2020. augusztus 15., 17:46

Szép új világ: cenzúrával a szólásszabadságért

Múlt héten a Facebook közösségi portál törölte Donald Trump amerikai elnök egy posztját, mert téves információt tartalmazott, adta hírül az AP amerikai hírügynökség. A bejegyzésben az amerikai elnök azt állította, hogy a gyerekek „szinte teljesen védettek” a koronavírus-járványtól. A közösségi portál a videó eltávolítását azzal indokolta, hogy félrevezetően informál a kórokozóról, ami ellenkezik a cég politikájával a koronavírus-témában.

Eddig a hír, amely manapság már senki számára nem jelent meglepetést. A nagy közösségi megosztók esetében ugyanis napi „rutin” a nekik (vagy valakiknek) nem tetsző tartalmak törlése.

Ezt általában azzal indokolják, hogy „fake news”, vagyis álhír a törölt tartalom tárgya, máskor azzal, hogy az adott tartalom „gyűlöletbeszédnek” minősül. Persze nem kell ahhoz amerikai elnöknek lenni, hogy a Facebook vagy a Google (a legnagyobb keresőportál) esetleg a YouTube kukába dobjon olyan bejegyzést, videót, véleményt, amely ütközik a szolgáltató ízlésével.

A vita (már ha van egyáltalán) nem is akörül zajlik, hogy joga van-e cenzúráznia a tulajdonosnak, hiszen nem közmédiáról beszélünk. A Google-nak és a Facebooknak tulajdonosai vannak, így elvileg eldönthetik, milyen véleményekkel szeretnék telehinteni a világot. Csakhogy a dolog nem ilyen egyszerű.

Böjte Csaba se fért bele…

Június elején nagy felháborodást váltott ki, hogy Böjte Csaba ferences rendi szerzetesnek a trianoni békediktátum aláírásának évfordulója alkalmából celebrált szentmisefelvételét tüntette el a Facebook.

Nem hittem, hogy van cenzúra a Facebook-oldalon, de a Trianon napi szentmisét az elmélkedéssel együtt törölte a közösségi oldal

– írta Böjte Csaba. – Ezért újból megpróbálom osztani szomorú szívvel.  Döbbenetes, mert valóban semmi kifogásolható nem hangzott el. Még volt egy rossz élményem: az amerikai zavargások okáról is megosztottam egy írást, amit szintén szőrén szálán töröltek! Félelmetes, de úgy tűnik, hogy a szólásszabadság sérül a szemünk előtt, politikai érdekek miatt. Szomorú szívvel, Csaba t.”

A hazafiság mint gyűlöletbeszéd

Tavaly júniusban közölte az Origo, hogy minden komolyabb magyarázat nélkül cenzúrázta a Facebook a magyarországi Alapjogokért Központ legújabb videóját. A központ arról készített összeállítást, hogy meglehet, külföldön több pénzt lehet keresni, és ez jó dolog, de magyarként Magyarországon élni olyan értékkel bír, amit nem lehet pénzben kifejezni. A videóban olyan egyértelmű tényekre hívták fel a figyelmet, mint hogy Nyugat-Európában lényegesen nagyobb a terrorveszély a migráció miatt, valamint a közbiztonság is jelentősen romlott. A Facebook a gyűlöletbeszédre hivatkozott, amikor törölte a videót.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője úgy kommentálta a történteket, hogy míg a hazafias, patrióta érzelmeket célzó kisvideót letiltják, a sokakat felháborító, a kereszténységből gúnyt űző tartalmakat, vagy a Pride-ról szóló homoszexuális propagandát nem. Nem ez az első eset, hogy a közösségi oldal mondvacsinált okokból cenzúráz.

2020-06-07-facebook_1.jpg

Úgy látszik, beköszöntött a szép új világ, amelyben megtörténhet az az abszurd eset, hogy a kisebbségi elnyomás ellen tüntetők, a szólásszabadságért véres háborút folytatók befogják azok száját, akik más véleményen vannak a világ dolgairól, mint ők. Persze, aki saját bőrén tapasztalta a Facebook cenzúragyakorlatát, annak ezt a jelenséget nem kell bemutatni.

Ma már különböző tanulmányok is megerősítik, hogy a legnagyobb és legnépszerűbb közösségi oldal a nap huszonnégy órájában igyekszik úgy alakítani felhasználóinak világnézetét, ahogy az neki tetszik. És ha a liberális világrendet valami megbontani látszik, akkor természetesen azonnal lecsapnak a tiltás-törlés gombra.

Nem mind civil, ami civil?

Hetek óta küldi a felkérő üzeneteket például a CitizenGO (szabad fordításban: emberek előre) civil szervezet, az olvasók támogatását kérve. A Facebook vezetésére és személy szerint Mark Zuckerbergre, a Facebook vezetőjére ugyanis hatalmas multinacionális vállalatok és érdekcsoportok gyakorolnak folyamatos nyomást, hogy hallgattassa el a konzervatív, családbarát, életvédő szervezet hangját.

A CitizenGO ugyanis más család- és életpárti csoporttal együtt szintén használja kampányában a közösségi portált. Tevékenységéből közismert az ENSZ család- és életellenes lépéseinek feltárása és bírálata, vagy például a gyermekek és a keresztények érdekképviselete az olyan nagyvállalatokkal szemben, mint a Disney és a Netflix, amelyek LMBT-ideológiával mérgezik a gyermekek lelkét, vagy vallásgyalázó tartalmakat osztanak meg a felületeiken. A CitizenGO-t tehát törölni szeretnék, mert útban van.

Soros egyre türelmetlenebb

Ki kell rúgni a Facebook vezérét – írta az idén februárban Soros György a Financial Timesban egy olvasói levélben. A tőzsdespekuláns már ezt megelőzően is félreverte a harangot, és a 2018-as davosi fórumon is kijelentette, hogy a Google és a Facebook térnyerése, illetve monopolista viselkedése globális problémává vált. Mondja ezt a befektető, akinek részesedése van az említett óriáscégekben. A témát Soros azóta is napirenden tartja, de most már odáig elment, hogy egyenesen eltávolítaná a vezetésből Mark Zuckerberget és Sheryl Sandberget.

Úgy tűnik, Zuckerberg úr valamiféle kölcsönönös segítségnyújtási megállapodásban áll Donald Trumppal, amely segíti az amerikai elnököt abban, hogy újraválasszák”,

fakadt ki cikkében a multimilliárdos befektető, akiről köztudott, hogy a Clinton-klánt támogatja a republikánusokkal (és a jelenlegi amerikai elnökkel) szemben. „Mark Zuckerbergnek be kellene fejeznie a ködösítést, amikor jámbor módon a kormányzati szabályozás mellett érvel” – jegyzi meg epésen Soros, utalva a nagy óriáscégek kivonulására a Facebook-hirdetések piacáról. S vajon miért vonulnak ki a nagy cégek? Ez a pénzszivattyú közismert működése, amely vagy táplál, vagy – ha kifelé pumpál – a vákuummal megfojtja az áldozatát. Ha elfogy a multik reklámja, Zuckerbergék lehúzhatják a rolót.

Túl nagy felelősség vagy cselezés?

Hogy a probléma mennyire túlnőtt önmagán, jelzi, hogy a Facebook alapítója, Mark Zuckerberg törvényi szabályozásra és ellenőrzésre kérte a kormányokat a The Washington Postban írt nyílt levelében (erre utalt Soros György).

Szerinte a kártékony tartalmak ellenőrzése és kiszűrése túlságosan nagy felelősséggel járó feladat ahhoz, hogy ezt egyedül a Facebook végezze, ezért a kormányokra bízná a feladatot.

merlin_163192413_fe69c590-2c84-411b-aac4-dc7e6aef184c-superjumbo.jpg

A közösségi oldalak cenzúrája morálisan védhetetlen, mivel lábbal tiporja a szólásszabadság elvét. Politikailag veszélyes, mivel tagadja a nemzeti szuverenitásokon alapuló törvények és szabályok érvényességét. Ezen túl pedig megfosztja az embereket az igazság megismerésétől, mert annak teljes körű bemutatását és megismerését tilalom alá helyezi.

A Századvég Alapítvány nemrég megfogalmazott néhány pontot, hogyan lehetne megrendszabályozni a Facebookot. Hagyományos tömegmédiának kellene minősíteni és ugyanúgy szabályozni, mint a többi tartalomszolgáltatót. Ki kellene terjeszteni a közösségi média tevékenységi körére a nemzetállam területi hatályát és alkotmányos szabályait.

Keményebb jogi eszközökkel kellene fellépni a szólás- és véleményszabadság alkotmányos jogainak külső korlátozóival – az önjelölt cenzorokkal szemben. Tervnek szép ugyan, de attól tarthatunk, édes álom marad csupán.

Miközben országokhoz nem köthető, határokon átívelő tevékenységet folytat, működése nem átlátható, nem ellenőrizhető, s nem biztos, hogy ott fizetnek adót, ahol a bevételük keletkezik. Ma már az sem titok, hogy tiltott adatgyűjtést végez, megfigyeli a felhasználók magánbeszélgetéseit, gyakran kereskedik az adataikkal. Miközben maximálja a bevételeit, kibújik az adókötelezettség alól. A legbizarrabb mégis az egészben, hogy mindenki használja, mindenki szidja, de senki sem talál ki helyette másikat.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/33. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.