2021. március 7., 15:02

Autópálya-biznisz, szlovák módra

Nyugodtan kimondhatjuk, hogy Dél-Szlovákia az ország mostohagyermeke. Sem a beruházások, sem az autópályák nem ide irányulnak. A Most–Híd kormányzása, a joggal sokat bírált Érsek Árpád minisztersége idején azért mégiscsak megjelentek az útépítő gépek a régiónkban. A jelenlegi kormány azonban visszahozta a legnacionalistább Smer–SNS-kormány gyakorlatát. A terveket látva Mečiar és Slota is megnyalná a szája szélét.

Mutathatja a Matovič-kormány a legszebb demokrata és liberális arcát, a mély sovinizmus, a magyarság iránti gyűlölet bizonysága az a kirekesztő gyakorlat, amellyel a déli útberuházásokat hátra sorolták. Mindezt hiába bújtatják pénzügyi, logisztikai és egyéb racionális érvek mögé. Lássuk az elmúlt napok, hetek bejelentéseit. Mindenki eldöntheti, mennyi benne a racionalitás, és mennyi a nemzeti presztízs bizonyítási kényszere.

Alagút a Kis-Kárpátok alatt – cca. 84 millió euró/km

Egy gigaprojekt keretében, a jelenleg épülő körgyűrű folytatásaként Pozsony közvetlen közelében fúrnák át a Kis-Kárpátokat egy 12 kilométeres, több mint egymilliárd euróba kerülő alagúttal. Ezzel Récsénél a Csehországba menő forgalmat egyenesen át lehetne vezetni a Jókút felé vezető D2-es autópályára. Tehermentesítenék például a Lafranconi hidat, amelyen naponta százezer jármű halad át.

A terv régóta létezik, de tíz év után sem tudott túllépni a környezeti hatásvizsgálatokon. Tavasszal még bizakodtak, hogy akár 2024-ben el is kezdhetik – de ezek a környezetvédők! Ráadásul tiltakoznak a neves zarándokhely, Máriavölgy lakói is, hiszen ott bukkanna ki az alagút szája.

Akadnak szakértők, akik azt állítják, jóval olcsóbb lett volna megépíteni először ezt az alagutat, majd az innen kitermelt kőzetet felhasználni a körgyűrű további részében, nem pedig vásárolni, vagy hulladékkal feltölteni az utak töltését. Így a több millió köbméternyi kőzet költséges elhelyezésével is számolni kell.

pozsonyi elkerülőút
Alagút Dóval alatt – 38 millió euró/km

Andrej Doležal közlekedési miniszter újraélesztette a vitát, hogyan lehetne összekötni az R1-es nyomvonalat a D1-essel Közép-Szlovákiában. Még a Fico-kormány alatt kötötték össze Besztercebányát Nyitrával, és ezt szeretnék folytatni. Két variáns létezik a négysávos összeköttetésre: vagy Besztercebányát kötik össze Rózsaheggyel, vagy Garamszentkeresztet Turócszentmártonnal. 

Az elsőnél Dóval alatt, az Alacsony-Tátrán keresztül. Amint az árból kitűnik, alagutakon, hidakon kellene megépíteni 1,7 milliárdért azt a mintegy 44 kilométert, amely két nemzeti parkot is érint.  A turóci variánsnál több mint 1,3 milliárdba kerülne a szükséges 96 kilométer, és ebben már benne van a kitérő Privigyére is.

Az összeköttetést a szeptemberben kiadott új prioritási lista a 11. helyre sorolta, abban viszont nem nevesítik egyik variánst sem, állítólag erről még jó pénzért készítenek egy nagy, átfogó elemzést. Persze itt az önkormányzatok is nyomulnak, és mindenki megtalálja a kormány tagjai között a maga patrónusát. Így ebből még könnyen koalíciós adok-kapok is keletkezhet.

Azért el kell mondani, hogy ezt az útszakaszt berajzolták az európai TEN-T korridorok közé (azaz több EU-s forrást lehet rá kapni), amely folytatódhatna Ipolyság felé, s ezzel fontos összeköttetést jelentene Magyarország és Lengyelország között.

Felsővisnyó, mint a rétestészta – 60 millió euró/km

A miniszter végre bejelentette, mikor folytathatják a felsővisnyói autópálya-szakasz további építését, amelybe már több vállalatnak beletört a bicskája.  A 2014-es kezdet óta, többszöri kivitelezőváltás után a 13,5 kilométeres (benne 7,5 km alagút), eredetileg 800 millió eurós költségű szakaszra kihirdethették a befejezésre kiírt közbeszerzés nyertesét, most ugyanis senki sem támadta meg az eljárást. Így áprilisban elkezdheti a maradék 255 milliós munkát a Skanska konzorcium. Erre nagyjából ezer napja van, és igyekeznie kell, hiszen a határidő túllépésével elveszne az EU-s támogatás.

Az eddigi leghosszabb alagút – 45 millió euró/km

Azért Felsővisnyóra nagy szükség van, hiszen anélkül semmi értelme sem lenne a pár hete átadott, Ricsóváralja (Hričovské Podhradie) és Litvailló (Lietavská Lúčka) közötti 11 km-es autópálya-szakasznak, amelyben egyelőre a Juhászi-alagút a maga 2367 méterével lett Szlovákia leghosszabb négysávos alagútja. Kifizettünk érte potom 488 millió eurót. Ebbe a kis szakaszba sikerült még egy 687 méteres alagutat és további 9 völgyhidat is beleépíteni.

Via Carpatia – szlovák érdektelenség, pedig csak 16 millió euró/km
via carpatia

Még 2006-ban született az ötlet egy gyorsforgalmi út kiépítésére, amely összekötné a Balti-tengert az Égei-tengerrel. A terv szerint a folyosó 2026-ra épülne meg. A magyarországi részt az idén befejezik, összekötve Kassát Nagyváraddal. A lengyelek is előrehaladtak, már csak Szlovákia adós az Eperjestől a lengyel határig hózódó szakasszal. Ehhez be kellene fejezni a 4,6 km-es eperjesi elkerülő utat 176 millió euróért, és neki kellene kezdeni az alig 80 kilométeres szakasz építésének, amely 1,2 milliárd euróba kerülne. Itt még a tervezési és az engedélyeztetési szakasz befejezése sem kezdődött el.

És délen?

Úgy tűnik, a déli régiót „kifelejtették” a játékból. Úgy tűnik, a kormány elismeri, nincs olyan helyi beágyazódása, hogy fontos lenne számára a telekkivásárlásban rejlő potenciál. Már a szeptemberben kiadott új prioritási listán is számos projekt lejjebb sorolódott. A legfeltűnőbb talán a szoroskői szakasz kivitelezésére szolgáló közbeszerzés megszüntetése volt. Igaz, próbálták azzal menteni a menthetetlent, hogy 2023-ra beígérték a szakasz építésének a kezdetét. De hát milyen ember az, aki ígérni sem tud? Mindenesetre a déli gyorsforgalmi autóút szakaszai közül csak az Ollétejed–Albár  (38.), a Nagykürtös–Losonc (42.) és az Érsekújvár–Cseke (49.) szakasz jutott be az első ötvenbe.

autópályák

Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/9. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.