2022. június 23., 09:24

Tájkép csata előtt

Az október 29-i összevont helyhatósági választás az első nagyobb próbatétel a múlt évben alakult Szövetség számára. Az elődpártok által megszerzett pozíciók megőrzése a megnehezült feltételek mellett komoly kihívásnak tűnik, de a sikeres szereplés egyértelműen igazolhatja az egységes párt erejét a régiókban.

választás
Fotó: TASR

Miután Boris Kollár házelnök június elején október 29-re írta ki a helyhatósági választások időpontját, eldördült a startpisztoly a megyei és a települési önkormányzati pozíciókért induló versengésben. Arról ugyanis már korábban döntés született, hogy idén első alkalommal összevontan rendezik meg a megyei és a települési önkormányzati választásokat. A 2017-ben megválasztott megyei testületek mandátuma emiatt egy évvel kitolódott. A hatályos jogszabályok értelmében a jelöltlistákat 60 nappal a választások előtt, vagyis az idei voksolást megelőzően augusztus végéig kell véglegesíteni.

Először választjuk egy időben a megyei és a helyi képviselőket

Az összevont választás sok tekintetben új helyzetet teremt, ami az esélyeket is befolyásolhatja október 29-én.

A 2001 óta négyévente megrendezett megyei választások ugyanis rendre alacsony választói érdeklődés mellett zajlottak, míg a települési önkormányzati választásokon lényegesen magasabb volt a részvétel. 2017-ben a legutóbbi megyei választások alkalmával a választók mindössze 29,95 százaléka járult urnákhoz, a négy éve rendezett önkormányzati voksoláson ellenben a szavazók közel fele, 48,67 százalék vett részt.

A megyei választások öt éve az akkori kormánykoalíció vereségével végződtek, a megyei elöljárói posztok közül a Smer–SD csak kettőt tudott megőrizni: Nyitrán és Trencsénben. Hasonló átrendeződés történt a megyei testületekben is: megerősödtek a jobboldali pártok – a korábban szinte egyeduralkodó Smer pedig visszaszorult. A 2020-as parlamenti választásokon győztes jobboldali koalíció ősszel pozíciói megőrzésére készül, azonban az aktuális pártpreferenciákat látva inkább az tűnik valószínűnek, hogy a politikai inga a baloldal javára lendül vissza.

Az elemzők szerint a megyei választásokon eddig sokkal inkább érvényesültek az országos tendenciák, mint a települési önkormányzati tisztségekért folytatott versengésben. Mivel idén egy időben rendezik a két választást, ez a hatás némileg mérséklődhet, hiszen a városokban és a falvakban a pártkötődés mellett a választók számára sokszor fontosabb volt a jelölt személye. Ez a tényező a megyei versengésben is felértékelheti a pártok helyi beágyazottságának jelentőségét.
Fontos a helyi beágyazottság

Az elmúlt bő három évtized önkormányzati választásain rendre a kiépült helyi struktúrákkal rendelkező pártok szerepeltek kiemelkedően, sokszor meghaladva országos támogatottsági arányukat. A kilencvenes években a HZDS, az új évezredben pedig a Smer–SD számíthatott a legszervezettebb hátországra.

A KDH és az SNS a parlamentből idővel kiszorult, de helyi szervezettségük változatlanul erősnek mondható, jelöltjeiknek ez az idei választásokon is esélyt kínál. Hasonlóan a helyi szervezeti háttérre támaszkodva bizonyultak sikeresnek az 1990 óta megrendezett önkormányzati választásokon a felvidéki magyar pártok.

Az előzetes esélyeket latolgató elemzők az idei választás egyik nagy kérdésének tartják, hogyan fog szerepelni az országos népszerűségi listákat gyakorlatilag a párt 2020-as megalakulása óta vezető Hlas–SD. Az októberi választás fogja igazán megmutatni, hogy Pellegriniék milyen szervezeti erőt tudtak kiszakítani a Smerből, illetőleg milyen hátországot tudtak kiépíteni az utóbbi két évben.

A 2018-as önkormányzati választások is a jobboldal előretörését hozták, a Smer–SD jelöltjei rendre alulmaradtak a megyeszékhelyek polgármesteri székéért folyó versenyben. Elemzők szerint a baloldal áttörése az idei megmérettetésen sem valószínű, hiszen a jobboldal nyílt vagy csendes támogatásával megválasztott nagyvárosi polgármesterek többsége következetesen távolságot tartott az országos döntések miatt népszerűtlenné váló pártoktól, vagyis a választók esetükben inkább a személyükre, semmint a pártokra szavaznak majd.

Általánosságban is elmondható tendencia a függetlenként emlegetett pártonkívüli jelöltek fokozatos térhódítása az 1990-et követő települési önkormányzati választásokon. A rendszerváltoztatást követően a helyi közélet erősen átpártosodott, jellemző módon a kistelepüléseken is megjelentek a helyi pártszervezetek. Ahogy korábban említettük, erős hátországot leginkább a HZDS, a posztkommunista SDĽ, majd az örökébe lépő Smer, a kereszténydemokraták, a Szlovák Nemzeti Párt és a magyar pártok, majd azok egyesülésével az MKP tudott kiépíteni. A kétezres években azonban jól érzékelhetően megnőtt a pártonkívüli jelöltek súlya nemcsak a kistelepüléseken, ahol már korábban is a pártkötődésnél fontosabb volt a tisztségért induló jelölt helyi beágyazottsága, hanem városi, nagyvárosi környezetben is.

szövetség
Fotó:  Szövetség/Piekarski Marcell
A múlt ősszel alakult Szövetség az összevont helyhatósági választásokon az elődpártok által megszerzett pozíciók megszerzéséért száll versenybe.
Még zajlik a jelöltállítás a magyarlakta városokban

A múlt ősszel alakult Szövetség az összevont helyhatósági választásokon az elődpártok által megszerzett pozíciók megszerzéséért száll versenybe. A várhatóan megnövekvő választói aktivitás a megyei mandátumokért folyó versenyben főként a szórványosodó régiókban állítja komoly kihívás elé a Szövetség jelöltjeit. A párt esélyeit ugyanakkor erősítheti, hogy idén ősszel az elődpártok jelöltjei már nem versenyeznek egymással. A közös indulás felhajtó erővel hathat a települési önkormányzati választásokon is, de kérdéses, hogy a már szlovák többségű településeken, ahol a vegyespárt négy éve befutónak bizonyult, megismételhető-e a választási siker az egységes magyar párt színeiben.

2018-ban önállóan indulva az MKP 115, a Most–Híd 127 településvezetői széket szerzett, 31-en a két párt közös támogatásával lettek polgármesterek. Egyéb koalíciókban indulva a pártok további jelöltjei jutottak mandátumhoz, illetve erre a listára írható fel az akkor még önállóan induló MKDSZ néhány sikeres jelöltje is. Összességében a szlovákiai települések mintegy 10 százalékán választották meg polgármesternek a Szövetség valamely elődpártjához tartozó jelöltet.

Az önkormányzati választásokon a legnagyobb figyelem ezúttal is a magyarok által lakott városokra irányul majd. A jelöltállítás lapzártánkig még közel sem zárult le, de már vannak települések, ahol ismert, kiket indít a Szövetség október 29-én.

Alapszabály szerint a párt hivatalban lévő polgármesterei ősszel újra nekifutnak a megmérettetésnek.

Így történik majd Somorján, ahol ismételten Orosz Csaba indul a választók bizalmának elnyeréséért. A Pozsony közelsége miatt erőteljesen szlovákosodó városban legutóbb átütő sikert ért el az MKP, a Szövetség ennek megismétlésére készül annak ellenére is, hogy a Most–Híd helyi politikusai távoztak az egységes formációból.

Somorján már a testületi tagságra pályázó jelöltek is ismertek, Komáromban ellenben még csak polgármesterjelöltet állított a Szövetség Bauer Ildikó személyében. A Duna menti városban négy éve a pártonkívüli Keszegh Béla lett a befutó, aki idén várhatóan ismételten elindul a városvezetői tisztségért. Komáromban a Szövetség minimális célkitűzése a testületi pozíciók megerősítése lesz, miután az előző választásokon rendre kudarcosan szerepeltek az elődpártok. Információink szerint Galántán Kolek Péter korábbi városi képviselő, a Városi Művelődési Központ jelenlegi igazgatója indul a polgármesteri tisztségért. A mátyusföldi városnak Peter Paška személyében szlovák polgármestere van, a magyarság részaránya egyharmad körüli.

Úgy tudjuk, a már erősen szórványosodó Szencen nem lesz önálló jelöltje a Szövetségnek. Nagymegyeren a pártot alkotó platformoknak nem sikerült megállapodni közös jelöltben, de a városban egyre népszerűtlenebb Holényi Gergő leváltására így is komoly esély mutatkozik. A legtöbb településen az esetleges viták ellenére is körvonalazódik a megállapodás. Információink szerint Ipolyságon a Szövetség biztosan saját polgármesterjelöltet állít, ha a négy éve pártonkívüliként megválasztott Gregor István elindul Nyitra megye elnöki székéért. A jelölt személyéről egyenlőre még nem született végleges döntés.

Rimaszombatban a testületi pozíciók megerősítésére fókuszálnak a helyi magyar politikusok, június közepén jelentették be az Alternatíva 2022 mozgalom megalakulását. Rozsnyón, információink szerint, még nem dőlt el, hogy a Szövetség a korábbi hídas városvezető Burdiga Pál személyében önálló jelöltet indít, vagy a város jelenlegi polgármesterét, a helyi magyar képviselőkkel együttműködő Michal Domikot támogatja majd. Szepsiben ugyancsak kérdéses, hogy lesz-e végül önálló jelöltje a Szövetségnek, a helyi Most–Híd platform a hivatalban lévő polgármestert, Slavomír Borovskýt támogatná.

Két megyében indít elnökjelöltet a Szövetség

A 2017-es megyei választásokon önállóan indulva az MKP 30, a Most–Híd 8 mandátumot szerzett meg. A két párt között a megyei színtéren nem volt együttműködés, Pozsony megyében az MKP a jobboldali nagykoalíció részeként, a vegyespárt pedig több megyében az akkori országos koalíciós partnerei, a Smer és az SNS oldalán futott neki a választásnak. Idén ősszel a Szövetség számára elsődleges cél az elődpártok által jelenleg birtokolt mandátumok megőrzése lehet.

A Szövetség Országos Tanácsának májusi ülésén elfogadták a megyei választásokra szóló programot, és meghatározták, hogy június 30-ig véglegesítik a jelöltlistákat. Információink szerint a párt október 29-én Nyitra és Nagyszombat megyében állít elnökjelöltet.

A Nagyszombat megyéhez tartozó Galántai járásban múlt héten döntöttek a jelöltek személyéről, illetve Berényi Józsefet, a megye jelenlegi alelnökét javasolták elnökjelöltnek.

Úgy tudjuk, a Dunaszerdahelyi járásban a platformok még nem jutottak megegyezésre a jelöltlista arányairól. 2017-ben az MKP a Dunaszerdahelyi járásban az összes megszerezhető, azaz nyolc mandátumot begyűjtötte. Az MKP-platform az őszi választásokon hat jelöltet indítana, a másik két platform ellenben legalább három jelölt indításához ragaszkodik. Öt éve Nagyszombat megyében az MKP 13 fővel a legnagyobb frakciót tudta megalakítani, a Híd egy mandátumot szerzett.

Információink szerint Nyitra megyében Csenger Tibor jelenlegi megyei alelnök és Becse Norbert megyei képviselő közül kerülhet ki a Szövetség elnökjelöltje. A cél Nyitra megyében is az elődpártok által elért pozíciók megtartása lehet, vagyis valamennyi mandátumot begyűjteni a Komáromi járásban és a párkányi körzetben, és a lehetőség szerint minél több további mandátumot szerezni a szlovák többségű Vágsellyei és Lévai járásban, illetve az érsekújvári körzetben. 2017-ben 11 MKP-s politikus került be a testületbe, a Szövetség frakciójához azóta csatlakozott a függetlenként mandátumot szerző Stubendek László és a hídas Jobbágy József is.

Besztercebánya megyében a Szövetség a hivatalban lévő megyeelnök fiát, Ondrej Luntnert támogatja. 2017-ben a megyében az MKP 5, a Híd 1 mandátumot szerzett. Kassa megyében jelenleg Pataky Károly révén megyei alelnöki pozíciót birtokol a Szövetség, a Most–Híd platformban politizáló Pataky, információink szerint, idén nem indul a megyeelnöki székért, hanem ismételten a királyhelmeci városvezetői pozíciót célozza meg. A megyei testületben öt éve a Híd hat, az MKP egy képviselői helyet szerzett. Pozsony megyében a magyar pártok korábban is különböző koalíciók részeként indultak, várhatóan így lesz ez idén októberben is, ha az egymással is rivalizáló szlovák jobboldali csoportosulások részéről érkezik együttműködési javaslat.

Megjelent a Magyar7 2022/25. számában.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.