Mészáros Lajos a parlamenti ciklus lerövidítéséről: Legközelebb a kisebbségi jogokról szavazunk?
Mészáros Lajos alkotmányjogász szerint alapjogot érint, s emiatt nem írható ki népszavazás a választási ciklus lerövidítéséről. A korábbi alkotmánybíró azonban hozzáteszi, a kérdésben fontos lenne lefolytatni a jogi vitát, amit, ha az államfő előzetes normakontrollt kér, az Alkotmánybíróság zárhat le megnyugtató módon.
Mint ismert, az ellenzéki pártok közel 600 ezer aláírást gyűjtöttek össze a választási ciklus lerövidítését célzó népszavazási kezdeményezésükhöz. Szlovákiában nem példa nélküli a parlamenti ciklus lerövidítése, legutóbb ez 2012-ben történt meg, de eddig minden alkalommal a parlament döntött a kérdésben, referendumot a ciklus lerövidítésére, és az előrehozott választások kiírására, első ízben kezdeményeztek az ellenzéki pártok. A népszavazási kezdeményezés kapcsán Mészáros Lajos alkotmányjogászt, korábbi alkotmánybírót kerestük meg.
Mészáros Lajos elmondta,
Szlovákiában európai összehasonlításban is szigorú szabályai vannak, hogy egy népszavazás érvényes és eredményes legyen.
Az érvényességhez szükséges a választójoggal rendelkezők abszolút többségének a részvétele a népszavazáson, ez jelenleg mintegy 2 200 000 szavazatot jelent. Az eredményesség feltétele, hogy legalább 1 100 000 választó, azaz a választókorú népesség legalább negyede plusz egy fő, támogassa a népszavazási kezdeményezést. Vagyis
Szlovákia hangsúlyosan parlamentáris, azaz közvetett demokrácia, ahol a nép a választott képviselőin keresztül gyakorolja a hatalmát,
szemben például Svájccal, ahol sokkal inkább a közvetlen demokrácia érvényesül.
Ennek tükrében nem meglepő – hangsúlyozza Mészáros, hogy a Szlovákiában eddig kiírt nyolc népszavazásból egyedül az uniós csatlakozásról rendezett referendum volt érvényes és eredményes.
Már a népszavazás kiírásának feltételeit sem könnyű teljesíteni
– teszi hozzá az alkotmányjogász, hiszen 350 000 támogató aláírást kell összegyűjteni a népszavazási kezdeményezéshez.
A referendumot az államfő írja ki, de az ún. kötelező érvényű népszavazások kivételével (ilyen volt a nemzetközi szervezethez való csatlakozást célzó uniós népszavazás), mérlegelési joga van, s akár vissza is utasíthatja a népszavazási kezdeményezést, vagy előzetes normakontrollt kérhet az Alkotmánybíróságtól.
Mészáros valószínűsíti, hogy Zuzana Čaputová köztársasági elnök az ellenzék által kezdeményezett, a választási ciklus lerövidítését célzó népszavazási kezdeményezés kapcsán kikéri majd az Alkotmánybíróság véleményét.
Ebben az esetben a taláros testület mindenképpen dönteni fog a kérdésben, az ősszel elfogadott igazságügyi reform ugyanis lehetővé teszi, hogy a 13 tagú testületben, két alkotmánybíró hiányzása esetében, akár a legkisebb különbségű, 6:5 szavazataránnyal is döntés születhessen – teszi hozzá a korábbi alkotmánybíró.
Mészáros szerint az ellenzék népszavazási kezdeményezésének megítélése megosztja a jogásztársadalmat is, ezért lenne különösen fontos, hogy a kérdésben lefolytassák a jogi vitát, amit az Alkotmánybíróság döntése zárna le megnyugtató módon.
A népszavazás kiírását támogató jogászok azzal érvelnek, hogy Szlovákiában a törvényhozás már több alkalommal döntött 90 szavazattal a választási ciklus lerövidítéséről, s álláspontjuk szerint miért ne lehetne megtenni ugyanezt népszavazási kezdeményezéssel, százezrek akaratából.
Mészáros Lajos szerint azonban a választási ciklus lerövidítését kezdeményező referendum alapjogot érint, hiszen a választójog alapjognak minősül, ezért ebben a kérdésben, hasonlóan a költségvetéshez, adóügyekhez, nem lehet népszavazást kiírni. Mészáros hangsúlyozza,
ha az alapjogok kapcsán referendumot lehetne kiírni – ide tartoznak az alapvető emberi jogok, legközelebb akár a kisebbségek jogairól szavazhatnánk, ami a többségi elvet követve, eleve borítékolható eredménnyel zárulna.
Hajtman Gábor
