Szijjártó - Wlachovský-találkozó: Biztonság, energia, migráció

Az egyeztetést követő sajtótájékoztatón Szijjártó Péter a három fő témakör ismertetése előtt külön megköszönte szlovákiai kollégájának, hogy a megbízatása elején eljött Budapestre. Ez egyrészt jelzi is, hogy milyen sok fontos ponton kapcsolódik egymáshoz a két szomszédos ország, az együttműködés három kulcsterületen folytatódhat majd a közeljövőben: ez a biztonság, az energiapolitika és a migráció kérdésköre – tette hozzá.

Az energetika témáját részletesebben ismertette Szijjártó Péter, beszámolójában nem jelzett egyetlen olyan idevágó pontot sem, amely véleménykülönbséget jelentene a két ország felfogásában.

Szijjártó az orosz-ukrán háborúnak az energiagazdálkodásra jelentett hatását két példával is szemléltette, az egyik, hogy a Mol-csoporthoz tartozó Slovnaftnak további egy év kivételt kell kérnie egyes orosz kőolajtermékek feldolgozhatóságára, mivel a nagy befektetései ellenére sem tud időrben átállni a más forrásokból származó hordozók teljes feldolgozására. Rosszallólag említette Horvátország gyakorlatát, mely szerint az általa biztosított tranzitszállítási kapacitásokért az elvárható ár négyszeresét kéri.

A migrációra kitérve Szijjártó kiemelte, ha a szolidaritás fogalma kerül szóba, akkor arról is meg kell emlékezni, hogy Magyarországnak a határvédelem érdekében tett lépéseinek értéke már több tíz-, de inkább már százmilliárd forint értékben mérhető. Ehhez Brüsszeltől szinte semmilyen segítségét nem kapott Budapest, viszont Szlovákiától igen – emelte ki – majd köszönetét fejezte ki a szlovák külügyminiszter felé. Majd tegező módban azért is köszönetet mondott Wlachovský miniszternek, hogy a mostani találkozó létrejött, és hogy ennek érdekében Budapestre utazott.

A hétfői találkozót illetően elmondta, a jó és konstruktív viszony megillet minden szomszédi kapcsolatot. Szlovákiát és Magyarországot illetően ezt még jobban indokolja a hosszan húzódó közös országhatár, illetve a határ mindkét oldalán élő kisebbségek. Ezen kívül Magyarország a negyedik legfontosabb üzleti partnere Szlovákiának.

Ilyen, különbözőképpen megítélt téma az orosz-ukrán háború egyes részlete, abban viszont bízik Wlachovský, hogy Pozsonynak és Budapestnek az az érdeke, hogy Ukrajna egy szuverén és stabil ország legyen, amely sem katonai, sem politikai értelemben nem minősül legyőzött országnak. Majd párhuzamot vont a már említett 56-os élménye, Szlovákia 68-as megszállása és a mostani helyzet között, amelynek közös tanulságaként azt jegyezte meg, hogy mindannyian tudjuk, mit jelent az, ha idegen hadsereg rohanja le az országot. Svédország NATO-tagsága kapcsán pedig megjegyezte, hogy annak megtörténtével még erősebbé válna a katonai szövetség.

Újságírói kérdésre a szlovák miniszter elmondta, hogy közös szlovák – ukrán gyártású önjáró tarack kifejlesztését és gyártását határozták el, de véleménye szerint az egész európai védelmi ipart bővíteni és fejleszteni kell.

Ehhez kapcsolódva Szijjártó Péter konstatálta, hogy az a nyugat-európai álom, amely az erőszakos és illegális migráció integrációjához kapcsolódott, az illúzióvá vált és az integráció kudarcot vallott, így a migráció bátorítása helyett annak megállítására kell, kellene koncentrálni és világosan ki kell mondani, hogy Európába csak legálisan lehet bejönni. Nem fogadható el az sem, hogy a migránsok menekültek lennének Magyarországon, hiszen legkevesebb egy biztonságos országon már keresztüljöttek, és a nemzetközi egyezmények értelmében, akinek menekülnie kell a hazájából, az az első biztonságot ország területén tartózkodhat ideiglenesen – fejtette ki Szijjártó Péter.

A magyar tárcavezető rámutatott, ez az elv Ukrajna viszonylatában mind Szlovákiában, mind Magyarországon megállja a helyét. Szijjártó végezetül arról beszélt, hogy az Oroszországból Magyarországra került magyar nemzetiségű ukrán hadifoglyok ügye az orosz ortodox egyházzal való egyházközi együttműködés eredménye volt, amelyet a magyar kormány nem ellenzett.