Több mint 20 ezer választó NEM szavazott a megyei jelöltekre a magyarlakta településeken
Olvasóink hívták fel a figyelmünket arra a jelenségre, mely szerint a hétvégi önkormányzati választásokon szokatlan megnyilvánulásoknak lehettek tanúi, illetve, hogy szokatlanul nagy különbségek mutatkoznak a helyi, illetve a megyei jelöltekre szavazó választók száma között.
Ez a különbség a jelentős magyar lakossággal rendelkező településeken pontosan 21 872 választót jelent. Azaz ennyivel kevesebben vettek részt a megyei választáson. Annak ellenére, hogy összevont eseményről van szó, azaz a két választás ugyanazon időben és ugyanazon választókörzetekben zajlott le, bár ezt valószínűleg olvasóink is nagyon jól tudják. Arra viszont jelenleg nincs magyarázat, hogy ha ugyanott lehetett részt venni a két választáson, akkor az emberek jelentős része, kb. a tíz százaléka a megyei választáson miért nem kívánt élni a szavazati jogával.
A helyi önkormányzatba történő választásokon azokon a településeken, ahol jelentős, legalább 25%-nyi magyar lakosság él összesen 243 395 választó vett részt, ugyanezeken a településeken viszont a megyei önkormányzatba történő választásokon 221 523 választó vett részt, azaz a különbség több mint húszezer, pontosan 21 872 választó.
Miért nem írt alá és jelentkezett be ennyi ember a megyei választásokra is, holott ugyanott megtehette, ez jelenleg még talány, azt viszont immár több mint egy helyről információként kaptuk, hogy a megyei választásokon való részvételi szándékra a választási bizottság külön rákérdezett („akarnak a VÚC-ra is szavazni? stílusban), véleményünk szerint ezzel nyilvános döntési helyzetbe hozva a választót egy olyan lehetőséggel kapcsolatban, amelyet a választási bizottságnak automatikusan kellett volna kezelnie, hacsak a választó saját kezdeményezésből nem jelzi, hogy a megyei jelöltek őt nem érdeklik. Hiszen azzal, hogy a választó eljött a választókörzetbe és ott igazolta magát, nyilvánvalóan jelzi, hogy élni kíván választói jogával.
A jelenség országos, lapunk profiljából adódóan viszont a magyarság által lakott települések eredményeit vizsgáltuk.
A településeken vélhetően leginkább érintett Magyar Szövetség szóvivőjén keresztül úgy kommentálta ezt a helyzetet, hogy megvizsgálták ezeket az adatokat, sőt korábbi adatokkal is összehasonlították és ennek alapján kijelenthető, hogy a két mutató, a megyei választáson való részvétel mellőzése és a jelöltjeik szavazat- és mandátumszerzése között nincs jelentős összefüggés.
A Magyar Szövetség hangsúlyozta, hogy ettől függetlenül arra kell törekedniük, hogy a megyei érdekképviselet fontosságáról ne csak a kampányban, hanem a teljes választási ciklusban beszéljenek.
Kérdéssel fordultunk továbbá az Országos Választási Bizottsághoz és Szlovákia Statisztikai Hivatalához is, hogy mivel magyarázzák ezeket az eltéréseket. Amint megérkeznek a válaszok, a ma7.sk olvasóit azonnal tájékoztatni fogjuk.
