2022. május 19., 20:28

Reformra szorul a Bajnokok Ligája?

Az elmúlt héten kiderült, hogyan alakul majd át a nem is annyira távoli jövőben a focivilág legértékesebb kupasorozata, a Bajnokok Ligája.

UEFA
Fotó: UEFA

Igaz, sokan azt gondolhatják, a Szuperliga tavalyi gyors bukása megerősítette az európai fociszövetséget, de a klubok továbbra is elégedetlenek. Óriási pénzeket emésztett fel a koronavírus időszaka, nekik pedig termelniük kell megállás nélkül, mert a méregdrága gépezet fenntartása másként nem lehetséges.

Más kérdés, hogy kinek segít a Bajnokok Ligája bővítése. A bemutatott tervek fényében ugyanis a 2024/25-ös idénytől 32-ről 36-ra növelik a labdarúgó Bajnokok Ligájában résztvevő csapatok létszámát. A növekedés önmagában nem tűnik túl nagy átalakításnak, sokkal inkább a lebonyolítás új formája jelenti a változást. Két év múlva az őszi csoportkört egy közös alapszakasz váltja fel, amelyben minden együttes nyolc meccset vív majd nyolc kihívóval szemben. 

Minden gárda négy hazai és négy idegenbeli összecsapásban lesz érdekelt, az ellenfelekről pedig sorsolás dönt.Az alapszakasz végén a tabella első nyolc gárdája egyenesen a nyolcaddöntőbe jut, míg a 9–24. helyen végző együttesek külön párharcot vívnak majd a legjobb 16 közé kerülésért.

Ezzel is valószínűleg azt szeretnék elérni, hogy minél több érdekes és nagy szurkoló tömeget megmozgató mérkőzés legyen. De hogyan is mutatkozik majd meg a további négy hely a csapatok összetételében? Ezek közül az egyiket az aktuális UEFA-ranglista ötödik helyén álló ország bajnoki harmadik helyezettje kapja meg, a selejtező bajnoki ágáról pedig egy győztessel több küzdhet majd a főtáblán.

Tehát a BL-selejtező bajnoki ágáról a mostaninál eggyel több, azaz öt csapat jut fel a főtáblára, emellett egy-egy kvótát kap az aktuális előtti európai kupaidényben legjobb teljesítményt nyújtó két ország, méghozzá mindkettőnek az a klubja, amely az aktuális bajnoki tabellán a BL-be jutó csapatok mögött végez (ez most az angol ötödik helyezett és a holland második helyezett lenne).

A helyzet az, hogy a legnagyobb ligák járnak még jobban, csak ezt a változást szépen becsomagolták, illetve a kisebbeknek is jutott egy hely, tehát senki sem lehet elégedetlen.

Emellett az is kiderült, az Európa-liga és a Konferencia-liga egyaránt 36 csapatosra bővül, s küzdelmeik lebonyolítása is a BL-lel megegyező lesz. Az El-ben nyolc, a Kl-ban pedig hat-hat mérkőzést vívnak majd a csapatok. A találkozók ezután is hétköznap lesznek minden sorozatban, tehát nem mennek szembe a nemzeti ligák érdekeivel, és tíz héten játsszák majd az alapszakasz meccseit. 

Aleksander Ceferin, az UEFA elnöke úgy fogalmazott, a nyílt verseny mellett foglaltak állást a reformokkal, amelyben a végrehajtó bizottságnak is egyöntetű volt a véleménye.

A szövetség vezetője szerint a változások révén még nagyobb érdeklődés mellett, további bevételeket generál a kluboknak a játék, és továbbra is elérhetővé válik a BL-ben való szereplés, amely valóban a klubok által nyújtott teljesítményen fog múlni.

Erre csak annyit mondhatunk, hogy az idő majd megmutatja, miként azt is, mi lesz az európai focit mozgató nagy klubok válasza a reformra.

Aleksander Ceferin
Fotó:  UEFA

Megjelent a Magyar7 hetilap 2022/20. számában.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.