Európa gazdasági motorjává válhat a V4-ek
Az utóbbi években minden korábbinál szorosabbá vált a Visegrádi Együttműködés tagállamainak kapcsolata, ami a gazdasági projektek mellett, ma már a politikai érdekérvényesítés terén is megmutatkozik. Ennek okán a Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát magába foglaló V4-ek ma már nem csupán egy, a kontinens többi regionális együttműködései közül, hanem sokkal inkább az elmúlt harminc év legsikeresebb államközi szövetsége, ami a következő évtizedekben több előrejelzés szerint is Európa gazdasági motorjává válhat.
Már a rendszerváltoztatás után egyértelművé vált, hogy az elképzeléseik egyeztetése és közös érdekeik képviselete érdekében a térség államainak célszerű lenne közösen fellépni a Közép-Európát érintő ügyekben. Ennek megerősítésére került aláírásra 1991. február 15-én Antall József magyar miniszterelnök, valamint Václav Havel csehszlovák elnök és Lech Wałesa lengyel elnök által a három ország hivatalos szövetségét megerősítő Együttműködési nyilatkozat, amelyet ma Visegrádi Együttműködésként ismerünk.
Az elmúlt harminc év sikeres együttműködésének köszönhetően a tagországok szinte egyszerre váltak a NATO majd az Európai Unió tagjává, emellett pedig régiós szinten is több sikeres projekttel segítették egymás gazdasági növekedését.
Ennek okán a V4-ek gazdasága – együttesen – ma már az ötödik legnagyobb Európában, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) előrejelzései szerint 2030-ra pedig a tagországok akár a 2004 előtt csatlakozott uniós tagok jövedelemszintjének 80 százalékát is elérhetik.
A szoros gazdasági együttműködést számos nemzetközi projekt példázza, elég csak az áprilisban átadott magyar-szlovák villamosenergia-rendszereket összekötő új távvezeték átadására gondolnunk, míg a közeljövőben egy magyar-szlovák tranzit földgázszállító vezeték is átadásra kerül majd, ami az uniós szintű észak-déli gázfolyosó fontos elemeként, Lengyelországtól egészen Horvátországig biztosítja majd az összeköttetést a nemzeti földgázvezeték rendszerek között. Az említett beruházások amellett, hogy az egész európai villamosenergia és gázellátásbiztonságához is hozzájárulnak, a régió versenyképességét is nagymértékben megnövelik, ami elősegítheti a térség országainak gyors gazdasági növekedését. A tagországok emellett egy, a fővárosaikat összekötő gyorsvasút hálózat kiépítését is célul tűzték ki a következő évtizedre, amely egy osztrák leágazással kapcsolhatja majd be a térséget a nyugat-európai gyorsvasúti hálózatba.
Nem véletlen tehát, hogy több szakértő és politikus is a kontinens új gazdasági motorját látja az egyre kiterjedtebb együttműködésre törekvő V4-ekben, aminek tagjai különösen az elmúlt években fűzték szorosabbá kapcsolataikat.
Az együttműködés sikere a szoros gazdasági kapcsolatokon túl azonban másban is rejlik. A korábban alapvetően érdekalapú Visegrádi Együttműködés keretein belül az elmúlt tíz évben – a korábbi sérelmeket félretéve – több alkalommal is értékalapú, egymást támogató döntések születtek a tagállamok részéről, amiknek köszönhetően nemzetközi szinten is sikerrel tudtak kialakítani egy közös közép-európai álláspontot, amit képviselve az Európai Unióban is komoly eredményeket tudtak elérni.
Jó példa erre a 2015-ös bevándorlási válság, amely során a tömeges migráció és a nyugat-európai országok kötelező betelepítési kvótákat erőltető politikája arra sarkallta Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát, hogy – a magyar kormány vezetésével – közösen lépjenek fel a külső határok védelme érdekében, illetve együttes erővel szálljanak szembe a föderatív uniót támogató politikai erőkkel.
Emellett a tagállamok részéről az utóbbi években rendszeresen születnek közös állásfoglalások, valamint gyakoriak az egyeztetések a különböző szakértői és politikai szinteken is, ami legutóbb a koronavírus-járvány elleni védekezés kapcsán is tetten érhető volt. Ennek köszönhetően a V4-ek mára az egyik legerősebb politikai szövetséggé vált az Európai Unióban, amelynek érdekérvényesítő ereje – az együttműködés mozgatórugójaként működő magyar-lengyel szövetség vezetésével – legutóbb a költségvetési tárgyalások során múlta felül a nemzetközi balliberális erők várakozásait, de hasonló sikernek könyvelhető el az is, hogy Magyarország és Lengyelország az Európai Parlament által politikai okokból kezdeményezett 7. cikkely szerinti eljárások során is kölcsönösen kiáll egymás mellett, és megvétózza azokat.
Az eddig elért sikereknek, valamint a tagállamok közti jó kapcsolatoknak köszönhetően minden jel arra utal, hogy a V4-eken belüli szorosabb kötelék kiépítése a jövőben is folytatódik. Ezt vetítik előre a július elsejével hivatalba lépett magyar elnökség tervei is, amelyek között a tagországok gazdaságának gyors újraindításán túl, szerepel az együttműködés mélyítése a digitalizáció, a biztonságpolitika és az infrastrukturális fejlesztések terén is. A magyar elnökség emellett fontos külpolitikai célként határozta meg a migrációval szemben történő hatékonyabb fellépést, a nyugat-balkáni térség uniós integrációját és a Keleti Partnerség támogatását is, amelyre a többi tagállam részéről is komoly hajlandóság mutatkozik. Az említett célok megvalósítása a következő években jelentősen hozzáárulhat majd a térség erőteljes gazdasági növekedéséhez, míg a tagországok közti kapcsolatok szorosabbra fűzése a V4-ek érdekérvényesítő képességének növelésével, a tagállamok nemzetközi elismertségére is pozitívan hathat.
Mindehhez azonban fontos, hogy a Visegrádi Együttműködés – az időről-időre elhangzó ellentétes kijelentések ellenére – a jövőben is több maradjon egy érdekalapú államközi szövetségnél, elengedhetetlen tehát a közös értékek menti érdekérvényesítés folytatása, ami a következő harminc év sikerének egyik legfontosabb kulcsa lehet.
A szerző a XXI. Század Intézet elemzője
