2021. január 5., 15:02

Változások 2021-ben a munkaadók számára

Idén a munkáltatóknak megszűnik néhány jelentési kötelezettsége a Szociális- és Egészségbiztosítás felé, de új kiadások is keletkeznek, például a munkavállaló megnövekedett költségeinek megtérítése, ha az alkalmazott az otthoni saját technikáját alkalmazza. Hacsak nem minősülnek mikro-adózóknak, akkor nem érvényesíthetik a legalacsonyabb jövedelemadó-kulcsot.

karpatexport.jpg
Márciusig Vállalkozói Elsősegély Plusz

A munkaadók és az önálló kereső tevékenységet folytató személyek (önfoglalkoztatók - SZČO) előzetes kérelmeket nyújthatnak be az Elsősegély Plusz projekt keretében pénzügyi kompenzációra jövő év márciusáig.

Az októberi hónap után a kimutatásokat és a kérvényeket még 2021 január végéig lehet elküldeni a munkaügyi hivatalokba.

Az 1. és a 3A / 3B. intézkedés alapján, a pénzügyi támogatás igénylésekor a kitöltött űrlapok elküldésének módja is megváltozott, a kérelmeket és a nyilatkozatokat csak elektronikus úton lehet benyújtani a Slovensko.sk portálon keresztül. Ezt azzal is magyarázzák, hogy a jelentések küldésének korábbi módja nem tette lehetővé az alkalmazások és jelentések adatainak teljes és automatizált továbbítását a rendszerekbe.

A járulékokkal kapcsolatosan a beérkezett járulékok alól adómentességet vezet be a jövedelemadóról szóló törvény 2021 januárjától hatályos módosítása.

Ezzel egyidőben a munkavállalók támogatott fizetése nem minősül adóköltségnek.

A világjárvány második hulláma által érintett vállalkozók bérleti-díj támogatást is kérhetnek 2020. december 16. és 2021. március 31. között.

Erre jogosultak a kötelezően bezárt létesítményekkel bíró vállalkozók, korlátozottan működő létesítmények és azok a vállalkozók, akiknek nyitott telephelyük volt, de az ügyfelek a kijárási tilalom miatt nem tudtak hozzájuk eljutni.

A Gazdasági Minisztérium műhelyéből származó, a bürokrácia csökkentésére irányuló 469 intézkedést szintén javíthatja az üzleti környezetet.

Kevesebb jelentés a Szociális Biztosítóba

Újévtől a munkaadónak nem kell jelentenie a változásokat a munkavállalóinál például a szülési vagy a anyasági szabadságoknál. Az ilyen változásokat, amelyeket a természetes személyek regiszteréből fognak megtudni, az önfoglalkoztatóknak sem kell jelenteniük.

Bevezetik az úgynevezett „második esélyt”, azaz a Szociális Biztosító nem büntethet, amennyiben 7 napon belül kiigazítják a hibát.

A munkaadók a Szociális Biztosítóval való kommunikációban használniuk kell az úgynevezett jogviszonyt azonosító számot (dentifikačné číslo právneho vzťahu - IČPV).

A Szociális Biztosító 2021-től elektronikusan lehetővé teszi egyes, a munkavállalóikat érintő információk elérését a munkavállalóknak.

Például arról az időszakról, amely alatt nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie átmeneti munkaképtelenség, illetve ápolási vagy szülési szabadság miatt.

A halasztott biztosítási díjak ismét halaszthatóak, a kölcsönök nem

A munkaadók és az önfoglalkoztatók a Szociális Biztosító esetében 

igénybe vehetik, a 2020 márciusára, májusára, júniusára és júliusára vonatkozó halasztott díjak lejáratának további meghosszabbítását.

Ezen „járványhónapok” díjai 2021. június 30-ig esedékesek.

Becslések szerint ez körülbelül 7300 munkáltatót és 4500 önálló vállalkozót érint.

Június 30-ig a munkáltatók meghosszabbíthatják a 2020 decemberére vonatkozó biztosítási díjak befizetését is,

amennyiben nettó forgalmuk vagy üzleti jövedelmük legalább 40 százalékkal esett vissza az adott hónapban.

Azok a cégek, amelyek március végén a Lex Korona banki intézkedései alapján a járvány miatt kérték kölcsönük törlesztésének halasztását, kilenc hónapig is elhalaszthatták azokat.

Ez az átütemezési időszak decemberben jár le az első kérvényezőknek.

A Pénzügyminisztérium jelenleg nem tervezi ennek az időszaknak a meghosszabbítását. Azonban továbbra is kommunikál a bankokkal, hogy szükség esetén gyorsan reagálni tudjon. Ugyanakkor a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) a kis- és középvállalkozások irányába tett leghatékonyabb intézkedések közé sorolta a halasztási mechanizmust.

Megszűnik az előlegek elszámolásának kötelezettsége

A jövedelemadóról szóló

törvénybeli változás 2021-től, az adóelőlegek kiigazításának eltörlése az adóbevallás benyújtása után.

Ezt a lehetőséget 2020-ban a vállalatok is megkapták a Lex Corona- intézkedései révén, mint rendkívüli támogatás a világjárvány idején.

„Ha egy társaság az adóbevallás benyújtásának határidejéig alacsonyabb előleget fizetett be, és a benyújtott adóbevallás alapján magasabb előlegeket kellett fizetnie, akkor az adóbevallás benyújtását követő egy hónapon belül köteles volt ezeket az előlegekben keletkező hiányt kifizetni. Tehát a társaságnak egy hónapon belül be kellett fizetnie az adóhátralékot, valamint az elmaradást az előlegekben a következő időszakra.”

Az Egészségügyi Biztosítóval csak elektronikus kommunikáció

2021 januárjától

a munkaadóknak az egészségbiztosító társaságok felé az egészségügyi jelentéseket és egyéb értesítéseket kizárólag elektronikus úton kell küldeniük,

a foglalkoztatottak számától függetlenül.

2021 októberétől az egyéb jelentési kötelezettségek is csökkennek a munkaadók számára.

Például eltörlik azt a kötelezettséget, hogy az egészségbiztosító társaságokhoz adatokat szolgáltassanak a biztosítás fizetőjének a szülői támogatás, az anyasági, ápolási, betegség és hasonlóak változásairól, amennyiben ezt az információt egy másik hatóság, például a Szociális Biztosító már megadta a biztosítótársaságnak.

15 százalékos adó a mikroadózók részére

A jövedelemadóról szóló törvény módosítása alapján,

2021-től csak a mikroadózók vehetik igénybe a 15%-os jövedelemadót.

Tehát, azok a jogi és természetes személyek, akiknek az üzleti tevékenységből származó bevétele az adott évre nem haladja meg a 49 790 eurót. Ez a határ jelenti az úgynevezett mikroadózót, de más feltételeknek is meg kell felelnie.

Ezzel megszüntetik azt a rendelkezést, ami 2020-ra szólt, miszerint a 100 ezer alatti bevétellel rendelkező adózó fizethetett 15%-os adót.

A 49 790 euró feletti bevétellel rendelkező jogi személyek 21%-os adókulcsra, a természetes személyek pedig 19%-os adókulcsra számíthatnak.

A megemelt 25%-os adókulcs azokra érvényes, akiknél az adóalap túllépi az érvényes létminimum 176,8-szorosát.

Életképes vállalatok ideiglenes védelme

A vállalkozóknak 2021. január 1-je után is védelmet nyújtanak a koronaválság gazdasági következményeitől, azonban a jelenlegitől eltérő feltételekkel

Csak azok a vállalkozók jelentkezhetnek ideiglenes védelemért, akiknél feltételezhető a cégük életképessége,

és a vállalkozó legfőbb hitelezői is egyetértenek az ideiglenes védelemmel.

Ideális lenne, ha a vállalatok életképességi tervet készítenének. Az ideiglenes védelemről a hitelezőknek a követeléseik összege alapján kiszámítani 50% feletti többségével kell megállapodni,  és a védelmet legfeljebb három hónapig lehet biztosítani, további három hónapos meghosszabbítás lehetőségével.

Az otthoni munka és a távmunka költségeinek megtérítése

A jelenlegi szabályzáshoz hasonlóan,

a munkáltatónak biztosítania kell a munkavállaló számára az otthoni vagy távmunkához szükséges munkaeszközöket,

például laptopot vagy nyomtatót.

Ha erre képtelen, akkor megállapodhat abban, hogy a munkavállaló a saját eszközeit használja fel, de meg kell térítenie a vele járó megnövekedett kiadásokat. Ezt a Munka Törvénykönyvének 2021 márciusától hatályba lépő módosítása szabályozza.

A Munkaügyi Felügyelőség előkészíti azokat a jogszabályi változásokat, amelyek szigorúbb nyilvántartást vezetnek be a munkaidőről, az otthoni munkavégzésnél.

A statisztikák szerint,

a munkaadóknál tendencia, hogy általában jobban kihasználják az otthondolgozó munkavállalókat, mint amikor a munkahelyükön voltak.

A Munkaügyi Felügyelőség ezért a munkaidő nyilvántartásának jogilag kötelező érvényű formáját kívánja bevezetni, például online regisztrációval vagy más nyilvántartással.

Étkezési jegyek

A Munka Törvénykönyvének módosítása alapján márciustól az alkalmazott választhat, hogy ebédjegyet kér, vagy készpénzt. Ezt a döntését 12 hónapon belül egyszer változtathatja meg.

A 2021 márciusában hatályba lépő rendelkezés, előzetesen javasolja, hogy addig a munkavállaló döntse el, hogy marad-e az ebédjegynél, vagy áttér a készpénzre.

Innentől kérdéses, hogy ez mennyiben lesz a munkavállaló szabad döntése.

Mert dönthet róla a szakszervezet, a munkavállalói tanács, vagy a munkavállalók többsége.

A vállalkozók azt is javasolták, hogy az ebédjegyek kibocsátóinak provízióját a jelenlegi 3%-ról csökkentsék 2-re.

A províziót a kibocsátók érvényesítették eddig mind az ebédjegyek eladásánál, mind az ebédjegyek visszaváltásánál.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.