Az emlékmű annak a harminchárom huszárnak állít emléket, akik a második világháborúban vesztették életüket a keleti fronton.
Szalay-Berzeviczy András nemzetközi kapcsolatok szakértőt arról kérdeztük, a magyar külpolitikának milyen tapasztalatokat érdemes levonnia a két világégést megelőző folyamatokból és döntésekből.
A tűzszerészek szerint mindegyik lőszer működőképes volt, a feltárás hat órán át tartott.
Az urivi hadászati felderítés után két nappal, 1943. január 14-én a szovjet 40. hadsereg Scsucsjénál kettészakította a magyar királyi 2. honvéd hadsereg arcvonalát.
83 éve, 1943. január 12-én kezdődött a magyar hadsereg számára a második világháború egyik legtragikusabb eseménye.
Amikor 1939-ben Németország és a Szovjetunió kettős támadása szétzúzta Lengyelországot, Magyarország tízezreknek adott menedéket, és nemet mondott Hitler kérésére.
A cél, hogy az újjászülető emlékmű méltón őrizze a hősi halált halt huszárok emlékét.
Cséfalvay Ferenc hadtörténész szerint a szlovák nemzeti felkelés nem önmagában tette Szlovákiát a második világháború győztesévé.
A balkáni népek sorsa sem volt különb a közép-kelet európai népeihez viszonyítva. Sőt, mondhatjuk azt is, a Balkánon az emberi psziché jobban megsínylette azt a bizonyos hat éves háborús időszakot.
Az orosz–ukrán háború kitörése óta a rég bevált fogalmak is megváltoztatták az érvényüket, és a stabilnak hitt értékrendek is felborultak.
Mintegy kétszáz embert kellett evakuálni az érsekújvári járásbeli Szőgyén nagyközségben, mivel egy második világháborús légibombát találtak a településen.
Folytatjuk írásunkat, amelynek első részében összefoglaltuk a doni katasztrófa történelmi előzményeit.
Pajtatakarítás közben éles szovjet páncéltörő gránátot talált egy férfi.
Berecy Attila nyolc évig gyűjtötte az adatokat, amelyekből két kötetre való is összegyűlt.
Második világháborús leletekre bukkantak egy ásatás során Pozsony egyik városrészében.
A „jaltai világrend” mára több sebből vérzik, a konfliktusok megelőzésére, kezelésére egyre kevésbé alkalmas.
Még mindig nem rendeződött a Lengyelországnak okozott második világháborús károkért járó német jóvátétel ügye, a lengyelek elvárják ezt - jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök.
A 335 párkányi és 260 környékbeli zsidót 1944. június 6-án a lévai dohánygyár raktáraiban gyűjtötték össze. A halál időpontja legtöbbjük esetében – a leváltári bejegyzések alapján – a beérkezés napjára, június 17-re tehető.
A 2. honvéd hadsereg bevetéséről és a magyar katonasorsokról tartott előadást Tolnai Gyula történész Rimaszombatban.
Túlságosan roncsolódtak azok a kéz- és lábnélküli emberi csontvázak, amelyekre Hitler keleti fronti főhadiszállásáná leltek.