Az ingatlanárak emelkedésével a bérlés kerülhet fókuszba?
Sokan reménykedtek benne, hogy a magas kamatok, a gazdasági bizonytalanság és az elmúlt évek ingatlanpiaci hullámzása végre megfékezi a lakásárak emelkedését Szlovákiában. Azoknak azonban, akik arra vártak, hogy kedvezőbb áron juthassanak saját otthonhoz, most csalódniuk kell. Semmi új ugyanis a nap alatt, az ingatlanárak tovább drágultak az elmúlt időszakban.
Az elmúlt években a szlovákiai ingatlanpiac többször is meghökkentette a lakosságot. A legnagyobb “robbanás” a koronavírus-járvány időszakát követően történt, mikor elképesztő mértékben megugrottak az ingatlanárak, melyek azóta folyamatosan emelkednek, lényegében még időszakos stagnálásról sem beszélhetünk.
Pozsonyban, Kassán, Nagyszombatban vagy Zsolnán továbbra is erős a kereslet, miközben az új lakások kínálata korlátozott. Az építőipari költségek emelkedése, a munkaerőhiány és a szigorodó szabályozások miatt a beruházók sem tudnak olyan ütemben új lakásokat piacra dobni, amely érdemben enyhítené a keresleti nyomást. Az eredmény jól látható, az ingatlanárak folyamatosan emelkednek, az első lakásukat vagy házukat megvásárolni kívánó fiatalok pedig nehéz helyzetben találják magukat.
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a bérek növekedése sok esetben nem tud lépést tartani az ingatlanárak emelkedésével. Egy átlagos keresettel rendelkező fiatal számára még így is kihívást jelent összegyűjteni a szükséges önerőt. Sokan szembesülnek azzal a ténnyel, hogy a saját lakás megszerzése már nem néhány évnyi takarékoskodást jelent, hanem egy sokkal hosszabb és tudatosabb projekt szükséges hozzá.
Nem véletlen, hogy egyre többen osztják azt a véleményt, hogy a lakásvásárlás nem minden esetben a legjobb választás. A közép-európai társadalmakban hosszú ideje él az a meggyőződés, hogy a saját ingatlan a biztonság és a siker egyik legfontosabb szimbóluma. Ehhez képest Nyugat-Európában teljesen másképp viszonyulnak ehhez a témához, Hollandiában vagy a skandináv országokban például túlnyomó többségben van a lakásbérlők aránya.
A jelenlegi árak mellett számos városban előfordul, hogy egy hasonló ingatlan havi bérleti díja alacsonyabb, mint a megvásárlásához szükséges hitel törlesztőrészlete. Ráadásul a tulajdonosokat nemcsak a hitel terheli, hanem a karbantartási költségek, az esetleges felújítások és az ingatlan fenntartásával járó egyéb kiadások is. A bérlők ezzel szemben nagyobb rugalmasságot élveznek, könnyebben tudnak munkahelyet vagy akár várost váltani, az utóbbi két szempont miatt fordulhat elő, hogy a nyugati országokban olyan sokan bérelnek lakást.
Ezzel természetesen nem azt mondom, hogy a bérlés lenne a tökéletes megoldás és mindenképp a nyugat-európai példát kellene követni. Sokak számára bizonytalanságot jelent, hogy a bérleti szerződések általában időszakosak, és a lakhatás hosszú távú stabilitása nem mindig garantált. Emellett a bérleti díjak is emelkednek, különösen a népszerű városi régiókban. Mégis egyre több fiatal jut arra a következtetésre, hogy jelenlegi pénzügyi helyzetében a bérlés kevesebb kockázattal jár, mint egy több évtizedre szóló hitel felvétele.
Európán belül egyébként épp Szlovákiában az egyik legmagasabb a saját ingatlannal rendelkezők aránya. Lassan azonban egy új szemlélet kezd kialakulni, különösen a fiatalabb generáció körében. Egyre többen nem érzelmi, hanem pénzügyi döntésként tekintenek az ingatlanvásárlásra, és azt a piaci helyzethez, valamint anyagi lehetőségeikhez igazítják.
A remény, hogy a közeljövőben csökkenjenek az ingatlanárak, álom marad. A kereslet nő, az új lakások száma pedig korlátozott, ami nem segíti elő az árak csökkenését. Sokak számára ez egy rossz hír, a körülményekhez viszont alkalmazkodni kell. Azok számára, akik minden megtakarításukat a 10 százalékos önrész finanszírozására fordítanák, illetve nem szeretnének hosszú évtizedekig hitelt fizetni, a bérlés talán egy kézenfekvőbb megoldás lenne. A trendek változnak, a fiatalabb generációk pedig egyre kevésbé törekednek a saját ingatlan birtoklására.
