Somorján 50 százalék alatt a magyarok aránya, javított Fülek, szembetűnő csökkenés Nagykaposon

2022. január 20., 17:10

Ha a 2021-es népszámlálási adatokat a magyar városok szempontjából vizsgáljuk, megállapítható, hogy a legtöbben csökkent a magyarok aránya. A Pozsony vonzáskörzetéhez tartozó Somorján pedig, ahol 2011-ben még 57 százalékos volt a magyarság aránya, 2021-ben már nem érte el az 50 százalékot.

somorja_templom_02
Bodó Károly

A nyugati régióban lévő magyarlakta városok közül Dunaszerdahely 3 százalékos veszteséget könyvelhet el, míg Nagymegyeren enyhe növekedés tapasztalható a magyarok százalékarányában.

Bős, az egyik legifjabb város, 80 százalék fölött teljesített ezúttal is, de 2011-hez képes komoly veszteséget könyvelhet el.

Szencen, ami peremnek vagy szórványnak számít, tovább fogyott a magyar lakosság, már csak a város 11,37 százalékát alkotják. Galántán, Vágsellyén és Diószegen egyaránt pár százalékos csökkenés látható.

A térképen az egyes településekre kattintva megjeleníthetők a részletes adatok illetve azok fejlődése a legutóbbi három népszámlálás folyamán.
Szlovákia nemzetiségi eloszlása településenként a 2021-es népszámlálási adatok alapján. A települések színe a településen többségben lévő nemzetiséget jelöli.

 

Komárom viszont tartja magát, szinte ugyanazt a százalékarányt hozta, mint 2011-ben, de a magyarok száma több mint 800 fővel csökkent a városban.

Minél keletebbre haladunk, annál inkább hígul a lakosság százalékaránya. Érsekújvárott a legújabb népszámlálási adatok szerint százalékában szerencsére alig csökkent valamit a magyarság aránya, számbelileg viszont több száz magyarral lett kevesebb. Kiemelt figyelem illeti Lévát, ahol lassan elfogynak a magyarok. 2021-ben már csak a lakosság alig több mint 8 százaléka vallotta magyar nemzetiségűnek magát. Szerencsére Ipolyság még tartja magát.

Keletebbre haladva örvendetes adat, hogy Füleken nőtt a magyarok aránya 2011-hez képest, 54 százalékról csaknem 63 százalékra és számbelileg is többen vallották magukat magyar nemzetiségűnek, mint tíz évvel ezelőtt.

Rimaszombat stagnálni látszik, nagyjából ugyanazokat a számokat produkálta, mint 2011-ben, Rozsnyón enyhén csökkent a magyarság aránya, százalékban és számbelileg is.

Királyhelmec enyhébb, míg Nagykapos komolyabb veszteséget könyvelhet el.

Ez utóbbi városban mintegy ezerrel fogyott a magyar lakosság száma, s ez százalékban,  a 2011-es 60 százalékról nagyjából 53 százalékosra való zuhanást jelent.

Itt valószínűleg a nagyarányú elvándorlás számlája is írható a negatív trend.

Ami pedig két nagyvárosunkat, Pozsonyt és Kassát illeti, röviden csak úgy fogalmazhatnánk, a nagy szlovák tengerben lassan elveszik az a pár ezer ember, aki még magyarnak vallja magát.