A felvidéki országgyarapítás legmagasztosabb pillanatára 1938. november 11-én került sor, amikor a Rákócziak Kassája Magyarország kormányzóját fogadta.
A vonatot hadizsákmányként Csehszlovákia megtartotta, a kocsijait szétcsatolták s külön-külön használták.
Horthy Miklós kormányzó születésének 155. évfordulója alkalmából.
Megelőzhető lett volna-e a történelmi Magyarország felbomlása? Lehetséges-e Trianon megítélésében a kiegyezés a magyar és az utódállami történészek között?
Az 1938-as év novembere a nemzeti felszabadulást jelentette nagyon sok felvidéki magyar számára.
A kormányzóhelyettes temetésén Esterházy János képviselte a szlovákiai magyarságot.
Nyolcvanhárom esztendővel ezelőtt bebizonyosodott, hogy a Trianonban húzott határok nem örökkévalóak, s az első bécsi döntés értelmében a Felvidék déli, magyarlakta része és Délnyugat-Kárpátalja visszatért a magyar Szent Korona fennhatósága alá.
Száz éve, 1919. november 16-án vonult be Horthy Miklós a fővárosba Szellő nevű deres lován.
Horthyt és Kádárt világok választják el, ám mégis van bennük valami közös. Mindketten megtestesítik a társadalom vágyakozását egy, a gondokat felülről orvosló, erőskezű vezető iránt.
Kolek Zsolt