Rengeteg kifogást emelt a Kočnert felmentő ítélet ellen a Legfelsőbb Bíróság

2021. szeptember 14., 13:42
ma7 Pomichal Krisztián

Három hónappal a döntés után, a Legfelsőbb Bíróság végre nyilvánosságra hozta a Speciális Bíróság Kuciak-ügyben hozott ítéletének bírálatát. A Marian Kočneréket felmentő határozat kritikája számos érdekes új információval szolgál.

kocner
Fotó: TASR/AP

A 122 oldalas dokumentum minden részletét talán felesleges is kifejteni, az alábbiakban az anyag legérdekesebb részeiből mazsolázunk.

A Peter Paluda által vezetett bírói tanács alapvető megállapítása, hogy a Speciális Büntetőbíróság által figyelmen kívül hagyott vagy visszadobott bizonyítékok egy részét bizony figyelembe kellett volna vennie a testületnek. A most nyilvánosságra hozott 122 oldalas indoklásban többek között az áll, hogy a büntetőbíróság három tagja (Ružena Sabová, Ivan Matel és Rastislav Stieranka) nem értékelte ki megfelelően az összes bizonyítékot, elsiklott bizonyos fontos részletek között, ráadásul több bizonyítékot a hatályos perrendtartással ellentétesen kezelt, izoláltan, anélkül, hogy kontextusba helyezte volna azokat más bizonyítékokkal.  

Ezek alapján a Speciális Büntetőbíróság hibásan hozott felmentő ítéletet. A Legfelsőbb Bíróság egyetlen ítéletet hagyott jóvá, azt amely Tomáš Szabót bűnösnek találta.

2020. szeptember 4., 11:45

Lincselés helyett tények: egy ország bolyong a Kuciak-per jogi útvesztőjében

Megkerestünk egy gyakorló jogászt, segítsen nekünk értelmezni az elmúlt napok eseményeit, szolgáljon iránytűül abban a jogi útvesztőben, amelyben az ítélethozatal óta egy egész ország bolyong.

A Peter Paluda által elnökölt szenátus megmagyarázta azt is, Szabó miért nem kapott, illetve kaphatott életfogytiglant. 

A Legfelsőbb Bíróság a büntetőbírósághoz hasonlóan, szintén jóváhagyta a Threema-beszélgetések bizonyítékként való felhasználását, ugyanakkor értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy annak egyes részeit nem vette figyelembe az ítélethozatalkor.

Az egyik ilyen beszélgetés során Marian Kočner, öt hónappal az újságíró és menyasszonya halála előtt, egyik barátjának azt írta, Kuciak "ráb#szik majd". Egy másik, Jaroslav Haščák Penta-vezérnek címzett üzenetben Kočner úgy fogalmazott, "dolgozik" a "kis rohadék p#csánrúgásán". A vizsgálótiszt a nyomozás során egyértelműen Kuciakot nevezte meg az üzenet "tárgyaként”, Haščák azonban később azt vallotta a tárgyaláson, Kočner Lukáš Kyselicáról beszélt, a Gorilla-nyomozócsoport egyik tagjáról.

A frissen közreadott indoklás értelmében nem szabadott volna figyelmen kívül hagyni ezt az üzenetet, hiszen az Kočner és Kuciak viszonyát szemléltette. A büntetőbíróság akkor arra jutott, nincs rá bizonyíték, hogy az oligarcha "erőszakosan akarta volna rendezni" az újságíróval fennálló konfliktusát. A Legfelsőbb Bíróság szerint az üzenetváltásból ez a megállapítás nem kizárható ugyan, de nem is egyértelműsíthető. Az indoklásban azt is kifogásolta a testület, hogy a büntetőbíróság általánosságokkal indokolt csak, döntését nem magyarázta meg kellő részletességgel, az ítélet indoklásából nem derül ki, hogy pontosan mely bizonyítékokat vett figyelembe, illetve ignorált a döntési folyamat során.

Paluda azt írja az indoklásban, hogy 

az első fokú bíróság nem csak az elemi logikával szembemenve értékelt egyes bizonyítékokat, (...) de olyan bizonyítékokat is figyelembe vett a felmentő ítélet meghozatala során, amelyeket meg sem vizsgált.

Ilyen furcsaság volt például, hogy az első fokú bíróság elfogadta Kočnerék magyarázatát Threema-ügyben (egy alapítandó pártról beszélgettek, rejtjelesen, nem egy gyilkosságról), az ítélet indoklásában figyelembe vették például, hogy aláírásgyűjtő íveket találtak Kočner autójában, miközben hivatalosan nem is kezelték ezeket bizonyítékként.

A Legfelsőbb Bíróság azt is nehezményezte, hogy az első fokú tárgyaláson az illetékes ügyész által javasolt bizonyítékokat anélkül utasították el, azaz hagyták figyelmen kívül, hogy azt rendesen megindokolták volna.

Egy másik furcsaság, áll az indoklásban, hogy Zoltán Adruskó vallomását Szabó ítélete során kulcsfontosságúként kezelték, miközben a Kočner- és Zsuzsová-ítélet során Andruskó állításait jobbára ignorálták. 

A Legfelsőbb Bíróság döntése alapján az újratárgyalás során biztosan megint kihallgatják Andruskót, akinek vallomását, az első fokú ítélettel ellentétben, akkor is figyelembe kell venni, ha időközben megkötötte saját vádalkuját.

Az első fokú indoklásban egyébként az állt, hogy Andruskó nem tekinthető megbízható tanúnak, a bírói testület az indoklásuk alapján ezt "ránézésből" állapította meg. A legfelsőbb bíróság szerint egy-egy ilyen megállapítás legfeljebb pszichológusoktól elfogadható, bíráktól nem. A büntetőbíróság egész egyszerűen nem indokolta meg megfelelően, miért tekintik Andruskót megbízhatatlan tanúnak, miközben végig egyértelműen állította, a gyilkosságot Kočner Zsuzsován keresztül rendelte meg.

A Legfelsőbb Bíróság azt is előírta, hogy az újratárgyalás során bizonyítékként kezeljék azt az USB-kulcsot, amelyen a Ján Kuciak megfigyelése során készült felvételek találhatóak. 

A megfigyelést vezető Peter Tóth tanúvallomásának állításait is figyelmen kívül hagyták első fokon, ugyanis, állítja a legfelsőbb bíróság, a büntetőbíróság Tóth korábbi, titkosszolgálati pályafutása miatt előítéletesen állt a tanú személyéhez.

Mint írják:

(...) az első fokú bíróság egyetlen olyan bizonyítékot sem nevezett meg, amely alapján (...) megkérdőjelezhető lenne a tanú megbízhatósága.

Az első fokú bíróság indoklásában a média által rá kifejtett nyomásra is kitért, ugyanakkor a legfelsőbb bíróság indoklásában azt írja, elismeri ugyan a sajtó nyomását, de ez egyetlen, a szlovák alkotmány szellemében működő bírói testületet sem akadályozhat meg abban, hogy ellássa a törvény által rászabott feladatát.

Kövesse facebook oldalunkat is!