A Lunaria One ausztrál űrkutatási start-up cég pénteken indította el azt a kísérleti projektet, amely azt akarja kideríteni, hogy lehet-e növényt termeszteni a Hold felszínén.
A holdi talajon durvasága és más kedvezőtlenebb tulajdonságai miatt lassabban nőttek a növények, mint a Földről származó, imitált holdi talajba ültetett palánták.
A fénypettyek a keleti-délkeleti láthatár felett 5-10 fokkal sorakoznak majd a hajnali égbolton.
Ha ott van, minden bizonnyal megtalálja.
Előkészítő lépés lesz a Marsra tervezett jövőbeli küldetésekhez is.
A felvételek kiértékelése szerint a Holdon nem elsősorban a földrengések, hanem az aszteroidák becsapódása áll a sziklaomlások hátterében.
A kutatás konklúziója alapján felül kellene vizsgálni a Hold keletkezését magyarázó modelleket.
Ha a misszió sikerült volna, akkor India lett volna a negyedik ország az Egyesült Államok, Oroszország és Kína után, amely "megveti a lábát" a Holdon.
Csillagos-sávosra, vörösre vagy sárgára fessük-e a Holdat?
Az év elején lezuhant szonda életet lehelt a Hold felszínére?
A hangot és a képeket Armstrong kamerája közvetítette, mely a mai napig a Holdon hever.
Bizonyított, hogy a Hold felszíne alatt víz található.
Leszállt a Hold Földről nem látható túloldalán a Csang'o-4 kínai űrszonda, elsőként a világűr kutatásának történetében - jelentette be csütörtökön a kínai űrkutatási hivatal.
A vállalkozás büszke arra, hogy a japánok őket választották ki első Hold-missziójukra.
Mars 15 éve nem volt ilyen közel a Földhöz.
A SpaceIL szerint a pilóta nélküli űrhajó 2019 februárjában éri el a Holdat és hajtja végre a leszállást.
A Csang'o-4 lesz az első űrszonda, amely landol a Hold távoli oldalán.
Ez a rakétaindítás létfontosságú volt Kína számára annak érdekében, hogy az első ország legyen, amely képes lesz szondát küldeni a Hold rejtett felszínére és azt feltárni
