2022. július 8., 08:34

Másodrangúság újratöltve: Mit is hozott az új táblatörvény?

Talán örülhetnénk, hogy végre lehetőség van a közúti jelzőtáblák kétnyelvűsítésére szélesebb körben, mint korábban. A módosított kisebbségi nyelvhasználati törvény rendelkezései alapján a közúti tájékoztató táblák kétnyelvűsítésére is lehetőség nyílik 2022. január 1-től. Utánanéztünk, hogyan zajlik ez a gyakorlatban.

Másodrangúként ott, ahol megtalálták a Halotti beszéd kéziratát.
Fotó: Czibula Csaba
Így lesz vége a történetnek? Másodrangúság véglegesítve!
A vizuális kétnyelvűségért évtizedek óta folyó küzdelem zajlik, melynek első lépésében nagy nehezen sikerült kiharcolni, hogy azoknak a településeknek a határait, ahol 20% feletti egy adott nemzeti kisebbség számaránya, annak nyelvén is fel kell tüntetni. Ezek voltak a kisebb méretű kék alapon fehér feliratú táblák, amelyek jelezték, ez ugyan szlovák terület, de élnek itt "másodrangú", más nyelven beszélő polgárok is.

Ezt a gesztust sokáig kísérték a táblarongálások, mert ugye sokakat zavart, hogy (jórészt magyarul) is meg vannak jelölve a település határai.

Amikor a Most-Híd vegyespárt 2016-ban összebútorozott a Fico vezette Smerrel, akkor sikerült elérniük, hogy a település határát kijelölő táblák egységes színt és méretet kapjanak, csak abban volt különbség, hogy fekete vagy kék keret jutott az adott táblának. Ugyanebben az időben a 20%-os lakosságarányt csökkentették 15%-ra, ami szintén előrelépés volt.

Egy ilyen, egyenrangúságot sugalló tábla fogadja például a Vásárútra érkezőket, ahol függetlenül attól, hogy a szlovák megnevezés hosszabb, mégis elfért mindkét megnevezés az azonos méretű táblákon.

Egyenrangúság régi módra
Fotó:  Czibula Csaba
Ahol hosszabb a szlovák megnevezés, ott is meg lehetett oldani az egységes méretet.

Bár a táblák cseréje közel öt évig tartott, tehát túlélte még a Most-Híd pártot is, most az állami és megyei útkezelő vállalatok megkezdték a települést jelző táblák cseréjét. Az azonban teljesen nyilvánvaló az első pillantásra, hogy ismét megkaptuk az üzenetet: Merjünk kicsik lenni! Nézzük meg ezt például Vágsellye példáján, ahol a település szlovák megnevezése csak négy betű, a magyar pedig kilenc, mégis a szlovák nyelvű tábla közel kétszer akkora.

Ez üzenet minden arra haladó szlováknak, hogy ki az úr a háznál, és egyben üzennek a magyarnak is, hogy tudja, hol a helye és egyben érezze is saját másodrangúságát.

A tábla méretei jelzik az érkezőnek, ki mennyit ér
Fotó:  Czibula Csaba
Ilyen arányban képzelik egyesek az egyenjogúságot

Mivel a csere csak mostanság kezdődött, ezért még nem sikerült a minden irányból érkezőknek hirdetni a magasabbrendűséget, nézzük meg, milyen az eredeti két tábla Vágkirályfa felől érkezve:

Következetesség nincs, Vágkirályfa felől még a régi tábla fogad
Fotó:  Czibula Csaba
Ahol még egyenrangú a két tábla
A táblák formáját egyébként jelenleg a 30/2020 számú kormányrendelet szabályozza. Ez meghatározott egy új betűtípust (ezt az új "Šaľa-táblán" láthatjuk) is. A rendelet szerint egy közös táblára kéne feltüntetni a két megnevezést, csak a táblát kell vizuálisan kétfelé osztani egy fekete, illetve egy kék kerettel. Amint látjuk, ezt Vágsellye esetében nem tartották be, hiszen csak a szlovák megnevezést írták az új táblára. Az alatta lévő tábla ugyan újnak tűnik, mégis a régi norma szerinti méret alapján készült a korábban szabványosított betűtípussal.

Dunaszerdahely esetében kicsit korrektebbül járt el az útkezelő vállalat, hiszen az új táblák azonos méretűek, a betűtípus is azonos, viszont a magyar megnevezés alig fér el a táblán, ezért olyan érzést kelt, mintha kisebb lenne.

A kormányrendelet ad egy kivételt, hogy amennyiben a két megnevezés nem férne el egy közös táblán, abban az esetben két különálló tábla is megengedett.

Talán ezt a lehetőséget alkalmazták Dunaszerdahely esetében, hiszen a szlovák megnevezés két szóból áll, a magyar nyelvű is elég hosszú.

Az új dunaszerdahelyi települést jelző tábla
Fotó:  Czibula Csaba
Így néz ki a lecserélt dunaszerdahelyi tábla

A korábbi szabvány szerint nem volt zavaró a két táblán a felirat mérete, miközben a szlovák és a magyar megnevezés között akkor is volt különbség. Mivel még nem minden útszakaszon cserélték le a táblákat újra, ezt is meg tudjuk mutatni.

Amikor még a kormányrendelet szerint készült a tábla
Fotó:  Czibula Csaba
Így nézett ki a régi szabvány szerint elkészített tábla

Vajon ki dönti el, milyen táblára cseréljék a régit, milyen legyen annak mérete és formája?

Megpróbálunk majd a napokban utánajárni és tájékoztatni olvasóinkat. Az biztosan kijelenthető, jelenleg ebben sok az anomália, amint ezt a mellékelt képek jól mutatják. 

Nem újdonság, hogy bármilyen változás történik ebben az országban, azonnal egy újabb esélyt kapnak a végrehajtásban dolgozók, hogy jelezzék felénk: Ez a mi országunk, ti itt másodrangú polgárok vagytok!

Amint ezt a Deáki tábla nyitóképével is jelezzük, nem akarunk azon a településen másodrangúak lenni, ahol a legrégebbi magyar nyelvű írásos emléket, a Halotti beszéd kéziratát megtalálták. 

Azt sem szeretnénk, ha Kaszás Attila forogna a sírjában, ha látja fentről a szülőfaluja határát jelző táblát, ahol nagy többségben még mindig magyarok élnek, viszont a táblák a másodrendűségünket hirdetik!

Zsigárg kétféle módon. A lényeg, hogy a magyar tábla kisebb legyen?
Fotó:  Czibula Csaba
Kaszás Attila szülőfalujában sem tétlenkedtek az útkezelők.
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.