Ilyen magas inflációt még nem jegyeztek fel 1997, az adat kezelésének kezdete óta az euróövezetben.
Németországban 4,6 százalékkal, Franciaországban 3,2 százalékkal, Olaszországban 3,1 százalékkal, Spanyolországban pedig 5,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.
Az euróövezet 19 tagállamában az előző negyedévhez képest szezonális kiigazítással számolva 2 százalékkal, éves összehasonlításban pedig 13,7 százalékkal nőtt a hazai össztermék (GDP).
Újabb rekordra emelkedett a gazdasági hangulatindex az euróövezetben.
Az idei első negyedévben Észtországban volt a legkisebb mértékű, 18,5 százalékos GDP-arányos államadósság, amelyet Bulgária (25,1 százalék) és Luxemburg (28,1 százalék) követett.
Májusban 2018 vége óta a legmagasabb szintre emelkedett az infláció az euróövezetben.
Gyorsuló ütemben emelkedett az euróövezet magánszektorának teljesítménye áprilisban, miután augusztus óta először a szolgáltatási szektor növekedni tudott.
Elemzők kisebb emelkedésre, 90,0 pontos értékre számítottak a novemberi 87,7 pont után.
A járvány újabb hatását mérték.
Közel kilenc százalék a hiány.
Elemzők 8 százalékos júliusi rátával számoltak.
Az euróövezetben javult a hangulat a feldolgozóiparban, a kereskedelemben is, de különösen a szolgáltatási szektorban.
A nagyobb nemzetgazdaságok sorában a legnagyobb mértékben az olasz, a francia és a spanyol GDP esett vissza éves bázison az első negyedévben.
A brit gazdaságkutató intézet felmérése nem sok jót ígér.
A legnagyobb növekedést 2018 októberéhez képest Romániában és Magyarországon regisztrálták.
Köztes-Európa dilemmája: bevezetni az eurót vagy sem?
A szeptemberinél rosszabb értéket legutóbb 2015 februárjában mértek.
Kár, hogy mind negatív.
A termelői árak a fogyasztói infláció alakulásának egyik korai indikátora.
A gazdasági teljesítményben várt javulás elmaradása hatéves mélypontra taszította a gazdasági szereplők bizalmi indexét.
