Koronavírus: természettudományi és szociológiai kísérlet meg a biznisz

Nézzünk meg néhány adatot: Szlovákia lakossága majdnem 5,5 millió. Több éves átlagot vizsgálva kiderül, hogy évente kábé 53 ezer ember hal meg az országban, tehát a természetes népességcsere a lakosság nem egészen egy százalékát érinti. Egy napra átlagban átszámítva ez kb. 145 elhalálozást jelent. Ha egy pandémiában naponta meghal 1-5 beteg, akik általában idősebbek és több ezzel velejáró bajuk is van, akkor ez a természetes halálozásnak csak 0,6-3,4 százaléka, az összlakosságra kivetítve pedig 0,00009 százaléka. Elhamarkodva azt mondhatnánk, ez elhanyagolható.

Számbelileg igen, de humanitárius és gazdasági szempontokból is kezd aggasztó lenni a történet.

Lássuk, hogy miért!

Műszaki emberként naponta foglalkoztam és még ma is foglalkozom a matematikával. Köztudott, hogy az ilyen járványgörbék lefolyása általában matematikailag is leírható. Elsőként a csodagyereknek tartott német Carl Friedrich Gauss írta le ezt a görbét, amit tiszteletére Gauss-görbének is neveznek (1. ábra).

Fotó:  A szerző ábrája

Mivel a koronavírus nagyjából kétmilliárd évvel az ember megjelenése előtt már itt volt a Földön, joggal feltételezhető, hogy abba a kb. 30 ezer bázispárból kialakított RNS-memóriájába tökéletesen beleíródott a vírus szaporodási szoftvere (csak összehasonlításképpen: az ember jóval komolyabb DNS-szoftvere kb. 3,2 milliárd bázisra épül). Gauss korában még nem lehetett szoftverekről beszélni, de a zseniális matematikus is felismerte a törvényszerűségeket, tanulmányozva a középkori járványokat. A Gauss-görbe egy-két állandójának változásával kaphatunk keskenyebb és magasabb, de szélesebb és laposabb görbéket is.

Most a világban „erre megy ki a játék“. Ha lehet, húzzuk szét és laposítsuk a fertőzöttségi görbét, mert nem mindegy, hogy az egészségügyet 300 vagy 30 ezer komoly beteg terheli le egyazon időben.

Mivel a természetes lefolyásnál a keskenyebb és szélesebb görbe alatti terület egyforma, elmondhatjuk, hogy nem lesz kevesebb beteg, ha lassítjuk a járvány lefolyását. A lecsengés már lehet rövidebb a hatékony emberi beavatkozásnak köszönhetően.

Most majd a szociológusok fogják tanulmányozni a nyilvános adatokat, kikre, miként és mennyire hatott az országok kormányai által hozott intézkedések tömkelege, mennyire közelíti meg, illetve távolodik az elméleti Gauss-görbétől a járvány lefolyása. Nem nehéz megjósolni, hogy ennek akár hadászati jelentősége is lehet. A vírus pedig röhög a markába és végrehajtja egyetlen célját: szaporodik!

Hála a modern kommunikációs eszközöknek, ma már szinte órás pontossággal tudjuk követni a vírus terjedését. A cikk megírásának idejében a világon 2,5 millió fertőzött volt. A weboldal komoly kimutatást végez a betegség terjedéséről is, amit grafikusan is bemutat.

A grafikon szemlélteti az összes fertőzöttet (kék) és az elhunytak számát (narancssárga). Ha most ránézünk erre  a világgörbére, majd utána a normalizált Gauss-görbére, akkor látható, hogy a meredekség és az adatok alapján úgy a járvány 40–50  százalékában lehetünk. Ebből egyértelmű, hogy van hátra még pár hónap, mire jobbra fordul sorsunk.

Természetesen, azt is megkérdezik majd a szociológusok, hogy ez a pandémia mire és kinek volt jó meg rossz.

Hogy kinek volt vagy még lesz rossz, most ne feszegessük, mert ez mindannyiunknak világos. Arra azonban már nehezebb válaszolni, kinek lesz jó.

Nos, elsősorban a globalizált imperializmusnak – „lenini értelemben“. Sok újságíróval ellentétben, akik a globalizáció halálát, illetve erős visszaszorulását jövendölik, a nézetem pont fordított: bejön a globalizált gyógyszeripar, az oltások világméretű bevezetése, a pandémia behozza a telekommunikáció fejlődésének felgyorsulását (pl. emberek, betegek világméretű követése az 5G hálózatokon), kilátásba helyezhető az egyes emberek csipezése (mint az Svédországban – egyelőre önkéntes alapon – már ma is történik). Arról nem is beszélve, hogy a világjárvány nagyon sok gazdasági kárt okozhat, és ebbe kis- és középvállalatok tízezrei fulladhatnak bele. A nagyok valahogyan túlélik és majd még nagyobb erővel kényszerítik ránk termékeiket, pl. a Bayer-Monsanto frigy után a vetőmagokat, a vegyszereket, különböző vakcinákat és gyógyszereket.

A helyzet tehát komoly, de nem reménytelen. Nagyanyám szokta mondani, hogy „sehogyan még sose vót“. Ezért legyünk közreműködőek a Gauss-görbe ellaposításában (aki teheti, maradjon otthon, hogy ne fertőzze meg magát és másokat sem).

Másfelől pedig adjuk meg a szociológusoknak azt a lehetőséget, hogy majd egy évtized múlva, miután már lesz valamilyen kutatási eredmény, azt mondhassák, hogy a lakosság különösen fegyelmezett volt. A vírussal magával meg ne nagyon törődjünk és nem kell tőle kétségbe esni, mert a szoftverén úgysem tudunk változtatni.