2020. szeptember 4., 11:45

Lincselés helyett tények: egy ország bolyong a Kuciak-per jogi útvesztőjében

Miután a Speciális Büntetőbíróság tegnap felmentette Marian Kočnert és Alena Zsuzsovát, Szlovákia hirtelen ötmillió jogi szakértő országa lett, a közösségi oldalak népe, a sajtó, de még a legtöbb politikus is a jogállamiság megcsúfolásáról beszélt. Hogy ebből a hangzavarból valami értelmes is kisüljön, megkerestünk egy gyakorló jogászt, ifj. Mészáros Lajost, segítsen nekünk értelmezni az elmúlt napok eseményeit, szolgáljon iránytűül abban a jogi útvesztőben, amelyben az ítélethozatal óta egy egész ország bolyong.

Fotó: TASR
Nem csak ő, az egész közvélemény a fejét vakarja, mondván: "Hát ezt így hogy?!"

Annyit emlegetik, mégsem tudjuk pontosan, mitől lesz speciális egy büntetőbíróság?

A szlovák jogrend pontosan megszabja, melyek azok a kiemelt bűncselekmények, amelyeket a Speciális Büntetőbíróságnak kell tárgyalnia. Ilyenek a komolyabb korrupciós esetek, a köztisztviselők gazdasági bűncselekményei, vagy a legsúlyosabb büntetőeljárások, például szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyek vagy előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosságok.

Kočneréket felmentették, de a gyilkosságban résztvevő Tomáš Szabó is csak 25 évet kapott. Miért nem életfogytiglanit?

A jogász azt mondja, az életfogytig tartó börtönbüntetés intézménye nálunk egy nagyon érzékeny téma, ma már alig-alig rónak ki ilyen büntetést Szlovákiában. Annak fényében, hogy vannak európai országok, ahol 17 év a maximálisan kiszabható büntetés, ez a 25 nem is tűnik olyan kevésnek. Ennél egyetlen szigorúbb ítélet születhetett volna, az életfogytiglan, ebből 25 évet mindenképp le kellett volna ülnie Szabónak. Hogy miért pont 25 évre ítélték és miért nem kapott életfogytiglani büntetést, az majd csak az indoklásból derül ki.

Tegnap tulajdonképpen miről is döntött a bíróság?

Az ítélethozatal két részből áll. Egyrészt a bíróság kimondja, a vádlott bűnös-e vagy sem, másrészt abban az esetben, ha bűnös, akkor a büntetés mértékét. Szabó példájánál maradva, döntöttek arról, hogy bűnös Kuciakék meggyilkolásában, ez az egyik fele, és ezért 25 évet rács mögött kell töltenie, ez pedig a másik. Ifj. Mészáros külön kihangsúlyozta, az ítélethozatalt és a büntetés mértékét külön-külön is meg lehet támadni.

Ez azért fontos, mert egy esetleges fellebbezés esetén meg kell jelölni, milyen „szélességben vitatják a bíróság ítéletét”, a bűnösség tényét is megtámadják, vagy csak a büntetés mértékével van problémájuk.

Most akkor a bíróság kimondta, Kočner és Zsuzsová ártatlanok?

Van különbség aközött, hogy valaki ártatlan vagy pedig minden kétséget kizáróan nem bizonyítható a bűnössége – mondja a jogász. Jelenleg az ártatlanság vélelme áll fenn, amíg nincs jogerős ítélet, ez így is marad. Ha jogerősen felmentik őket, akkor tekinthetőek jogilag ártatlannak. Jogerős ítélet viszont még nem született.

A Speciális Büntetőbíróság hozhatott volna ilyet?

Nem! A szlovák jogrend kétlépcsős rendszer, van fellebbezési lehetőség, ez minden jogállamban így működik. Vannak ugyan kivételek, de általában járási, majd kerületi bíróságok döntenek. A Kuciak-perben az első fokot a Speciális Büntetőbíróság jelenti, a másodfokot pedig a Legfelsőbb Bíróság. A tényállást, tehát a bűnösséget meghatározó jogi eljárást ezen a két fokon lehet lefolytatni. Ha ez megvan, innentől jogerős ítéletről beszélünk, a későbbiekben már csak úgy nevezett „rendkívüli jogeszközök” állnak rendelkezésre, de ezekről később.

Mi történik másodfokon? Kimondják az ítéletet és vége?

Nem egészen! Nem lehet eléggé kiemelni, még nagyon az elején vagyunk. A Legfelsőbb Bíróságon most nekiállnak átnézni ezt a nagyjából 25 ezer oldalas peranyagot és kiértékelik, történt-e eljárási hiba, jól állapították-e meg a tényállást, illetve azt is megvizsgálják, ezekből a jó következtetéseket vonták-e le. Ezt követően két út áll előttük! Ha találnak hibát, megsemmisítik az ítéletet és visszaküldik elsőfokra az ügyet, jelen esetben újra a Speciális Büntetőbíróság elé. Ilyenkor azt is pontosan megmondják, mit kifogásoltak, mit kell kijavítani. Ezt a jogi véleményt az elsőfokú bíróságnak el kell fogadnia!

A másik lehetőség, hogy azt mondják, minden rendben volt első fokon, az ítélet jogerős.

Összegezve és nagyon leegyszerűsítve: a másodfok nem hoz érdemi ítéletet a bűnösségről és az esetleges büntetés mértékéről, pusztán helyben hagyja vagy megsemmisíti az elsőfokú bíróság ítéletét.

Legfelsőbb Bíróság után mi jöhet? A büntetőper mehet Strasbourg elé?

Ha Kočnerék egy elmarasztaló jogerős ítélet után az Emberi Jogok Európai Bírósághoz fordulnak, az azt vizsgálja majd, sérültek-e a vádlottak emberi jogai a szlovák bíróságon. Strasbourg nem vizsgálja a tényállást!

A szlovák bíróság ítéletét nem írhatják felül, nem semmisíthetik meg!

Viszont a strasbourgi ítélet alapját képezheti egy perújrafelvételnek, más kérdés, hogy az újrafelvételről megint a szlovák elsőfokú bíróság dönt.

Ján Kuciak és Martina Kušnírová szülei adhatnak be fellebbezést?

Erről szintén keveset beszélnek a sajtóban, de az áldozatok szülei nem felperesek, ők ún. sértetti státuszban vannak. A felperes az az ügyészség, tulajdonképpen a szlovák állam. "Károsultként" (maradjunk ennél a rideg jogi kifejezésnél) más „jogosultságokkal rendelkeznek, mint a felperesek“ – mondja ifj. Mészáros, ráadásul nagyon fontos kihangsúlyozni, a szülők az ítéletet nem támadhatják meg azzal, hogy szerintük bűnös a két vádlott, ők csak azt mondhatják, nekik ez és ez a kártérítés jár.

Ha Kočneréket jogerősen is felmentik, akkor ennyi volt? Megúszták?

Itt jönnek képbe a már említett „rendkívüli jogeszközök”. Az ügyészség a jogerős ítéletet nem támadhatja meg, de a mindenkori igazságügyi miniszternek joga van arra, hogy egy jogerős ítélet után is kezdeményezzen ún. rendkívüli fellebbezést.

Az ítélethozatallal kapcsolatban sokat emlegették a közvetlen és közvetett bizonyítékokat. Mik ezek?

Közvetlen bizonyíték például az, ha van több szemtanú, aki látta, hogy a vádlott elkövette az adott bűncselekményt. A közvetlen bizonyíték egyértelműen hozzáköti a vádlottat a bűncselekményhez. Közvetett bizonyítékról pedig akkor beszélünk, ha az nem köti egyértelműen a vádlottat a bűntetthez, de arra „utal”(!), hogy a bűncselekmény megtörtént, és azt a vádlott követte el. Fontos kiemelni, közvetett bizonyítékok alapján is lehet elmarasztaló ítéletet hozni, abban az esetben, ha a közvetett bizonyítékok tömkelege egy logikus láncot alkot.

Ez a láncolat hiányzott?

Igen, a bírák szerint ez a láncolat Kočneréknél megtört. A tegnap felolvasott rövid indoklásban például azt hozták fel, hogy Andruskó nem volt hiteles, illetve azt, hogy az üzenetváltások nem voltak egyértelműek, csak interpretáció által állítható, hogy miről beszéltek. Megint hangsúlyozzuk, meg kell várni a teljes indoklást!

A Speciális Büntetőbíróság szenátusában három bíró hozott ítéletet. Ketten szavaztak Kočnerék felmentésére, név szerint tudni, kik. Normális dolog, hogy ez nyilvánosságra került?

Nem! Ennek a törvény értelmében nem szabadott volna megjelennie a sajtóban. Még az aránynak sem, nem, hogy a neveknek! Vannak eljárások, ahol a törvény lehetővé teszi ezt, sőt teljesen alap dolog, a büntetőeljárásokban viszont nem!

Az utolsó és legfontosabb kérdés: az ítélet fényében Szlovákia jogállam vagy sem?

Ez egy nagyon fontos és kényes kérdés – véli ifj. Mészáros. Jogászként az embernek el kell vonatkoztatni a Kuciak-ügy borzalmas körülményeitől, tehát pusztán jogi szempontból Kočnert és Zsuzsovát megilletik mindazok az eljárási jogok, amik bárki mást. Minden demokratikus bíróság abból indul ki, a vádat „minden kétséget kizáróan” bizonyítani kell, azt, hogy a bűncselekmény megtörtént, és azt is, hogy azt a vádlott követte el!

A jogállam működésében az is benne van, hogy a vádlottak eljárási jogait szem előtt tartják”.

A két felmentő ítéletet hozó bíró ifj. Mészáros szerint többek között ezt tartotta szem előtt. Meg kell várni, hogy az ítélet teljes indoklása nyilvánosságra kerüljön, majd pedig azt, miként határoz a Legfelsőbb Bíróság, utána lehet majd objektív választ adni a fenti kérdésre  – mondja megkérdezett szakértőnk, aki hozzáteszi, a tegnapi ítélet őt magát is megdöbbentette.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.