Koronaválsággal az új ipari forradalom felé? – III.
Egy sima válság is komoly kihívásokat teremt, e mostani pedig annyiban különleges, hogy a járvány rámutatott az eddigi globális gazdaságszervezés számos hibájára. Most mindenki állítja, hogy a válság után másképp lesz, az elképzelések különbözőek, de valahogy arról keveset beszélünk, hogy pár éve benne vagyunk az új ipari forradalomban. Azaz új világgazdasági folyamatok indultak el, amelyek gyorsulására számítani lehet.
1959-ben fedezték fel a nyomtatott áramkört, amire kidolgozták a szilíciumalapú mikroprocesszor gyártási technológiáját. Azóta az a szabály, hogy kétévente a chippek teljesítménye megduplázódik, tehát ez a technológia exponenciálisan fejlődik. Steve Jobs-ék egy garázsban 1975-ben összebarkácsolták az első személyi számítógépet. 90-es évek már az interneté, megjelennek az első keresőprogramok, majd 1998-ban elindul a Google. Elkezd áramlania pénz a dot-com (pont-com) cégekbe, kialakul egy tőzsdei buborék, ami 2000-ben kipukkan, és akik túlélik, hirtelen versenytárs nélkül, monopolhelyzetben maradnak – Google, Amazon, eBay. A tőzsdei buborék kipattanása után jött az újabb fázis, Wikipédia(2001), Skype(2003), Facebook (2005), YouTube (2005). A világ első 15 informatikai cégnek a tőzsdei értékük a 2000 évekhez képest 150 szeresére emelkedett.
Ez már az a fázis, ahol nem hardwereket és szoftwereket akarnak eladni, hanem platformokat kínálnak, olyanokat amelyekkel
- több százmilliós felhasználói hálózatok alakulhatnak ki
- a tartalmat a közösség együttműködve teremti meg
- a hálózat értékét az adja, hogy mennyi a felhasználója, mekkora adatbázist tud kezelni és mennyire tud személyre szabott lenni
- a kevésbé keresett adatok, információk és termékek is elérhetővé válnak általa.
Az információáramlás globálissá vált. Kialakult a globális falu – világfalu, amelyben valós időben történik az információközlés.
Eddig a hagyományos piacon, a hagyományos kínálat találkozott a hagyományos kereslettel.
Most viszont új kétoldalú piac alakul ki, ahol a két fél, az eladó és a vevő, a kereslet és kínálat már az algoritmusok és adatbázisok kezelésével találkozik.
Önálló piacszervezési szabályok és irányítási rendszer alakult ki.
Azzal, hogy információt adunk ki magunkról (a böngészéseinkkel), eláruljuk az érdeklődési pontjainkat, egyben eláruljuk, hogy mire is lennénk vevők. Így egy hatékonyan működtethető piac alakul ki, ahol a vásárlói hajlandóság megállapítása minimális a termék árához képest.
De ez azt is jelenti, hogy a piacra lépés költségei is csökkennek, tehát jóval könnyebb a piacra lépés.
Olyan platformok alakulnak ki, ahol a pultunkat, amelyen a terméket kínáljuk, a végtelenre bővíthetjük, bárkinek hatékonyan bemutathatjuk, és raktározás nélkül fenntarthatjuk.
Innen, már nem az értékláncok lesznek fontosak, hanem a digitális platformok ösztönzik a szolgáltatási láncok kialakulását.
Egyre gyakrabban nem a terméket bocsájtjuk áruba, hanem a termék által nyújtott szolgáltatást.
Új változások a gazdaságszervezésben ahol fontosabb lesz
- a tulajdon helyett a használat
- az ipari termék helyett a szolgáltatás
- a gyártás hatékonysága helyett a piac hatékonyságának növelése
- a vállalat helyett a platform
- a vállalathoz kötött foglalkoztatás helyett az önfoglalkoztatást.
A világ legnagyobb taxi szolgálata (Uber) amely egyetlen autót sem birtokol.
A világ legnagyobb szállásadója (AirBNB) amely egyetlen kiadó szobával sem rendelkezik.
De jelen pillanatban azon megy a vita, hogy a szabályozás nincs megoldva az autó használati platformnál, vagy a szállásadásnál, hiszen ezek fenntartási költség nélkül hasznot termelnek és sokszor nem is adóznak.
Viszont úgy néz ki, hogy a platformok hatékonyabban működtetik a piacot.
Érdemes pár gondolatot elmondani az elkövetkező évek egyik technológiai újításáról, a vezető nélküli autóról
- Az új vezető nélküli autókban a hagyományos autógyártók része a hozzáadott termékben 40%-ra csökkenhet
- A hozzáadott érték 40%-a már a hardverek gyártói, az adatbázisok kezelői és a földrajzi lokáció bebiztosítói kapják
- 20% pedig a mobilitást szervező platformoké lesz.
Az önvezető autó viszont átteheti a hangsúlyt arra, hogy nem autót akarjuk tulajdonolni, hanem az autózást, csak mint szolgáltatást vásároljuk meg, különböző platformokon keresztül.
Az autó gyártásáról mindenképp kell beszélni, mert a tátrai kis tigris nagyon az autógyártásra épít. Azzal, hogy a jövedelem nagy része már nem az autógyártóké lesz, várható, hogy csak a legerősebb autógyárak élik túl a versenyt, és ez nem a Kia és a Hyundai.
- Az értékteremtés áttolódik a digitális technológia és a tartalom felé,
- Az érték teremtése már nem egy adott földrajzi helytől fog függeni.
- Technológiai fejlődése miatt, csökken a termékek (relatív) összetettsége,
- Ezért növekszik az egyedi, kisszériás, a fogyasztó egyedi igényeihez igazodó gyártás,
- Újra megerősödik a fogyasztóhoz közeli kisszériás gyártás lehetősége. Itt nagy szerepe lesz a 3D nyomtatási technológiának. És gyakran egyszerre lehetünk akár termelők és fogyasztók is egy személyben.
- A digitális technológiával kisebb vállalatok is beléphetnek a globális értékláncokba, már kisszériás, egyedi termékekkel is megjelenhetünk a piacon.
- Azaz csökkenhet a transznacionális vállalatok szerepe. Mivel egyszerűbb a gyártás és olcsóbb a piacra jutás költsége, így már nem csak a nagy transznacionális vállalatok szerepe lesz egy új termék bevezetése.
Mindebből látható, hogy megerősödik az innováció szerepe, de nem csak az innovációé, hanem a hozzá kapcsolódó üzleti modelleké is.
Az innovációkról el kell mondani, hogy eddig a fejlesztések a nagyvállalatok több száz fős csapatai végezték. Viszont ez a modell nehézkes, a csapatmunka maximum 150-es létszámig hatékony, utána részlegekre kell bontani, innen viszont a részlegek általában rivalizálnak és nem működnek együtt. A nagyvállalatoknál könnyen megjelent az az érdek, hogy az új termék ne tegye tönkre az eddig futó terméket.
Helyette megjelennek a startupok. Úgy néz ki, hogy Startup az a modell, ami ma az innovációkat összerakja. Hatékony kis csapatok, akik gyakran nem újat találnak ki, csak a már meglévő kutatásokat tudják hatékonyan egy termékbe szerkeszteni.
A jövőt ott lehet megnyerni, hogy felkészülünk a változásokra.
Nem mindegy, hogy a számítógép melyik oldalára kerülünk. Aki parancsol a gépnek, vagy akinek a számítógép parancsol!
Sajnos a felvidéki magyarságnak nem jók a képzettségi mutatói, kevesebb a felsőoktatási végzettek aránya, és a szakképzésünkben is csak most próbáljuk felépíteni a duális képzést ami még a harmadik ipari forradalom képzése. Mindenképpen ki kell találni milyen is legyen az a képzés, amivel versenyképes tudást tudunk adni a fiataloknak.
Alkalmas-e az iskolai rendszerünk fiataljaink kinevelésére, akik képesek lesznek a
- váratlan kihívások észlelésére, a gyors alkalmazkodásra,
- kreatív intelligenciát igénylő feladatok megoldására,
- társadalmi intelligenciát igénylő feladatok elvégzésére.
