Bár a sógorok látnivalóinak meglátogatásakor első körben mindenki Bécsre gerjed be, most javasolnánk, hogy keveredjünk ki a belvárosi zizegéséből és nézzünk be a csak pár kilométerre található helyekre is.
Ezúttal tettünk egy röpke anyaországi kirándulást és Fejér vármegyét vettük célba.
A marosvásárhelyi szállásunktól durván negyven kilométerre, a Kis- és a Nagy-Küküllő vízválasztó dombságának északi oldalán megbúvó kicsiny falucska olyan dolgot mutatott nekünk, melyet kevés helyen tapasztaltunk eddig.
Jól mondja a fáma, ha emberfia egyszer rálép Székelyföld területére, akkor utána folyton-folyvást vágyakozni fog oda és keresni fogja a módját, miképp és kivel látogasson vissza ebbe a Tündérországba.
A Száraz-Magura természeti látványvilága szinte kiesik a természetjárók bűvköréből. Nagyobb az esélye, hogy medvével fogunk lepacsizni, mintsem családi túra piknikbe botlanánk bele.
Toszkána tartományában az emberfia könnyen megleli az élet apró örömeit. A mostani írás a patentos panorámákkal rendelkező Montepulciano és Pienza településeire, valamint a Val d´Orcia vidékére vezet.
Visszatérünk az Appennini-félsziget leglátogatottabb és történelmi örökségeitől hemzsegő tartományába, a tündöklő Toszkánába. Emilia-Romagna átadja a stafétát a toszkán életérzésnek, innentől kezdetét veszi az igazi dolce far niente.
Korábbi írásomban már értekeztem a Habsburgok nyári rezidenciájának miliőjéről. Most a húsvéti időszakra készülvén látogattunk el ismét a Bécs szélén székelő impozáns barokkos látványvilágba.
Az Appennini-félszigetet csak ajánlani tudjuk. Többször is jártunk arra, többek között Milánó, Como, Brunate és a dicső Róma is felkerült a listára, a mostani írás viszont Emilia-Romagna és Toszkána régióiról szól.
A szabadságolások időszakában sokan az Adriát célozzák meg. Azoknak, akik Horvátországot választják, de unják a tömegturizmust, bátran ajánlható a szlavón térség.
Sétáljuk be a sorok között Banja Lukát, a boszniai szerbek központját, hátha a tisztelt olvasó ezen beszámoló elolvasása után kedvet kap majd rá.
Közel, s mégis oly távol, avagy újra beköszöntött a balkáni reneszánsz.
Ezen írás a nemes Pálffyak ragyogó ékkövéhez, azaz Vöröskő várához, majd a borairól híres Modra városába kalauzol el.
Baranya vármegye hemzseg a történelmi és más látnivalóktól. Villány, Siklós, Palkonya - ez néhány azok közül, amelyet mai írásunkban bejártunk.
Pécs történelmi lenyomatok élő szemtanúja, melyek ha beszélni tudnának, napestig mondanák a magukét.
Az ezer szállal Magyarországhoz kötődő Eszék, a Dráva és a Száva között elnyúló Szlavónia fővárosa, egy ízig-vérig közép-európai nagyváros, mediterrán nyüzsgéssel, Monarchia korabeli épületekkel, gyönyörűen felújított barokk kori erődvárossal.
Drávaszöget szokjuk hívni Baranya-háromszögnek is. Nagyobb városokat nem találunk itt. Kulturális központja, a Dráva túloldalán fekvő, már Szlavóniához tartozó Eszék (Osijek) városa.
Délvidék, egy régió, mely napjainkban érzékenyen egyensúlyoz a még megmaradt közép-európaisága és a balkáni délszláv temperamentum között.
Az UNESCO világörökség részét képező Lednice-valticei kultúrtáj sok ember számára ismerős lehet, Európa kertjének is nevezik.
Két, egymás utáni hétvégén sikerült a bécsi Mária-Terézia téren büszkén feszítő Szépművészeti és a tér másik oldalán magasodó Természettudományi Múzeumba bejutni.
