Javuló kilátások, mégis távol még a fejlődés
Borítékolni lehetett, hogy a politikai harcok és a sorozatos rossz döntések meglátszanak majd a gazdaság teljesítményén, sőt a rekordmagas költekezés feltehetően még évekig sokba fog kerülni nemcsak az adófizetőknek, hanem minden szlovák állampolgárnak. Az év második felében azonban mintha megcsillant volna a fény az alagút végén, és egyre inkább úgy érezhetjük, talán kezdünk kilábalni a legmélyebb gödörből.
A vége felé járó 2023-as év politikailag számos radikális változást hozott Szlovákiában és a világon egyaránt, de ha gazdasági szempontból közelítjük meg a történéseket, akkor alapvetően csak lassú kilábalást látunk.
Az állami költségvetésben hatalmas pusztítást okozott a szeptemberi választásokat megelőző kampány,
hiszen a hatalmon lévő pártok igyekeztek mindent megtenni azért, hogy szebb arcukat mutassák a választóknak a hároméves veszekedés után, de a voksolás eredménye azt mutatja, hogy mindez mégis kevés volt.
A politikától távolodva viszont le kell szögeznünk, a szlovák gazdaság folyamatait is alapvetően a magas infláció határozta meg. Az év első hónapjaiban mért iszonyatos pénzromlás szerencsére már hónapok óta a múlté, de még mindig nem mondhatjuk el, hogy sikerült teljesen megállítani az értékvesztést.
Az eurózóna gazdasága 2022 vége óta stagnál, és a jövőre vonatkozó kilátások sem tűnnek kedvezőeknek, de a hazai gazdaság legalább mérsékelt növekedést ki tudott mutatni.
Továbbra is stabil a munkaerőpiac, ami kulcsfontosságú a háztartások pénzügyi helyzete szempontjából.
Az azonban már korántsem jó hír, hogy a geopolitikai kockázatok ismét növekedtek, s ami a szlovák gazdaság szempontjából különösen rossz, hogy az államháztartás fenntarthatóságát fenyegető kockázatok is erősödtek. Az elmúlt öt évben elmélyültek a leküzdött válságok kedvezőtlen hatásainak mérséklésére irányuló fiskális politikai erőfeszítések.
A szlovák gazdaságot idén a hazai és a külföldi kereslet kedvezőtlen alakulása is érintette.
A fogyasztók a magas inflációt a fogyasztási kiadások visszafogásával kezelték,
miközben a cégek kevesebbet fektettek be. Lassulás tapasztalható az ingatlanpiacon, ami további gátló tényező, különösen az építőipari beruházásoknál. Az eurózónában pedig még most is viszonylag pesszimisták a várakozások.
Az eurózóna magas inflációjával és emelkedő kamataival csökkent a befektetési kedv, szigorodtak a hitelnyújtás feltételei. Ezzel természetesen a szlovákiai termékek iránti kereslet is gyengült. Kedvezőtlen helyzet volt tapasztalható a tartós fogyasztási cikkek és a befektetési termékek szegmensében is, a hatások pedig negatívan érintették az exportőreinket.
Az elemzők jelentősebb fellendülést a külső gazdasági környezet és az uniós források felhasználásának élénkülésével várnak, de csak 2025-ben.
Egyes optimisták szerint azonban már a jövő évben megkezdődik a fellendülés.
A novemberi adatok alapján az infláció lassulása éves összevetésben a fogyasztói kosár szinte mind a 12 fő összetevőjében megmutatkozott. Ez vonatkozott az élelmiszerekre és az alkoholmentes italokra, valamint a lakhatásra és az energiákra is, amelyek a háztartási kiadások szempontjából a legjelentősebbek. Kilencedik hónapja lassul az éves infláció, novemberben a fogyasztói árak 6,2%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt.
A szlovák gazdaság mindezek ellenére szerencsére nem mutatja a recesszió jeleit.
A statisztikai adatok és a szakemberek piaci várakozásai alapján úgy tűnik, az elkövetkező időszakban a hazai cégek országszerte több alkalmazottat akarnak felvenni, mint elbocsátani.
A munkaerőhiány viszont továbbra is nagy probléma,
miközben külföldi munkaerőt is egyre nehezebb találni.
Ami az alkalmazottak lehetőségeit illeti, annak ellenére, hogy
a legfrissebb adatok szerint már több területen reálértékben is növekedtek a bérek,
az egyik legismertebb szakmai portál felmérése szerint
a magas infláció és a növekvő kiadások ellenére a munkavállalók 40%-a nem kapott idén béremelést.
Ennek kissé ellentmond, hogy a statisztikai hivatal októberi számai alapján mind a tíz, havi rendszerességgel vizsgált ágazatban reálbér-növekedés volt. Ez 2021 augusztusa óta nem fordult elő. Természetesen magyarázhatjuk ezt azzal is, hogy szektoron belül is jelentősek a különbségek, de egyértelmű, a nettó fizetések jelentősen emelkednek, de még így is rosszabbul élünk, mint az orosz–ukrán háború előtt.
Összességében megállapítható, hogy
a két éve tartó inflációs nyomás jelentős nyomot hagyott a szlovák gazdaságon,
ami miatt az árak szinte minden területen emelkedtek, s ugyan a pénzromlás már visszahúzódóban van, a korábbi árszínvonal már a múlté. A legtöbb helyen emelni kellett a fizetéseket, ha a munkaerőhiány időszakában a munkáltató meg akarta tartani az alkalmazottait, de ez a nehéz gazdasági helyzetben többszörös kihívást jelentett. Történt mindez akkor, amikor a gazdaság a legtöbb területen még mindig nem tudta elérni a koronavírus-járvány előtti szintet, vagyis az új kihívások nélkül is a fennmaradásukért küzdöttek a cégek.
A vállalkozók mellett az önkormányzatok is rendkívül nehéz helyzetbe kerültek az elmúlt három év kormányzási manőverei miatt, így a jövőbe vetett bizalom további ütés kapott.
A szeptemberi választások után létrejött kormány eddigi intézkedéseinek a hatása még nem mérhető, a várakozások azonban vegyesek, mert a konszolidációs intézkedések ismét áremelkedést okozhatnak, hiszen a munkaadók kiadásai tovább fognak emelkedni.
Az ősz során egyre rosszabb hírek érkeztek a világgazdaság alakulásáról, a lehűlés kockázatát globális szinten elsősorban a kínai fejlemények jelentik. A monetáris politika szigorítása a fogyasztói kereslet és a beruházások korlátozásában nyilvánul meg. A szolgáltató szektorban a világjárvány utáni fellendülésből fakadó impulzus is lassan elhalványul. Kína számos problémával küzd, és nem tudja lendületesen beindítani gazdaságát. Ennek alapján arra számíthatunk, hogy ezek a kedvezőtlen ázsiai hírek hatással lesznek a gazdaságunkra.
Az orosz–ukrán háború mellett itt az újabb fegyveres konfliktus Izrael és a Hamász között, ami bizonytalanságot okoz, s ha valami rosszul hat a gazdasági növekedésre, az a bizonytalanság.
Mindezeket figyelembe véve egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy az infláció felett olyan gyorsan sikerül győzedelmeskednünk. Ugyan az Európai Központi Bank monetáris politikájának természetesen ez a célja, ám egyre gyakrabban merül fel annak a lehetősége, hogy a kamatlábak jelenlegi szintje újabb válságot idézhet elő.
Megjelent a Magyar7 2023/51-52.számában.
