Novota: A magyaroknak erős parlamenti képviselet kell, ellenkező esetben önjelölt partizánok jelentik ki, hogy képviselik őket

2021. május 20., 19:01
Hajtman Gábor

Michal Novota kampánystratégiával és politikai marketinggel foglalkozik. Szlovákiában és a környező országokban több politikai pártnak tartott kampányfelkészítőt, illetve kommunikációs tréninget. Politológusként átlátja a szlovák belpolitika összefüggéseit. A vele készített nagyinterjúból megtudhatjuk, miért nem szavaznak Szlovákiában az emberek a politikai ideológiák alapján, mi az oka a szlovák baloldal dominanciájának. Szó esik Orbán Viktor interjújáról, és az erős Közép-Európa koncepcióról, illetve megtudhatjuk azt is, miért fontos a Szövetségnek erős vezéregyéniséget kinevelnie.

Novota
Fotó: Michal Novota archívuma

Tartott már kampánytréningeket Csehországban, Lengyelországban, de a balkáni országokban is. Ha összehasonlítjuk Szlovákiát és a környező országokat, milyen különbségekre lehetünk figyelmesek?

Ha jobban belegondolunk, nincs nagy különbség a választási kampányok között. Alapvetően szabad választási verseny működik a politikai pártok között, ez azt jelenti, hogy hasonlóan zajlanak a marketingkampányok is. Talán a kampányra fordított költségek különbségét lehet kiemelni. Viszont arra is van példa, hogy kevesebb pénzből is kreatív kampányt lehet lefolytatni. Nagyon nagy különbségeket tehát nem lehet felfedezni, az eltéréseket a választási rendszerek különbözősége határozza meg elsősorban.

És Szlovákiában milyen kampánystratégia dominál?

Személyes tapasztalatom szerint Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában a hagyományos kampánymódszerek dominálnak, tehát a személyes látogatások, a szórólapok osztása, illetve az óriásplakátok. Járványhelyzetben pedig felerősödött az internet, a különböző közösségi oldalak jelentősége. De még mindig azt lehet mondani, hogy a hagyományos kampánystratégiák a nyerők.

Novota
Fotó: Michal Novota archívuma

Szlovákiában sok a politikai párt. Az országra jellemző, hogy a baloldal volt mindig is fölényben, vegyük csak a Smert,  most pedig a Hlas-SD a vezető baloldali párt. Mivel magyarázza a baloldal ilyen nagy népszerűségét?

Szlovákiában 1989 óta a jobb és baloldali felosztás az idők során mindig változott, és máig nem lehet konkrétan meghatározni jellemzőit. Ugyanakkor igazat adok abban, hogy Szlovákiában inkább a baloldal a népszerűbb. Ezt azzal is lehet magyarázni, hogy a rendszerváltozás után a baloldalon nem történtek változások, nem történt valódi önreflexió.

Sokan megszokásból, nosztalgiából szavaznak: a szociális gondoskodó államban bíznak, és ez lehet az eredménye annak, hogy a baloldal miért lehet még mindig ilyen népszerű.

Ezért is gondolhatják, hogy a baloldal, amely az államszocializmusból nőtte ki magát, képviseli az egyszerű embereket. Azonban a baloldalon belül is vannak töréspontok, hiszen egy baloldali választó szavazhat a Smerre vagy a Hlas-SD re, de az OĽaNO-nak is vannak baloldali választói.

Úgy tudom, a Sme rodinának is van baloldali szavazótábora.

Igen, a Sme rodina is ide tartozik. Néhány pártot kivéve minden szlovákiai pártnál megtalálhatóak a baloldali elemek. Ez az egyik szempont. A másik pedig, hogy az ideológiai, jobb-bal felosztási csata még nem ért véget, de az emberek számára ez már nem is annyira mérvadó, mivel jószerével nem is ismerik a két oldal jellegzetességeit. Az egyes választásokon is más szempontok alapján döntenek.

Nézzük meg a szlovák jobboldalt, ahol inkább a liberális erők dominálnak, mintsem a konzervatív pártok. Az OĽaNO nem egy tipikus konzervatív párt, inkább csak egy mozgalom, de ugyanúgy a Sme rodina is hasonló berendezkedésű politikai szubjektum. A KDH viszont egy konzervatív párt, de nincs a parlamentben. Mégis mi történt a szlovák konzervatív pártokkal?

A KDH ugyan nincs a parlamentben, de néhány volt párttag a KÚ-ban tevékenykedik, ők pedig az OĽaNO listáján jutottak be a parlamentbe, tehát ilyen értelemben a kereszténydemokrácia képviselve van a szlovák törvényhozásban. Ugyanakkor

az is igaz, hogy a jobboldalon inkább a mérsékelt jobbközép, vagy a konzervatív-liberális pártok dominálnak.

Az OĽaNO ilyen értelemben tehát inkább a kereszténydemokráciát képviseli a parlamentben, az SaS és a Za ľudí pedig klasszikus jobbközép pártok, közülük az SaS a jobboldali liberalizmust képviseli.

Hosszú idő után a magyar kormányfő, Orbán Viktor interjút adott egy szlovák lapnak. Nagyon sok érdekes dolog hangzott el, főleg koncepciók, geopolitikai stratégiák: például, hogyan működjenek együtt a V4-es országok. Milyennek értékeli ezt a beszélgetést?

Tudom, hogy ez a beszélgetés nagy hisztériát váltott ki a mainstream“ lapoknál, de ez nem is meglepő, mert

már régóta megszokott jelenség, ha felhangzik az Orbán név vagy a konzervatív és a keresztény jelző, akkor rögtön riadót kell fújni,

és nagyon gyorsan el kell határolódni, mert ez tiltott zóna a számukra. De vissza kérdéshez és az interjúhoz. Orbán egy erős V4-et szeretne építeni egy erős Közép-Európán belül, amelybe belevennék Ausztriát is, amelynek az lenne a feladata, hogy hidat képezzen más nyugat-európai országokkal.

Gyakorlatilag ez lenne a francia-német tengely alternatívája...

Igen, ennek a francia-német motornak az alternatíváját kellene megalkotni, bár lehet már csak a német dominancia maradt meg ebből. De más szempontból is fontos ez a szövetség, hiszen a távozó Nagy-Britannia után hiányzik egy józan, reális hang, a britek pont ezt képviselték az Európai Unión belül. Ők voltak azok, akik megálljt tudtak parancsolni a föderalista erőknek, ez a hang pedig nagyon hiányzik.

Nekem Orbán koncepciója nagyon tetszik, ugyanis Szlovákiának tényleg nincs más geopolitikai alternatívája. Hacsak nem szeretnénk, hogy a németek és az oroszok közötti meccsen legyünk a focilabda.

Szlovákiának szorosabban kellene együttműködnie a szomszédos országokkal, hiszen mindegyikükkel megvan a sajátos kapcsolata, ráadásul a csehekkel és a lengyelekkel a nyelv is hasonló. A V4-et valóban ki kellene bővíteni Ausztriával, hiszen az ottani Kurz-kormánynak is szimpatikus az erős Közép-Európa koncepciója, ráadásul ők is jobban járnak egy erős regionális együttműködéssel. Úgy gondolom, az Európai Unión belül egységesen fellépve meg tudnánk akadályozni a föderalisták előrenyomulását.

A beszélgetést a volt szlovák kormányfők is véleményezték. Köztük Robert Fico és Mikuláš Dzurinda is. Érdekesség, hogy Robert Fico baloldali politikusként sokkal jobban egyetért Orbán Viktorral, mint Mikuláš Dzurinda, aki kereszténydemokrata politikus. Vajon a geopolitkában mások a törésvonalak?

Mélyebb elemzést igényelne, hogyan alakult az idők során a szlovák jobb- és baloldal geopolitikája. Mikuláš Dzurinda volt az, aki Szlovákiát kihúzta a mély gödörből, és sikerült integrálnia az országot az Európai Unióba, ugyanis Szlovákia a mečiari időszakban eléggé elszigetelődött a szomszédos országokhoz képest. Dzurindának azonban sikerült az utolsó pillanatban felzárkóztatni az országot, így beléphettünk az Európai Unióba, illetve a NATO-ba.

Dzurindának ezért a mai napig sokan hálásak Brüsszelben, ezért látja ilyen szemüvegen keresztül a történéseket. Ez az oka annak, hogy az idők során megváltozott a világnézete, és inkább a föderalista, központosított Európa koncepcióját támogatja.

Van az a mondás, hogy akik kijutnak Brüsszelbe, azoknak egy kicsit megárt az ottani levegő, és inkább hallgatnak az ottani érvekre. Én is úgy gondolom, hogy Dzurindának sokat köszönhetünk, de nem osztom a véleményét ebben a kérdésben. A többi korábbi kormányfőnek nincs olyan kapcsolata Brüsszellel, mint Mikuláš Dzurindának, hiszen ő a Néppártban és egy háttérintézményben is tevékenykedik, ezért sem látja prioritásnak az erős Közép-Európa koncepcióját.

Megjegyezném, a szlovák jobboldal amúgy is mindig a németekkel és a franciákkal működött együtt.

Hogy értsük, azért van ez így, mert a német pártok és a német szervezetek voltak azok, amelyek a kilencvenes években anyagilag is segítették a szlovák keresztény pártok újraszerveződését. Ezt pedig Mikuláš Dzurinda, mint az akkori kereszténydemokrata párt, az SDKÚ elnöke soha nem fogja elfelejteni a németeknek.

Novota
Fotó: Michal Novota archívuma

Térjünk vissza még a hisztérikus reakciókra, amiket a „mainstream“ újságok fogalmaztak meg. A szokásos megbélyegzések mellett azt vetették az interjúkészítők fejére, a beszélgetés nem is volt igazi interjú, mert nem voltak benne kellemetlen kérdések. Mi erről a véleménye?

Erre a kérdésre felelhetnének az érintett liberális újságírók is, érdekes lenne a válaszuk. A személyes véleményem szerint a Postoj újságírói nem végezték rosszul a munkájukat. Az interjúban egyébként kellemetlen kérdéseket is feltettek, mint például a szlovák-magyar kapcsolatok alakulása, illetve ezzel kapcsolatban olyan témákat feszegettek, amelyek máig nem oldódtak meg. Úgy gondolom, a beszélgetés jól sikerült, Orbán Viktor ugyanakkor bátran nyilatkozik a vele szemben eleve kritikus külföldi lapoknak is.

Nem hiszem, hogy helyénvalóak az interjút ért hisztérikus reakciók, sőt inkább azt kellene kiemelni: a Postoj újságírói érték el, hogy hosszú idő után Orbán Viktor szlovák lapnak adjon interjút.

A beszélgetésben szó esik a szlovákiai magyar politika sorsáról is. Orbán Viktor kijelenti, hogy nem akar ebbe beleszólni, de örülne, ha egységes lenne a szlovákiai magyar politika. Hogyan látja a magyarok politikai jövőjét Szlovákiában, főleg úgy, hogy alakulóban az egységes párt, a Szövetség?

Mint szlovák nemzetiségű szemlélem a dolgokat, de úgy látom, a szlovákiai magyar politika eléggé széttöredezett. Ezt saját bőrömön tapasztalom, hiszen Kassa megyében az ottani önkormányzatban dolgozó magyar politikusoknak kommunikációt oktatok. Érzékelem a köztük lévő különbségeket, persze keleten teljesen más a politika, mint itt nyugaton. A magyar pártok egyik legnagyobb problémája szerintem az, hogy nem igazán látni a fajsúlyos feltörekvő politikusokat, csak a régi megszokott arcokat. Összeesküvés-elmélet vagy sem, sok szlovák újságíró úgy érzékeli, mintha Orbán Viktor egyfajta birodalmat építene itt Szlovákiában, és beleszólna a magyarok politikájába.

Szerintem a magyar pártok számára az egyetlen járható út, ha összefognak, ugyanis szükség van egy erős szlovákiai magyar pártra, ez pedig jelenleg nincs a szlovák parlamentben, amit én hibának tartok.

Egy erős magyar pártra szüksége van a szlovák pártoknak is, hogy stabil koalíciót tudjanak alakítani.

A magyaroknak pedig azért kell egy erős parlamenti képviselet, mert ellenkező esetben a szlovák pártok listájáról önjelölt partizánok jelentik ki, hogy ők fogják képviselni a szlovákiai magyarokat.

Gyimesi Györgyre, az OĽaNO képviselőjére gondol?

Igen, rá gondolok, ő rájött arra, hogy keletkezett egy űr a szlovákiai magyar politikában, amelyet igyekszik betölteni.

Eléggé hangos és nem fél kimondani a véleményét. Ha a magyarokat akarja képviselni, akkor ön szerint a Szövetséggel kell együttműködnie?

Nem hiszem, hogy a Szövetségnek kedvezne az, ha önjelölt magyar politikusok szlovák listákon akarják képviselni az egész szlovákiai magyarságot.

A Szövetségnek saját vezéregyéniséget kellene kinevelnie, Gyimesi György mindenképpen veszélyes és kiszámíthatatlan a Szövetség számára.

Olyan karizmatikus egyéniséget kellene kinevelniük, aki a szlovákok számára is szimpatikus, nem kell, hogy őket is meggyőzze, de legyen diplomatikus fellépése a szlovákok felé is. Ez egyedül Bugár Bélának sikerült, de még a karrierje kezdetén, azóta nem látni olyan politikust, aki vezéregyéniség lett volna. A Szövetség feladata tehát, hogy megtalalája a megfelelő vezéregyéniséget, szerintem kizárt, hogy ez Gyimesi György lenne.

Kövesse facebook oldalunkat is!