Az elérhetetlen hitelek valósága
A világgazdaság félelme a recessziótól általában elősegíti, hogy a gazdasági folyamatok visszataláljanak a fejlődési pályára. Köztudott, hogy a globális világot, amely a fogyasztásra épül, a fejlődés viszi előre. Ennek biztosítására pedig kiemelt fontosságú, hogy a pénzügyi rendszerek is jól működjenek. Az inflációs időszak viszont sok bizonytalanságot okozott nemcsak a családoknak, hanem a gazdasági élet valamennyi szereplőjének.
Az Európai Központi Bank kamatemeléseiről már többször beszámoltunk, legutóbb május elején 25 bázisponttal emelte meg a három irányadó eurókamatot. Az EKB hangsúlyozta, hogy a túl magas inflációs kilátások miatt volt szükség erre a lépésre.
Az elemzők még két emelést várnak idén, amelynek köszönhetően a jelzáloghitelek éves átlagos kamatlába Szlovákiában is elérheti, vagy akár meg is haladhatja az 5 százalékot.
Ez a legalacsonyabb áron elérhető kamatokat jelenti majd, természetesen a fogyasztói hitelek esetében ennél magasabb éves költségekkel kell majd számolni.
A pénzforrások elérhetőségének drágulása viszont nem csupán a háztartásokat érinti negatívan, amelyek nem tudnak majd hozzájutni a saját lakáshoz, vagy éppen valamilyen más termékhez, hanem jócskán rányomja bélyegét a vállalkozói szektorra is. Ez pedig hatással lesz az életszínvonalra is. Ha ugyanis a vállalati szektor számára nehezebbé válik a beruházások finanszírozása – amelyben kulcsszerepet játszanak a banki hitelek – értelemszerűen a nemzetgazdaság eredményére is kihatással lesz. Ennek veszélyét már Németországban is belengették, mert míg a kormányzati becslések optimisták, a vállalkozói réteg számára a fentebb felsorolt folyamatok már a mindennapi valóságot jelentik.
Azt viszont még korai volna elemezni, hogy már elértük-e azt a szintet, amikor az EKB is elkezd a recessziós várakozások miatt visszavenni az inflációcsökkentést támogató intézkedéseiből. Erre az elemzők szerint legkorábban ősszel kerülhet sor, s még júniusban és júliusban is az alapkamat kisebb léptékű emelését kell elviselnünk.
Ami a szlovákiai háztartásokat leginkább érdekli, hogy mikor várható kedvező változás a hitelek piacán. Azon belül is elsősorban a jelzáloghitelek kamatlábainak alakulása érinti a családokat. Ezzel kapcsolatban érdemes idézni a Szlovák Nemzeti Bank május végén bemutatott felmérését. Ebből világosan kitűnt, hogy míg 2017-ben megközelítőleg minden ötödik szlovákiai háztartás rendelkezett lakáshitellel, 2021-ben már minden negyedik, a 44 év alattiak körében pedig majdnem minden második.
A lakosság 20 százalékának van jelzáloghitele, és 2017 és 2021 között a fennálló lakáshitelek átlagos állománya 32 ezerről 35 ezer euróra nőtt fejenként.
A háztartások eladósodottságának szerkezete is megváltozott. A nem lakáshitel-tartozás állománya a több mint 21%-ról 18% alá esett ebben az időszakban. Másrészt a hitelezés területén a szigorúbb szabályok hozzájárultak az adósságteher-mutatók enyhüléséhez.
A kutatás azonban csak 2021-ig terjedt, nem tartalmazza a 2022 év eleji változásokat, amikor is, aki csak tehette, kihasználta az alacsony hitelkamatlábak nyújtotta lehetőségeket, mert már érezni lehetett a drágulás szelét.
Az enyhe fuvallat helyett azonban igazi vihar kerekedett, amelynek hatása a jelzáloghitellel rendelkező családok költségvetésében már most is érezhető, igaz, csak abban az esetben, ha nincs évekre fixálva a hitel. A szerencsésebbek persze 5-10 évre rögzítették a kamatlábakat, s jól tették, mert a jelenlegi előrejelzések szerint 1-2 százalék körüli lakáshitelre nincs esély az elkövetkező két évben.
Bármennyire is elhúzódik az orosz–ukrán háború, a jelenlegi adatok vonatkozásában az Európai Központi Banknak idővel el kell kezdenie a kamatcsökkentést, de nem valószínű, hogy 2 százalék alá megy. Éppen ez lehet a bűvös határ, az optimális állapot a piac számára, de az elmúlt évek bizonytalanságai miatt egyelőre nehéz megjósolni, hogy valóban eljutunk-e ide 2025-re, ahogy arról a legtöbb helyen olvasni.
Az biztos, hogy napjainkban kevesebben vásárolnak ingatlant befektetési céllal hitelből, mint két évvel ezelőtt, és az is nyilvánvaló, hogy a bankok és ingatlanügynökségek ügyfeleinek száma is csökkent. Ahogy a pénzügyi élet annyi területén, itt is a várakozások idejét éljük, eközben azonban a szlovák parlamentben megfogalmazódott egy érdekes javaslat a hitelek havi előtörlesztésének a lehetőségéről.
Az előtörlesztés abban az esetben lenne díjmentes, ha az ügyfél által előtörlesztéssel kifizetett teljes összeg nem haladja meg a hitel 30 százalékát.
Ezzel akarnák a képviselők elérni, hogy az adósok hamarabb és kedvezőbb feltételek mellett tudják visszafizetni hitelüket, vagyis annak egy részét legalább. Más kérdés, hogy ez a változás is csak azoknak segítene, akiknek vannak szabadon felhasználható pénzeszközei, amit erre tudnak fordítani. Jegyezzük meg, hogy a díjmentes előtörlesztésre most is van mód, de csak évente egy alkalommal.
A választási kampányban egész biztos téma lesz a hitelek kérdése, hiszen a lakosság jelentős részét érinti, s egyre többen lesznek azok, akiknek a fixáció lejárta után 100-200 euróval is emelkedik a havi törlesztőrészletük.
Persze, ha nem érkezik valamilyen segítség az állam részéről. Boris Kollár (Sme rodina) biztosan a bérlakásokkal fog kampányolni, a baloldali pártok inkább más rétegekre koncentrálnak majd, nem a hitelesekre. Ők feltehetően tehát maradnak az egyre bővülő számú jobboldali és liberális pártok fókuszában. A nagy kérdés az, lesz-e működőképes ötletük, és ha igen, annak lesz-e esélye az új parlamentben.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2023/23. számában.
