévesen, somorjai gimnazistaként az volt a nagy álma, hogy egyszer majd a magyar köztévében kulturális műsorokat készíthessen.

Budapestre vágyott, ami akkor, a kétezres évek elején, még nagy szó volt, körülbelül olyan, mint most az, ha valaki Angliában vagy Amerikában akar továbbtanulni.

Az egyetem elvégzése után az út a megálmodott célig már rögösebb volt, de a Jóisten segítségével sikerült. Gyakornokként az akkori Hír TV-ben kezdett dolgozni, rögtön egy kulturális műsorban. Néhány évvel később aztán a közmédiához került, immár tíz éve a Duna Televízió munkatársa, szerkesztő-műsorvezetőként dolgozik.

„Jelenleg az Isten kezében című műsorban dolgozom, ami a vallási műsorok főszerkesztőségéhez tartozik. Kisfiam születése után kerültem oda. ”

Annak ellenére, hogy hívő katolikus családban nőttem fel, a nagybátyám plébános, édesanyám pedig hitoktató, sosem volt tervben, hogy éppen ilyen jellegű műsorokat készítsek. Az élet azonban úgy hozta, hogy ott kötöttem ki. Az első anyagom forgatása közben volt is egy hatalmas felismerésem, hogy hát Istenem, te engem ide rendeltél. Úgy tűnt, mintha csak összeálltak volna a puzzledarabkák”

– meséli Mária.

Az Isten kezében című műsor tulajdonképpen egy heti portrémagazin, ahol olyan példaértékű emberek történeteit mutatják be, akiknek az életében jelen van a hit. Fődíjas kisfilmjének főszereplőit, az Egri-Nyári házaspárt még egy rádióműsorban, a baptista félórában ismerte meg, merthogy a Kossuth Rádióban is készít műsorokat. Az édesanya, Napsugár erős személyisége magával ragadta, s arra ösztönözte, hogy nem mindennapi örökbefogadási történetüket kamerákkal is feldolgozza.

Napsugár és férje, Barnabás nem kevesebbet vállalt, mint azt, hogy négy kisgyermeket – két kisfiút és két kislányt – fogad örökbe. Mindezt úgy, hogy nincs a közelben segítség, nincsenek nagyszülők, csakis magukra számíthatnak. Nagyon erős a hitük, az Istenre való ráhagyatkozásuk, amiből ők nagyon sokat tudnak meríteni és ez átsegíti őket a nehézségeken. A filmben ki is emeltem azt a dilemmát, amikor arról kellett dönteniük, hogy magukhoz vegyék-e a negyedik kisgyermeket is, hiszen alig 5 hónappal volt csak fiatalabb, mint a harmadik gyermekük.”

„Ez nagy vállalás volt, de Napsugárban van egy olyan alapbékesség, nyugalom, anyai ösztön, ami sokat segített abban, hogy végül Marcit is befogadják. Mindent ketten végeznek a gyermekek körül Barnabással, aki kizárólag angolul beszél a gyerekekkel, mert úgy döntöttek, adnak nekik egy hatalmas pluszt, egy világnyelvet” – avat bele portréfilmje történetébe.

A 25 perces film ITT tekinthető meg.

Hogy mi lehet ennek a példaértékű vállalásnak az alapja, arra szerinte nehéz egyértelmű választ adni. Biztos, hogy kell hozzá egy nagyon erős, mindennapokban jelenlévő istenhit, a másokért való élés képessége, de kitartás is.

Azt, hogy Isten kezében vagyunk, nap mint nap megtapasztaljuk mi is, a járvány közepette. Nagyon hálás vagyok azért, hogy munkám során olyan embereket ismerhetek meg, akik nincsenek az előtérben, nincsenek reflektorfényben, hanem itt élnek közöttünk és óriási dolog, amit ők tesznek.”

„Ezeket az emberi történeteket nagyon nagy öröm bemutatni, közvetíteni, s megmutatni, hogy nincs lehetetlen. A történetek engem is megfognak, olykor felkavarnak és bizony el is érzékenyülök. De nincs ezzel semmi baj, hisz közben magam is töltekezem” – teszi hozzá a fődíjas.

Bodó Mária

Beavat abba is, hogyan dolgozik. Saját maga keresi meg az interjúalanyait, filmjei főszereplőit. Legutóbb egy olyan férfivel készített interjút, aki nemrég került ki a börtönből, ahol gazdasági csalás miatt ült négy évet. S még mielőtt a börtönbe került volna, megtért, most a ferences rendháznál gondnok és teológiára készül.

Elárulja azt is, általában két napig forgatnak, aztán két napig vágják a filmet. Barnabás és Napsugár történetét egy olyan operatőr hölggyel vették fel, aki maga is érintett, örökbefogadó édesanya. Különleges érzékenységgel közelítette meg a témát, ami látszik is a végeredményen.

Mária egyébként boldog és jól érzi magát Budapesten, ahol férjét is megtalálta, aki Erdélyből származik. A Felvidékre sűrűn, sokszor minden hétvégén is hazajártak, egészen a járvány kitöréséig. Ahogy mondta, nem is érezte, hogy vannak határok. Most annál inkább. Egyre nehezebben viseli, hogy szüleit, testvéreit és közeli rokonait élőben most nem láthatja, csak a virtuális térben tudnak találkozni.

Kamaszként elvágyódtam a Felvidékről, nagyon vágytam arra, hogy Budapest kulturális forgatagában éljem mindennapjaim, de idővel, ahogy az ember érik, idősödik, úgy lesznek egyre fontosabbak a gyökerek, az otthoni kötődések. Kisfiam megszületése után nagyon sokat voltam otthon, Bősön, ezért úgy érzem, ő félig-meddig bősi is, nemcsak budai. Mivel szlovák állampolgár vagyok és ez is a szülőföldhöz való kötődést jelenti számomra, természetesen a közelgő népszámláláson is részt veszek”

– teszi hozzá Marika, akinek szívből gratulálunk az elismeréséhez és kívánjuk, hogy továbbra is szép feladatok találják meg.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.