A lakhatási válság és az online alapjogi fenyegetések jelentik a legnagyobb kihívásokat az EU-ban
A lakhatási válság, a hajléktalanság növekedése, a munkavállalók kizsákmányolása és az online térben tapasztalható alapjogi fenyegetések jelentik az Európai Unió előtt álló legfontosabb kihívásokat - állapította meg az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) csütörtökön közzétett éves jelentésében.
A bécsi székhelyű testület tavalyi évre vonatkozó dokumentuma szerint az emelkedő lakhatási költségek és a megfizethető, illetve szociális bérlakások hiánya miatt egyre többen nem tudják fenntartani otthonukat, és a hajléktalanná válás veszélyével szembesülnek. Az ügynökség szerint több tagállamban továbbra sem megfelelőek a kilakoltatással és a hajléktalansággal szembeni védelmi mechanizmusok.
A jelentés rámutatott arra is, hogy az Európai Unió a munkaerőhiány enyhítése érdekében egyre inkább a harmadik országokból érkező munkavállalókra támaszkodik, ugyanakkor ezek a dolgozók gyakran szembesülnek diszkriminációval, és munkahelyi kizsákmányolással.
Az érintettek számára sok esetben a jogorvoslat és a kártérítés megszerzése is nehézségekbe ütközik. Az FRA szerint az online térben is fokozódnak az alapjogokat érintő veszélyek. Az internetes gyűlöletbeszéd terjedése mellett előfordul, hogy a platformok indokolatlanul korlátoznak vagy távolítanak el legitim véleményeket. Az ügynökség arra figyelmeztetett, hogy az online szolgáltatások szabályozását célzó uniós jogszabályok politikai és vállalati ellenállásba ütköznek, ami veszélyeztetheti a demokráciát és az alapjogi garanciákat.
A jelentés szerint az Európai Unió alapértékei egyre nagyobb szerepet játszanak az uniós jogalkotásban és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában, ugyanakkor a gyakorlatban továbbra is jelentős szakadék mutatkozik az értékek deklarálása és a jogok tényleges érvényesülése között.
Az ügynökség ezért arra szólította fel az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy a lakhatást alapvető jogként kezeljék, lépjenek fel hatékonyabban a munkaerőpiaci kizsákmányolással szemben, valamint következetesen érvényesítsék a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendeletet a biztonságosabb online környezet megteremtése érdekében. Sirpa Rautio, az FRA igazgatója a jelentéshez fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta: az alapvető jogokat Európa-szerte egyre nagyobb nyomás éri, ezért az EU-nak és a tagállamoknak meg kell erősíteniük azokat a jogi és eljárási garanciákat, amelyek a közösség alapértékeinek gyakorlati érvényesülését biztosítják.
A jelentés Magyarország kapcsán megjegyzi, hogy nincs országos hajléktalanügyi stratégia vagy cselekvési terv, és a lakhatási válság kezelésére sem létezik átfogó nemzeti program. Az FRA szerint a téli kilakoltatási moratórium fontos védelmet jelent a veszélyeztetett háztartások számára, ugyanakkor a lakhatási szegénységet csökkentő intézkedések továbbra is korlátozottak. A dokumentum kitér arra is, hogy a hajléktalanság közterületi életvitelszerű tartózkodásként történő szankcionálása továbbra is viták tárgya, valamint arra, hogy egy 2025-ben elfogadott törvény, ami lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy bizonyos feltételekhez kössék a lakóhely létesítését, diszkriminatív hatásokkal járhat.
A szakértők felhívták a figyelmet, hogy a menekültek lakhatási szükségleteit sem kezeli külön nemzeti politika. A dokumentum szerint a menekültstátuszt elnyerők legfeljebb harminc napig maradhatnak a kijelölt befogadóintézményekben, ezt követően távozniuk kell.
Az ügynökség rámutatott, hogy az Ukrajnából érkezők számára biztosított lakhatási támogatás feltételeit 2024 nyarán szigorították. A támogatásra jogosultak körét az "aktív harci cselekmények" által érintett területekről érkezők, valamint bizonyos sérülékeny csoportok - gyermekek, várandós nők, fogyatékossággal élők és idősek - körére korlátozták. Mivel számos menedékkérő a biztonságosnak minősített Kárpátaljáról érkezett, civil szervezetek szerint 3000-4000 ember, többségében magyar ajkú gyermeket érinthetett a lakhatási támogatás elvesztésének kockázata.
