Dunatőkés vonzza a fiatal családokat
A Kis-Duna jobb oldali ága, a Tőkési-ág mentén terül el az észak-csallóközi kisközség, Dunatőkés. A közvetlen közelében található természeti rezervátum és az utolsó megmaradt csallóközi vízimalom különleges hangulatot kölcsönöz a településnek. Szerencsés fekvésének és természeti adottságainak is köszönhetően a lakosok száma az elmúlt évtizedben szépen gyarapodik.
Csiba Mária is ezzel kezdi a beszélgetést a faluról, ahol már a negyedik választási időszakban választották meg polgármesternek. Nagyon sok fiatal költözik a faluba, mondja, s amire különösen büszke, hogy az idén 16 rózsát ültettek a községháza melletti rózsakertben. Ez azt jelenti, hogy 2018-ban Dunatőkésen 16 gyermek született.
– Ez az, ami tovább élteti ezt a falut. Jönnek a fiatalok, és ami legalább ennyire fontos, hogy itt is maradnak. A fiatal családok vagy a családi telkeken építkeznek, vagy bérlakást igényelnek a községtől. Nálunk nem az a tendencia, hogy jön az idegen, és a helyi elmegy. Remélem, jól érzik itt magukat, és itt maradnak.
Csiba Mária tősgyökeres dunatőkési. Szereti a szülőfaluját, és mindent megtesz azért, hogy szeressenek itt élni az emberek. Láthatóan sikeres ezen a téren, hiszen a falu lakossága polgármestersége 13 éve alatt több mint 30 százalékkal növekedett. A legnagyobb eredménynek a lakópark kiépítését tartja. 2008-tól fokozatosan 60 lakást adtak át, amelyek mind megteltek, de új családi házak is épültek, a lakosok száma 450-ről 716-ra emelkedett.
Nem hivatalos adat, de számításaik szerint még mindig 92-93 százalékban magyarok lakják a falut, mondja a polgármester. Él ugyan néhány szlovák család a községben, de aki ide költözik, az azért jön, mert itt akarja jól érezni magát, és megpróbál beilleszkedni a közösségbe. Van olyan család, ahol a szülők egyáltalán nem beszélnek magyarul, de a kislányukat a helyi magyar óvodába járatták, mert azt mondta az anyuka, hogy legalább a gyerek tudjon magyarul, ha már itt laknak. Az óvoda 24-es létszámmal telítve van, és a következő években is telt házas lesz.
1392-ből származik az az írásos emlék, amelyben Tőkés neve, mint Thekues szerepel. A latinosított forma a tőke, tőkés szó változata, s minden bizonnyal a Kis-Duna menti erdőkre utal. A falu címerében található fejsze és csáklya, valamint a vízen úszó farönk is a fakitermelést és a vízben úszó rönkök kihúzását jelzi. Nyárfák, szilfák, kőrisek, gyertyános, tölgyesek magasodnak az ártéri részeken, és vetnek árnyékot a gazdag vízi világra. A Tőkési-ágat, valamint a mellette található több mint 300 hektáros területet 1993-ban nemzeti természetvédelmi rezervátummá nyilvánították. Amire egyrészt nagyon büszkék az itt lakók, másrészt meg is keseríti az életüket, hiszen egy nemzeti parkban nem szabad például csónakázni, fürödni, nem szabad a vízbe dőlt elszáradt fákat, még az uszadékot sem kiemelni. A víz környéke lassan kezdi felvenni ősi jellegzetességét, és az emberek nem élvezhetik úgy, mint szeretnék. Horgászengedélyt is csak körülbelül ötvenen kaptak a szigorú szabályozás miatt.
A tőkésiek büszkélkedhetnek az utolsó vízimalommal is, ami a sok száz csallóközi malomból megmaradt. A Tőkési-ágnak és a Tőkési-kanálisnak az összefolyásánál építették fel a huszadik század elején. 1942-ig működött, utolsó tulajdonosa Cséfalvay Mihály volt. 2016-ban európai uniós támogatással átfogó felújítást végeztek az épületen és a környékén, ami hozzájárult a régió turisztikai látványosságának a növeléséhez. A falu kápolnája, a Szűz Mária születése kápolna 1927-ben épült. Az akkor legmódosabb Cséfalvay és Bacskády család építette, nem sokkal a vízimalom után. A falu lakossága római katolikus hitű. Sokáig csak ez a kápolnája volt a falunak, de Buday Károly egykori eperjesi plébános javaslatára a temető melletti régi halottasházat átépítették, így 2001-től már temploma is van Dunatőkésnek.
Az építkezések és felújítások után több új feladatot tűzött ki maga elé a dunatőkési önkormányzat a közeljövőre. A fő befektetés a kerékpárút kiépítése lesz Dunatőkés és Nagyudvarnok között. Sok, hosszadalmas ügyintézés után most már végre rendeződtek a tulajdonviszonyok. Rengeteg tulajdonostól kellett megvenni, vagy hosszú távon bérbe venni a gyakran zsebkendőnyi parcellákat. A két és fél kilométeres útszakaszon 144-et.
Csiba Mária azzal fejezi be a beszélgetést, hogy bár Dunatőkésen nincs kultúrház, és iskolába is a szomszédos falvakba járnak a gyerekek, az önkormányzat, az óvoda és a civil szervezetek igyekeznek különböző rendezvényekkel színesíteni a falu életét. Minden hónapban több kulturális vagy sportesemény valósul meg. A szervezetek közül kiemelkedően aktívak a helyi önkéntes tűzoltók, akiknek ifjúsági csapata a negyedik legjobb a kerületben.
