2020. október 22., 16:37

Minden, amit az országos tesztelésnél használt antigén-tesztekről tudni érdemes

Alig néhány órával azután, hogy a miniszterelnök bejelentette, országos tesztelésre készül a kormány, ki is derült, milyen tesztekkel képzelik ezt el. A szlovák sajtó hamar kinyomozta, egy nagyszombati cégtől veheti az állam az antigén-teszteket, majd kisvártatva arra is fény derült, egy koreai gyártó tesztjeit fogják használni. 

Fotó: TASR/AP

A témával bővebben foglalkoztunk mi is (ITT), ráadásul néhány percnyi megveszekedett googlezás után sikerült rábukkannunk a koreai gyártó oldalán a kormány által milliószámra megvásárolt tesztekhez mellékelt részletes leírásra. Kiderült néhány érdekes dolog!

Hogy működik a teszt?

A mintavételi eljárás tulajdonképpen a szokásos, vattás, pálcikás, orrgaratos (a rendelkezésre álló kutatások szerint itt a legmagasabb a vírus koncentrációja) módon működik. A leírásból kiderül, az eredményt egy a terhességi teszthez hasonló csíkozás szerint kell leolvasni. A mellékelt kép alapján látszik, ha a T betű alatti, úgynevezett tesztcsíkon megjelenik a vonal, a minta pozitív. Ha a C betű alatti kontrollcsíkon nem jelenik meg semmi, akkor a teszt érvénytelen, meg kell ismételni. A leírásban az áll, függetlenül attól, mennyire intenzív a tesztcsíkon látható elszíneződés, a mintát pozitívnak kell értékelni. 

teszt
Fotó:  Biosensor

Az elszíneződést egy hétköznapi biológiai jelenség okozza: a tesztmembránon található, egyébként egérből származó, festékkel megjelölt antitestek (az immunrendszer védekezőmolekulái) reakcióba lépnek a mintában található vírus-antigénekkel, feltéve, ha vannak. A színeződés mértéke arányban van azzal, mekkora a vírus-antigének koncentrációja, bár a gyártó hangsúlyozza, a teszt szigorúan kvalitatív, értsd: pusztán fertőzött-nem fertőzött alapon működik.

Érdekes és eddig alig emlegetett tény, hogy a gyártó azt írja, a mintavétel után legalább 15 percet kell várni, de legfeljebb harminc percig értékelhető a teszt.

Harminc perccel a mintavétel után a gyártó már nem tudja garantálni, érvényes eredményt kapunk. 

Említésre érdemes az is, bár nyilván mindez inkább jogi, semmint szakmai okokkal magyarázható, hogy a leírásban az áll, a teszt eredménye nem elegendő az egyértelmű diagnózis felállítására, ehhez megerősítő tesztekre van szükség.

Az érzékenységi dilemma

Igor Matovič keddi sajtótájékoztatóján is kitért rá, nem érti, miért bírálják annyian az antigén-tesztek megbízhatóságát, mikor tudható,  a kormány által vásárolt tesztek megbízhatósága 95,62%-os. A miniszterelnök szerint pusztán azért kritizálják sokan a teszteket, minden alap nélkül, mert nem szeretik őt. 

A teszthez mellékelt tájékoztatóból kiderül, Matovičnak abban valóban igaza van, hogy a tesztek megbízhatósága 95,62%-os.

Ezt az elsőre rendkívül meggyőző értéket azonban érdemes perspektívába helyezni. A leírásban két érték található, a szenzitivitás, ez lenne 95,62%, illetve a specificitás, ez még magasabb 99,68%. A két fogalmat érdemes röviden megmagyarázni.

A szenzitivitás tulajdonképpen azt jelenti, hány biztosan pozitív személyt diagnosztizál pozitívként az adott teszt.  Száz fertőzött emberből tehát 95-96-ot biztosan kiszűr. A specificitás ennek tulajdonképpeni ellentéte, hány biztosan nem fertőzött embert diagnosztizál negatívként a teszt.  Annak oka, hogy a sajtóban sokan 70-80%-os, sőt nem ritkán ennél gyatrább megbízhatóságot emlegetnek, a gyakorlati életben keresendő. A gyártók ugyanis gyakran laboratóriumi, ideális körülmények között mérik a tesztek hatékonyságát. A szenzitivitást már egyértelmű tüneteket mutató embereken tesztelték, míg a "negatív hatékonyságot" olyan alanyokon, akikről igazolták, biztosan nem fertőzöttek.

Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, az eljárás tulajdonképpen az autók gyári fogyasztási adatainak feltüntetéséhez hasonlítható.

Egy a Science folyóiratban megjelent tanulmány gyors, olcsó, de kevésbé megbízható tesztként emlegeti az antigént típusú teszteket, vannak vizsgálatok, ahol 50% körüli megbízhatóságot mértek. A tesztek megbízhatósága azonban egyre növekszik. Az Egyesült Államok Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) a vírus első hullámakor nem is engedélyezte az antigén-tesztek használatát, majd ahogy újabb és újabb, egyre megbízhatóbb típusok jelentek meg a piacon, arra végül ráálltak, hogy vészhelyzetben hivatalosan is használni lehessen ezeket a teszteket.

Egy a teszteket jól ismerő, mikrobiológus olvasónk a cikk megjelenése után még egy érdekes dologra felhívta a figyelmünket. A tesztet  ugyanis olyan embereken validálták (azaz mérték be a szenzitivitást és specificitást), akiknek tüneteik voltak. Az országos tesztelésnél viszont épp az lenne a cél, hogy a tünetmentes fertőzötteket kiszűrjék.

Az újabb vizsgálatok szerencsére már sokkal pozitívabb képet festenek. Jelen állás szerint úgy tűnik, gyakorlatban is szinte minimális az esély arra, hogy fals pozitív eredményt adjon a teszt (azaz magas a tesztek specificitása), a hamisan negatív tesztek azonban nem kizárhatóak. A gyártók ajánlásainak betartásával ez a jelenség minimalizálható, minél inkább közelítünk majd az ideális tesztkörülmények felé, annál inkább megbízhatunk a teszteredményekben is.

Sok múlik tehát azon a húszezer szakemberen, akik az országos tesztelésben segédkeznek majd!

Zárásul szeretnénk leszögezni, jelen írásnak korántsem célja eltántorítani az embereket a teszten való részvételtől. Épp ellenkezőleg, azzal, hogy lehetőségeinkhez mérten igyekszünk tisztázni a vitatott kérdéseket, azt szeretnénk elérni, hogy minél többen vegyenek részt a tesztelésen. Kényelmetlen és szükségtelennek tűnhet, de értelme és haszna csak akkor lesz, ha minél többen elmegyünk rá.
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.