Kevesebbet dolgozunk, mint a legtöbb európai?
A szlovákiai lakosok életük során várhatóan rövidebb időt töltenek a munkaerőpiacon, mint az Európai Unió átlagos lakói. Míg az uniós átlag 37,5 ledolgozott év, Szlovákiában ez az érték 36,1 év. Csehországhoz viszonyítva például a szlovákiaiaknak két teljes évvel kevesebbet kellene dolgozniuk életük során. A kedvezőnek tűnő adat azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy korábban mehetnénk nyugdíjba vagy esetleg több szabadidőnk lenne.
Az európaiak egyre hosszabb időt töltenek a munkaerőpiacon. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint az Európai Unióban a várható munkában töltött idő elérte a 37,5 évet, ami 0,3 évvel több, mint 2024-ben. A szlovákiai lakosok azonban várhatóan ennél rövidebb ideig maradnak aktívak a munkaerőpiacon. Szlovákiában a várható munkában töltött idő 36,1 év, ami 1,4 évvel marad el az uniós átlagtól.
Első pillantásra ez kedvező hírnek tűnhet. Eszerint az életünk során kevesebb évet töltünk munkával, mint a legtöbb európai ország lakói. Azokhoz az államokhoz képest, ahol a leghosszabb a várható munkában töltött idő, a különbség már több évre rúg.
Különösen szembetűnő az eltérés a visegrádi országok összehasonlításában. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a régióban Csehországban a leghosszabb a várható munkában töltött idő, 38,1 év. Ez azt jelenti, hogy a csehek várhatóan két teljes évvel tovább maradnak a munkaerőpiacon, mint a szlovákiaiak.
Magyarországon is hosszabb a várható munkában töltött idő, amely 37,5 év, vagyis pontosan megegyezik az Európai Unió átlagával. A V4-országok közül csak Lengyelországban rövidebb ez az idő, ahol 35,9 év.
Jelentős a különbség Ausztriához képest is. Ott a várható munkában töltött idő 39,1 év, vagyis az osztrákok várhatóan három évvel tovább maradnak aktívak a munkaerőpiacon, mint az itthoni lakosok. Szlovéniában ez az érték 37,2 év, míg Horvátországban 35,1 év.
Bár Szlovákia az uniós átlag alatt helyezkedik el, több országban még ennél is rövidebb a várható munkában töltött idő. A legalacsonyabb értéket Romániában mérték (32,7 év), ezt követi Olaszország (33 év) és Bulgária (34,6 év). Szlovákiánál rövidebb munkában töltött idő érvényes még Horvátországra, Görögországra, Luxemburgra, Belgiumra és Lengyelországra is.
A férfiak és a nők között is jelentős különbség figyelhető meg. Az Európai Unióban 2025-ben a férfiak várhatóan 39,5 évet, a nők pedig 35,4 évet töltenek a munkaerőpiacon. Ez azt jelenti, hogy a férfiak átlagosan 4,1 évvel továbbmaradnak gazdaságilag aktívak, mint a nők.
A várható munkában töltött idő azt becsüli meg, hogy egy 15 éves személy a jelenlegi munkaerőpiaci viszonyok fennmaradása mellett átlagosan hány évet tölt a munkaerőpiac résztvevőjeként.
Ez nem azt jelenti, hogy valaki már 15 évesen dolgozni kezd, vagy hogy az egész időszak alatt folyamatosan munkaviszonyban áll. A munkaerőhöz ugyanis nemcsak a foglalkoztatottak tartoznak, hanem azok a munkanélküliek is, akik aktívan állást keresnek és készen állnak munkába állni.
Ezzel szemben azok, akik nem dolgoznak és nem is keresnek aktívan munkát, gazdaságilag inaktívnak számítanak. Ide tartozhatnak például egyes diákok, nyugdíjasok, egészségügyi okok miatt munkaképtelen személyek, illetve azok, akik családtagjaikról gondoskodnak.
A mutatót a várható élettartamra, valamint a különböző korcsoportok munkaerőpiaci részvételi arányára vonatkozó adatok alapján számítják ki. Ez tehát nem a törvényes nyugdíjkorhatárt, nem politikai célt és nem ajánlást jelent arra vonatkozóan, hogy hány évet kellene dolgozni.
Csupán azt mutatja meg, hogy a jelenlegi körülmények között átlagosan mennyi időt töltenek az emberek a munkaerőpiacon, és lehetővé teszi az országok, időszakok, illetve a férfiak és nők közötti összehasonlítást.
