2021. december 6., 12:44

Kötelező oltásokkal indul az új év? Egyre több európai országban napirenden a kérdés!

Talán nincs is megosztóbb kérdése a pandémiának mint a kötelező oltások ügye. A koronavírusjárvány negyedik (néhol harmadik) hullámának zenitjén egyre több európai országban merül fel, hogy általánosan, esetleg bizonyos csoportok számára kötelezővé tegyék a COVID-oltást. 

oltás
Fotó: TASR/AP

Eduard Heger kormányfő egy néhány nappal ezelőtti sajtótájékoztatón egy újságírói kérdésre reagálva gyakorlatilag bejelentette, a kormány hamarosan érdemben foglalkozik majd a kötelező koronavírus-oltás kérdésével, majd közölte, többet egyelőre nem szeretne mondani a témáról. A kormányfő csak annyit tett hozzá, "jó ötletnek" tartja bizonyos korcsoportok vagy veszélyeztetett csoportok kötelező oltását. A politikai kommunikáció szempontjából is teljesen hibás megjegyzés meglepő módon nem kavart túl nagy hullámokat Szlovákiában. Mintha a lakosság nagy része nem tudná elképzelni, hogy ilyesmire sor kerülhet, pedig az Európai Unió számos országában gyakorlatilag hetek, hónapok kérdése lehet az általnos, kötelező vakcina.

Az alábbiakban nem szeretnénk állást foglalni a kérdésben, azt meghagyjuk a szakértőknek, sokkal inkább arra törekszünk, hogy összefoglaljuk az eddigi híreket arról, hol és mikor várható a COVID-oltás kötelezővé tétele Európában.

Épp a nap folyamán számoltunk be arról, hogy az osztrák kormány gyakorlatilag eldöntött kérdésként kezeli az oltások kötelezővé tételét, s a kiszivárgott információk alapján erre már február elsejétől sor kerülhet. Európában elsőként! Úgy tudni, még az ausztriai fizetésekhez képest is jelentős pénzbüntetésre számíthatnak azok, akik elutasítják az oltásokat. A kötelező oltás bevezetését azonban hátráltathatja, hogy Ausztria rég nem látott politikai krízist él át. Sebastian Kurz kancellár lemondását követően Alexander Schallenberg külügyminiszter vette át a helyét, csakhogy Schallenberg is lemondott pár nappal ezelőtt. Az egyébként is törékeny kormánykoalíciónak tehát nem lesz könnyű dolga átnyomni a törvényhozáson a kötelező oltásokra vonatkozó javaslatot.

Alexander van der Bellen köztársasági elnök végül cikkünk publikálása után nem sokkal hivatalosan is megbízta az eddigi belügyminisztert, Karl Nehammert a kormányfői feladatok ellátásával.
Csak idő kérdése?

Bár általános oltási kötelezettség még egyetlen EU-s tagállamban sincs, számos országban rendelték el bizonyos csoportok kötelező oltását. Lettországban például a parlamenti képviselők nem szavazhatnak a törvényhozásban, ha nincsenek beoltva (vagy nem estek át a betegségen), számos európai államban pedig az állami alkalmazottak és/vagy az egészségügyi dolgozók számára írtak elő kötelező oltakozást.

Brüsszel is állást foglalt már a kötelező oltások mellett. Az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen támogatja az ötletet, néhány napja azt nyilatkozta, az európai országok vezetőinek ideje elgondolkoznia azon, hogy kötelezővé tegyék az oltást. Németország kinevezésére váró, új kancellárja, Olaf Scholz korábban azt mondta, nem lehet kizárni, hogy kötelezővé teszik az oltásokat. A németeknél egyelőre ez nem történt meg, csakhogy gyakorlatilag ellehetetlenítették a nem oltottak mozgását. Hiába a tömegtüntetések, oltás nélkül szinte nem lehet szabadon mozogni Németországban, az esszenciális termékeket árusító üzleteken kívül sehova nem mehetnek az oltatlanok, sőt, s talán ez váltotta ki a legnagyobb felháborodást,

magánéletüket is korlátozzák, hiszen azok a családok, ahol legalább egy 14 évnél idősebb oltatlan személy van, legfeljebb két embert fogadhatnak egyszerre egy másik háztartásból.

Merkelék azzal indokolták a döntést, hogy a 68% körüli német átoltottság láthatóan nem volt elég ahhoz, hogy megvédje az egészségügyi ellátórendszert az összeomlástól. Németország egyes kórházaiban már annyira rossz a helyzet, hogy onkológiai jellegű műtéteket is el kellett halasztani. Sajtóértesülések szerint a Bundestag még decemberben, de legkésőbb januárban biztosan tárgyal majd a kötelező oltásokról. Angela Merkel leköszönő kancellár hónapokkal korábban még azt mondta, nem lesz kötelező oltás Németországban, pár nappal ezelőtt azonban már úgy nyilatkozott, ha a német parlament szavaz a kérdésben, ő támogatni fogja a kötelező vakcinációt. 

Ahol biztosan (?) nem lesz kötelező a vakcina. Mindössze néhány EU-tagállam maradt, amely határozottan kiáll az önkéntes oltakozás mellett. A svéd kormány például kijelentette, náluk biztosan nem lesz kötelező oltás, hiszen bíznak az állampolgári felelősségvállalásban, a svédek kötelezettség nélkül is beoltatják magukat. Kötelező oltás helyett a bizalom kiépítésére és a polgárok tisztességes tájékoztatására van szükség - véli a svéd kormány. A dánok hasonló utat járnak be, ott sem tervezik kötelezővé tenni a vakcinát. Dániában, egy a szlovákiaihoz hasonló OTP-rendszer működik, egyelőre úgy tűnik, sikeresen.

Ausztria, Olaszország és Franciaország is a németországihoz hasonló, bár némileg enyhébb szabályokat fogadott el. Itt az éttermekből, bárokból és mindenféle közösségi rendezvényről tiltották ki azokat, akik nem oltatták be magukat, vagy, Franciaország esetén, nem rendelkeznek negatív teszteredménnyel. Olaszország egyébként Európában elsőként rendelte el egészségügyi dolgozói kötelező oltását, még áprilisban, december 15-től pedig a tanárok és más iskolai dolgozók, a rendőrség, a hadsereg és a mentőszolgálatok tagjainak is muszáj lesz oltakozniuk. Egyelőre úgy tűnik, az olaszok nem vezetnek be általános oltási kötelezettséget, ehelyett az elmúlt hetekben fokozatosan szigorították a COVID-igazolványok ellenőrzését. A franciák is hasonló utat járnak be. Ott az egészségügyi dolgozók, a tűzoltóság kötelékébe tartozók és a tömegközlekedési vállalatok alkalmazottai számára rendelték el a vakcinációt. Olaszországban többek között a hadsereg tagjainak, illetve az egészségügyben dolgozók számára tették kötelezővé az oltást. Érdekes ugyanakkor, hogy egy új rendelet értelmében a munkáltató fizetetlen szabadságra küldheti (fontos a feltételes mód) azon alkalmazottját, aki nem hajlandó beoltatni magát. 

Magyarországon szintén kötelező az oltás bizonyos csoportoknak. Az állami oktatásban dolgozó tanároknak, az állami egészségügy alkalmazottainak és az állami hivatalnokoknak is be kell oltatniuk magukat, ráadásul a kormány megadta a jogot a munkáltatóknak, hogy eldöntsék, kötelezik-e alkalmazottaikat az oltakozásra.

A kötelező oltás kérdésében egyelőre a görögök mentek legmesszebbre. Már szeptemberben kötelezővé tették az egészségügyi dolgozók oltakozását, nem csak az állami, de a magánintézményekben is. Január közepétől pedig minden 60 év feletti görög állampolgár számára kötelező lesz az oltás, amennyiben nem esett át a betegségen. A rendelet értelmében, ha a helyi szociális hivatal rájön, hogy az illető nincs beoltva, havi 100 eurós büntetést szabhat ki. Az így befolyó pénzt, elvileg, visszaforgatják a görög egészségügybe. Görögországban egyébként 63-65% körül van az átoltottság, azaz jóval magasabban mint Szlovákiában, ugyanakkor több mint 500 ezer hatvan évnél idősebb görög nincs beoltva. 

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.