cl_magyar7_029_het_2024
Pártatlan közvetítés, véres kampány és a Vatikánig sem hallatszó ima
Magyar7 - 29. száma
2021. május 29., 18:45

A labdarúgó-EB-k története: XI. rész - A foci hazatér

A jubileumi, tizedik Európa-bajnokságot a modern foci őshazájában, Angliában tartották. A futball hazatért, ahogy a ’96-os Eb jelmondata szólt. 

A kontinensviadalra immáron 16 csapat utazhatott el, akik 4 csoportban küzdöttek a továbbjutást jelentő első két hely egyikéért. Az egyenes kieséses szakaszban egy újabb újdonságot vezettek be, az aranygólt. Nagy tornán először itt alkalmazták az új szabályt, vagyis a negyeddöntőktől kezdve amennyiben a rendes játékidő döntetlenre végződött, jött a hosszabbítás, és ha egy csapat gólt ér el a hosszabbításban, az rögtön megnyerte a meccset. A szabály két világbajnokságot (1998, 2002) és további egy kontinensviadalt (2000) ért meg, aztán eltörölték, és helyette bevezették a később hasonlóan kudarcot valló ezüstgól szabályt.

Az Eb selejtezőit 1994 tavaszától, következő év őszéig játszották le.

Már jóval több állam létezett Európában, mint az előző torna idején. 47 válogatott vett részt a selejtezőkben, ahol a házigazdának a szokások szerint nem kellett indulnia. Magyarország a selejtezőben a 3. csoportba került, ez volt az egyetlen öttagú csoport volt. Az ellenfelek Svájc, Törökország, Svédország és Izland voltak. Nem árulunk el nagy titkot, ismét nem sikerült a kijutás, a válogatott csoportja negyedik helyén végzett. A nyolc csoportgyőztes, valamint a legjobb hat második helyezett automatikusan kijutott az Európa-bajnokságra. A két legrosszabb csoportmásodik pótselejtezőn vett részt, ennek győztese szerzett még jogot az indulásra. A két legrosszabb második végül a holland és az ír csapat lett. Ők semlegesen helyszínen, Liverpoolban játszottak egy ki-ki meccset, amit Patrick Kluivert két góljával a hollandok nyertek.

Mielőtt  az első 16 csapatos Eb eseményeit felidéznénk jöjjön a fekete leves, vagyis a mieink selejtezői.

A kispadon a harmadszorra is kinevezett Mészöly Kálmán ült. Az első meccset 1994. szeptember 7-én a törökök ellen vívtuk a Népstadionban. Az első félidőben jó játékkal, és Kiprich József illetve Halmai Gábor találataival 2-0-ra vezettünk. Majd jött a második félidő, egyenlített az ellenfél. A magyar csapat a Petry Zsolt - Telek András - Lipcsei Péter, Mészöly Géza - Kozma István, Halmai Gábor, Détári Lajos, Urbán Flórián, Duró József - Kiprich József, Kovács Kálmán összetételű gárdával kezdett.

Megpróbáltunk alaposan felkészülni az ellenfélből, amely, minden túlzás nélkül mondhatom, minden idők legjobb török válogatottja. Az első félidőben nagyszerű játékot produkáltunk, 2-0 után nem számítottam rá, hogy feljönnek. Hatvan percig, az első török gólig jól játszottunk, és talán szórakoztattuk egy kicsit a közönséget is. Sajnos, az egyenlítés után nem volt olyan játékos a csapatban, aki összefogta volna a társaságot. A győzelem kicsit bearanyozta volna a jövőnket, bár nem történt volna lényegi változás, de lökést adhatott a folytatáshoz. A kedvemet nem veszítettem el, tovább kell dolgoznunk. Kicsit azért örülök, hogy nem vereséggel rajtoltunk.“

- nyilatkozta a kapitány a meccs után.

A következő meccsen idegenben, a svédek ellen sajnos jött a vereség is, 2-0 oda, majd ismét hazai pályán következtek a svájciak. Ellenük eljátszottuk ugyanazt, amit a törökök ellen. Gól nélküli első játékrész után, a második félidőben Kiprich és Illés Béla góljaival már kettő volt az előnyünk. A svájciak azonban felálltak és döntetlenre mentették a meccset. A svájci tréner, Roy Hodgson elégedett volt a döntetlennel, nem úgy Kozma István, aki a meccs után elmondta, hogy

Úgy érzem az erőnléttel nem volt baj, de sajnos, csak 80 percig tudtunk megfelelően koncentrálni, a végén buta hibákat vétettünk. Sosem gondoltam volna, hogy a török mérkőzésen történtek mégegyszer megismétlődhetnek. Egy világ omlott össze bennem.“

Három meccs, két pont egy olyan rendszerben, ahol immáron három pont járt a győzelemért, nem túl bíztató kezdés. Egy hónappal később a svédek ellen sikerült győzni, 1-0-ra Halmai góljával. Bizakodott is a gólszerző, ha már az Eb kijutásra nincs is sok esély, a következő vébé selejtezőre összeállhat egy jó kis csapat. Az utókor bölcsességével mondhatjuk, hogy összeállt...sokunkban fájó emlék a jugók ellen pótselejtező, a két meccs eredményeit inkább le sem írjuk, minek feltépni a sebeket.

A svédek elleni sikert egy 3 meccsből álló kudarcsorozat követte. Vereség Izlandon (a magyar válogatott elsőszámú mumusává lépett elő az izlandi együttes, amely háromszor egymás után legyőzte a nemzeti tizenegyet.), Svájcban, Törökországban. Az utolsó meccsünkön hazai pályán kellett legyőzni Izlandot, hogy ne csoportutolsók legyünk. Sikerült, egy nyögvenyelős 1-0-át lehozni, Illés volt a gólszerzőnk, ezzel megszakadt a negatív sorozatunk eme futball nagyhatalom ellen.

Az angliai Eb-t júniusban rendezték meg, a 16 csapatot négy csoportba osztották. Az Eb-k történetében ezen a tornán debütált a szerte a világon máig érvényben lévő hárompontos rendszer. Újdonság volt az is, hogy mind az öt klasszikus focinagyhatalom kint volt a tornán: a németek, angolok, olaszok, spanyolok és a franciák is. A C jelű négyesben 4 egykori Eb győztes küzdött a továbbjutásért, ami a németeknek és a cseheknek sikerült, az oroszok és olaszok a csoportkör után utazhattak haza. Emlékezetes meccset hozott az angol-skót párharc is, Paul Gascoigne úgy lőtte be csapata második gólját az ősi rivális Skócia ellen, hogy előtte esernyőt adott Colin Hendrynek. Itt az angolok mellett a hollandok mentek tovább. A címvédő dánok is kiestek, köszönthetően a horvátok elleni 3-0-ás zakónak. Ebből a csoportból a portugálok léptek tovább Davor Sukerék mellett, aki gyönyörű góllal mattolta Peter Schmeichelt. A B csoportból a franciák és a spanyolok jutottak a legjobb nyolcba.

A negyeddöntőkben a franciák büntetőkkel búcsúztatták a hollandokat, a csehek Poborský varázslatával, amire Figoék nem tudtak válaszolni, a luzitánokat, a németek Klinsmann és Sammer góljával a horvátokat, a spanyolok szintén büntetők után maradtak alul az angolokkal szemben (Seaman két spanyol tizenegyest védett). Az elődöntőkben aztán fordult a szerencse, Fortuna nem fogadta kegyeibe sem a franciákat, sem az angolokat.

Előbbiek a csehektől, míg a házigazdák a németektől kaptak ki tizenegyesekkel 6-5-re. A franciáknál Pedros, az angolok közül pedig Southgate hibázott, míg ellenfeleik közül senki sem.  

A döntőben jöhetett a húsz évvel ezelőtti meccs visszavágója, és adott esetben az aranygól.

A két csapat a következő összeállításban lépett pályára: Köpke - Strunz, Ziege, Eilts (cs: Bode), Helmer, Babbel, Sammer, Hässler, Kuntz, Klinsmann, Scholl (cs: Bierhoff ) – így nézett ki Berti Vogts legénysége. A másik oladon Dušan Uhrin csapata Kouba - Hornak, Nemec, Bejbl, Suchoparek, Kadlec, Rada, Poborský (cs: Smicer), Kuka, Berger, Nedved összetételben futott ki a pályára.

A gól nélküli félidő után, Poborský iramodott meg, Sammer szabálytalanul szerelte – a büntetőt Patrik Berger értékesítette. A németek nem adták fel, sosem szokták. A hajrára beállt Oliver Bierhoff a 73. percben  hosszabbításra fejelte a meccset, a 95. percben pedig eldöntötte, persze, hogy aranygóllal. Gerd Müller (1972) és Horst Hrubesch (1980) után Bierhoff lett a harmadik, aki két gólt szerzett Eb-döntőben – a németek pedig elsőként lettek háromszoros Európa-bajnokok. Az angolok a gólkirályi címmel vigasztalódhattak, Alan Shearer 5 gólig jutott.

A torna csapata a következő spílerekből állt össze: Köpke (Németország) – Sammer (Németország), Desailly (Franciaország), Blanc (Franciaország), Maldini (Olaszország) – Poborsky (Csehország), Gascoigne (Anglia), Eilts (Németország) – Shearer (Anglia), Sztoicskov (Bulgária), Suker (Horvátország).

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.