Nő a válságban lévő cégek száma, arányuk mégis csökken
A szlovák vállalkozói szféra sajátos képet mutat az elmúlt évek válsághullámai – a járványidőszak, az energiaválság és az inflációs nyomás – után. A hitelregisztereket kezelő CRIF – Slovak Credit Bureau legfrissebb felmérése rávilágít, hogy miközben a válságban lévő gazdasági társaságok abszolút száma 2019 óta folyamatosan emelkedik, a teljes céges állományhoz viszonyított arányuk ezzel párhuzamosan mérséklődik.
A szlovák Kereskedelmi Törvénykönyv értelmében kizárólag a korlátolt felelősségű társaságok, a részvénytársaságok, az egyszerű részvénytársaságok, valamint azok a betéti társaságok minősülhetnek válságban lévőnek, amelyekben egyetlen természetes személy sem szerepel beltagként. A jogszabályi definíció szerint válságban lévőnek azok a szubjektumok számítanak, amelyeknél a saját tőke és a kötelezettségek aránya nyolc a százhoz alá esik, vagyis súlyos tőkehiánnyal és a fizetésképtelenség közvetlen veszélyével küzdenek.
A statisztikák alapján a bajba jutott vállalkozások száma 2019 óta megszakítás nélkül nőtt, a legmarkánsabb megugrást a COVID–19 járványhoz köthető intézkedések idején, 2021-ben könyvelhették el. A növekedés üteme 2024-ben ugyan lelassult, a relatív mutató csökkenése mégsem ennek, hanem az általános piaci dinamikának köszönhető: az újonnan bejegyzett társaságok száma ugyanis jóval gyorsabban gyarapodott, mint a pénzügyi gondokkal küzdőké.
Ennek eredményeként a válságban lévő cégek aránya a 2019-es, 25 százalékot meghaladó szintről a jelenlegi 21,3 százalékra mérséklődött.
Regionális összevetésben Pozsony megyében a legsúlyosabb a helyzet. A fővárosban és környékén 27 598 ilyen vállalkozás működik, ami a megyei céges bázis csaknem 23 százalékát teszi ki. A negatív rangsor második helyére az utóbbi években Besztercebánya megye lépett elő, míg a skála másik végén, a legkedvezőbb arányokkal Trencsén és Eperjes megye szerepel. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a pozsonyi régióban ment végbe az egyik legjelentősebb tisztulás: a válságban lévő cégek aránya 2019 óta közel öt százalékponttal esett vissza, és hasonló mértékű javulást regisztráltak Kassa megyében is. Ezzel szemben a zsolnai és a besztercebányai térségben mozdult el a legkevésbé pozitív irányba a mutató.
Az ágazati megoszlást tekintve a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás továbbra is a leginkább kitett terület, ahol a vállalkozások 31 százaléka kimeríti a válsághelyzet törvényi kritériumait. Szintén magas kockázatot mutat a nagy- és kiskereskedelem, valamint a gépjármű- és motorkerékpár-javítás szektora, ahol a mutató megközelíti a 27 százalékot. A legstabilabb lábakon az információs és kommunikációs ágazat áll, ahol csupán a szubjektumok 13 százaléka néz szembe ilyen problémákkal.
A vendéglátásban és a hoteliparban tapasztalható azonban a legélesebb fordulat is. Amint arra Jan Cikler, a CRIF elemzője rámutatott, jóllehet ez a szektor jelenleg is a legsebezhetőbb, 2019-hez képest itt történt a leglátványosabb korrekció: a válságban lévő cégek aránya a korábbi, 43 százalék feletti csúcsról közel 12 százalékponttal esett vissza.Hasonló mértékű javulást csak néhány kisebb súlyú ágazat tudott felmutatni, miközben az ipari termelés, valamint a szállítás és raktározás szegmense gyakorlatilag a hét évvel ezelőtti szinteken stagnál.
