Metszet – a párbeszéd ideje
A megújulás feltételei és lehetősége (II.)
Zelenszkij tudja, ha békét köt, elsöpri a történelem
Az űrszondát 2023 áprilisában indították el a Naprendszer legnagyobb óriásbolygója felé.
Az Európai Űrügynökség (ESA) kedden bejelentette egy olyan küldetés kezdeti finanszírozását, amelynek célja, hogy űrszondát küldjön az öt év múlva a Föld mellett elhaladó Apophis aszteroidához.
Sikeresen megtörtént, létrejött a kommunikáció, de a szonda napelemei egyelőre nem termelnek áramot, amivel tölteni tudnák az akkumulátorait.
Már több mint 24 milliárd kilométerre jár a Földtől a naprendszerünkből két évtizede kilépett űrszonda.
Közép-európai idő szerint szombat délelőtt 11 óra 34 perckor bocsátották föl a floridai Cape Canaveral Űrállomásról.
Az űrszondával teljesíti Kína az első saját Mars-misszióját.
Az 1999 szeptemberében felfedezett Bennu olyan építőköveket őrizhet a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulásának idejéből, amelyek magyarázatot adhatnak arra, hogy miként alakult ki az élet a Földön és talán máshol is.
A Földre érkezett felvételeket csütörtökön tette közzé honlapján a NASA, párosítva azzal a 2019 márciusában készített felvétellel, amelyet még a kisbolygó feltérképezésekor készített az űrszonda.
A szonda mintavisszaküldési kapszulája (SRC) várhatóan márciusban indul és 2023-ban érkezik a Földre.
Ez az első misszió, amely a Hold "sötét" oldalának felfedezésére indult.
Hőpajzsa sokat kibír.
Egyre közelebb a Naphoz.
