A génektől várjuk, hogy választ adjanak.
A fertőzésekre való fogékonyságot nemcsak maga a kórokozó határozza meg. Az is számít, hogyan tudja az immunrendszerünk felismerni a kórokozó darabjait.
Az Alföldön és a sztyeppéken feltárt sírokban talált minták összevetésével genetikai kapcsolatot találtak az Urál melletti és a Kárpát-medencébe vándorolt szarmaták között a Szegedi Tudományegyetem kutatói
Általánosságban annyit mondhatunk, hogy a genetikai beavatkozások lényegében „fénysebességgel” gyorsítják azokat a folyamatokat, amelyek a nemesítés során egyébként is végbemennek.
Tényleg lehetséges-e a géneket módosítani?
A kutatás tudományos áttörése, hogy mindhárom korszakból sikerült azonosítani az első generációs mag népességet.
A felfedezés alapján géntesztet állítanak majd elő, amelynek segítségével azonosítani lehet a súlyos lefolyású, intenzív terápiát igénylő, vagy akár a halálos kimenetelű Covid-19 megbetegedés kockázatának kitett pácienseket.
Cser-Palkovics András, a város polgármestere szerint a kutatások páratlan lehetőséget jelenthetnek mind a város, mind a nemzet számára.
Fontos kérdésekre keresik a választ.
Az ikrek nagyon hasonlítanak, de ez sem tökéletes azonosság.
A COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 vírus viszonylag ritkán mutálódik.
Ősi szőlőmagok genetikai elemzésével kutatók feltárták, hogy egyes szőlőfajtákat évszázadok óta termesztenek Franciaországban.
Korábbi írásomban a méhnyakrák alattomos természetére hívtam fel a figyelmet, amely kialakulásáért vírusfertőzés a fő felelős. Most a daganatos betegségek olyan csoportjával foglalkozom, melyek létrejöttében különös szerepet tulajdonítanak az öröklésnek.
A tudomány nevében megbüntették.
A genetika kifejezés megalkotója Festetics Imre volt.
