Beruházások a V4 országaiban - Szlovákia lemaradóban, Magyarország kitart

2021. április 6., 14:44
Matus Tibor

A statisztikai hivatalok számon tartják az adott ország bruttó állóeszköz-felhalmozását, ami tartalmazza az adott évben a tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzéseit, csökkentve az eladások értékével. Ez alapvetően gépeket és berendezéseket, járműveket, lakásokat és egyéb épületeket jelent. A válságkezelés egyik fő dilemmája volt, hogy a meglévő gazdasági struktúrából próbáljunk minél többet megőrizni, vagy előremenekülve, beruházásokkal egy jobb pozíciót teremtve készüljünk a válság elvonulására.

Fotó: unsplash.com

A bruttó állóeszköz-felhalmozás értékének változása a versenyképesség szempontjából is kiemelt fontosságú.  Az állóeszköz-felhalmozás hozzájárul a gazdasági szerkezet korszerűsödéséhez, a technológiai fejlődéshez, a termelékenység javulásához és végső soron a gazdaság jövőbeni bővüléséhez. Az Eurostat adatait vizsgáltuk.

Az első ábra, az egyes évek állóeszköz-felhalmozását a 2015-ös (100%) bázisévhez hasonlítja.

Az EU átlag 2019-ben még 17,5 százalékkal volt több 2015-höz képest, 2020-ban ez visszazuhant a 2015-ös év 108,6 százalékára.

Látható, hogy a V4-eknél, 2015-ben komoly ugrás volt tapasztalható, amikor a 2007-2014-es tervezési ciklus ráadás éveiben próbálták elkölteni a megmaradt EU-forrásokat. 2016-ban visszaesés volt tapasztalható, viszont 2017-ben már az új tervezési ciklus forrásai jelennek meg, már ahol.

Szlovákia csak 2019-ben tudott nagyobb értéket hozni a 2015-nél, 2020-ban már csak 11 százalékkal kevesebbet.

Magyarország görbéjén meglátszik, hogy az előző ciklusban igyekeztek az EU-forrásokat gyorsítottan felhasználni, ellentétben Szlovákiával, ahol a 2014-2020-as időszakra a rendelkezésre álló források több mint hatvan százaléka kimerítetlen maradt. A járványnak köszönhető, hogy a bennragadt 8 milliárd eurónyi forrás felhasználására Szlovákia haladékot kapott.

2020-ban kimutatható a járvány hatása, amire hatottak a belföldi forrásokból finanszírozott beruházások visszafogása, illetve a külföldi tőke beáramlására is.

A külföldi tőke beáramlásáról már beszámoltunk a portálunkon is. Az ENSZ adatai szerint 2020-ban, míg a külföldi befektetések világszerte 42 százalékot zuhantak, addig Magyarországon 140 százalékkal emelkedtek. A világ közel kétszáz országa közül csak Belgium, Luxemburg, Svédország és Dánia előzi meg Magyarországot. A régió országaiban is elapadtak a külföldi beruházások: Szlovákiában 87 százalékkal, Csehországban 54 százalékkal, estek a befektetések, csak Lengyelországban emelkedtek szerény, 9 százalékos értékkel.

Az állóeszköz-felhalmozás a GDP-hez képest

A második ábránk a bruttó állóeszköz-felhalmozás arányát mutatja az adott év bruttó nemzeti össztermékéhez képest.

A térségre jellemző volt a GDP 5 százalék körüli esése, Magyarország igyekezett megtartani az állóeszköz-felhalmozás arányát a 27% körüli szinten, viszont a másik három visegrádinál esés tapasztalható.

Az EU-ban 2020-ban, a tagországok átlagosan a GDP 21,6 százalékát fordították állóeszköz-felhalmozásra, itt is esés tapasztalható a 2019-es év 22 százalékához képest. Érdekesség, hoy Magyarországnál magasabb arányt csak Észtországban (31,3%) és Írországban (29,9%). Sőt Észtországban a megszokott 24-26 százalékról ugrottak 31,3 százalékra.

Persze ezek csak számok, és évek múltán mutatkoznak meg, mennyire voltak racionális beruházások, csak pár év múlva hozzák meg gyümölcsüket. Viszont aki nem tud beruházni, annak nincs mitől várnia az ugrást.