2020. május 23., 08:34

Szlovákia strasbourgi megbízottja szerint a magyar tulajdonosnál kell maradnia a perelt erdőknek

A hét keddjén, május 19-én a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága olyan határozatot hozott, amely szerint Szlovákia főügyésze jogtalanul avatkozott be egy már lezárt bírósági ügybe, amelyben négy magánember javára ítéltek meg  bizonyos földterületeket. Ezeket a földterületeket (erdőket) még felmenőiktől vették el, azaz konfiskálták, a Beneš-dekrétumok hírhedt, magyarokra vonatkozó részeinek értelmében. 

Marica Pirošíková, Szlovákia képviselője az Emberi Jogi Bíróság előtt.
Fotó: TASR

Több mint hatvan évig az erdők az állam gondozásában álltak, mígnem 2000-ben a telekkönyvi nyilvántartások rendbetételénél máig megmagyarázhatatlan módon, talán egy adminisztratív lépés eredményeképpen, esetleg a Gondviselés akarta így, de ismét az eredeti tulajdonosok nevére kerültek.

Amikor az állam erről tudomást szerzett, bírósághoz fordult, hogy az mondja ki, az erdők az államot illetik meg.

Kísértet járja be Szlovákiát, a dekrétumok kísértete

A bíróság járási, ezt követően pedig kerületi szinten is elutasította az állam keresetét, mivel a magyar tulajdonosok ügyvédje, Keszegh Tünde talált egy hibát az egykori konfiskációs eljárásban.

Az állam, illetve a nevében eljáró Állami Erdővállalat még a jogerős ítéletet sem fogadta el. Meggyőzte Szlovákia legfőbb ügyészét, hogy a rendkívüli esetekre fönntartott felülvizsgálati jogával élve, érje el a Legfelsőbb Bíróságnál a már lezárt ügy újranyitását, és annak az állam javára való kedvező elbírálását. A főügyész eleget tett a kérésnek, ledobta az atombombát, mikor érvelését arra alapozta, hogy nem a konfiskálás lebonyolítását kell vizsgálni, hanem azt kell tudomásul venni,

az egykori tulajdonosok határozatilag bizonyítottan magyarok, azaz törvényileg az ország ellenségei voltak és így megállja a helyét, hogy földjeiket az állam kisajátította.

Egyszóval, hogy a Beneš-dekrétumok alapján hozott törvények szerint a földeket jogszerűen vették el a magyaroktól.

Kísért a múlt

Ezt az érvelést azért nevezzük atombombának, mivel Szlovákia az Európai Uniós csatlakozásakor nem győzte hangsúlyozni, hogy a dekrétumoknak már semmilyen aktív szerepe, ereje nincs a szlovák jogrendben. Ehhez képest most, a XXI. század második évtizedében az ország törvényességének őre mégis ezekre alapozza érvelését, ráadásul ezt érvelést a Legfelsőbb Bíróság, majd ezt követően a Alkotmánybíróság is elfogadja.

keszegh tunde
Keszegh Tünde ügyvédnő, a győztes csapat motorja.
Fotó:  Archívum

A dunaszerdahelyi ügyvédnő, Keszegh Tünde csapata időközben kiegészült Puskás Tamás és Fiala-Butora János ügyvédekkel. Mivel a szlovákiai jogorvoslat lehetőségei kimerültek, beadvánnyal fordultak az Unió strasbourgi székhelyű intézményéhez, az Emberi Jogok Európai Bíróságához, hogy az mondja ki a főügyész beavatkozásának jogszerűtlenségét.

Magukat a Beneš-dekrétumokat és az azok alapján hozott egyéb törvényeket eddig itt nem lehetetett perelni, amire az egyik magyarázat, hogy a Bíróság alapjait 1953-ban rakták le, a vitatott dekrétumokat pedig 1945-ben fogadták el, így azokkal közvetlenül nem tudnak foglalkozni.

A Bíróság háromtagú tanácsa egyhangúlag úgy döntött, Szlovákia főügyészének rendkívüli beavatkozása a per újramegnyitásába jogtalan volt.

Az egyhangú döntés azért is figyelemre méltó, mivel a háromtagú bírói tanácsnak tagja volt Alena Poláčková szlovákiai bírónő is.

Nah, ilyen egy független bíróság!

A bejelentést követő sajtóvisszhangok azt érzékeltették, ez elsősorban erkölcsi siker, és a magyar tulajdonosok örököseitől így is el fogják kobozni az erdőket, hiszen a Legfelsőbb Bíróság így döntött. Az alacsonyabb szintű járási bíróságoknak pedig újratárgyalás nélkül kell elfogadniuk a Legfelsőbb Bíróság döntését.

A ma7.sk portál megkereste a Szlovák Köztársaság strasbourgi bíróságnál dolgozó hivatalos küldöttét, Marica Pirošíkovát, akitől azt kérdeztük, egyetért-e azzal, hogy Szlovákiában még ma is hoznak döntéseket a beneši dekrétumok szellemében? 

Az igazságügyi minisztérium sajtószolgálata jutatta el hozzánk a jogászdoktor válaszait, amelyekből kiderül, hogy

az alacsonyabb rendű bíróságnak úgy kell eljárniuk, mintha a főügyészi beavatkozás meg sem történt volna, így az ügy újratárgyalásakor az állam követelését el kellene utasítaniuk!

Bosits Miklós tehát nem sokára talán fellélegezhet! Több mint egy évtizede húzódó pere ezzel a végére érhet majd! Földjeit a felmenőitől pusztán nemzetiségük miatt vették el, olyan törvények értelmében, amelyek a civilizált világ legnagyobb igazságtalanságai közé tartoznak. Bosits Miklós és az őt segítő jogászok rámutattak a törvényhozás egyik legalapvetőbb dilemmájára, nevezetesen, ami a jogszerű, az nem biztos, hogy igazságos is.

Az ügy további érdekes részleteiről a Magyar7 május 26-án megjelenő számában olvashatnak.
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.