2021. augusztus 14., 08:52

Kormányfői látogatás - amatőr hozzáállás. Eduard Heger kormányfő galántai látogatásának körülményei - VIDEÓVAL

Pénteken Galántára látogatott Eduard Heger szlovák kormányfő. Mivel a politikusok sokat járnak-kelnek az országban, a galántai út sem keltett volna különösebb feltűnést, ha arról a kormányfő pár nappal az esemény előtt közhírré nem teszi, hogy az út során majd utánajár a magyar–szlovák problémás ügyeknek és elsimítja azokat. Ezt se véletlenül mondta, hiszen úgy érezte, hogy külügyminisztere, Ivan Korčok után neki is meg kell valamilyen módon szólalnia azt követően, hogy pár nappal galántai útja előtt a magyar Országgyűlés elnöke, Kövér László Somorján leltározta azokat a főbb igazságtalanságokat, amelyek a szlovákiai/felvidéki magyar közösséget Csehszlovákia megalakulása után érték. 

BJ-EH találkozó
Fotó: Somogyi Szilárd
Berényi József és Eduard Heger találkozója

Egyszóval, Heger felfokozta a dél-szlovákiai útjával kapcsolatos várakozásokat, amelyeknek aztán látványosan nem felelt meg. Sőt, a pénteki történések ismeretében bizton állíthatjuk, hogy a szlovák–magyar problémás kérdéseknek még csak a megnyitása érdekében sem tett semmit, nem, hogy az azokról szóló vitáknak valamilyen medret jelölt volna ki.

Mi történt tehát Galántán? Bár pontosabb a kérdést úgy feltennünk, mi NEM történt Galántán ez ügyben?

Heger és az őt kísérő apparátus semmilyen konkrét lehetőséget nem biztosított arra, hogy a kormányfő valós lehetőséget kapjon a magyar sorskérdések megismerésére.

Ennek első jele már napokkal a pénteki látogatás előtt körvonalazódott, amikor nyilvánosságra hozták a látogatás megállóit. Ezek között volt iskola- (szlovák), ipari üzem és kórházlátogatás; nem szerepelt viszont egyetlen olyan programpont sem, amelyen a magyarság képviselőivel találkozott volna a miniszterelnök.

Talán emiatt, vagy csak feledékenységből, de Heger nem tartotta fontosnak, hogy delegációjának tagja legyen a keze alatt dolgozó nemzeti kisebbségi kormánybiztos, Bukovszky László is. Egyszerűen nem hozta magával, miközben Nagyszombat megye lakosságának majdnem a fele kisebbségi nemzeti közösséghez tartozónak, elsősorban magyarnak vallja magát.

Amikor erről érdeklődtünk a kormányfői sajtótájékoztatón, Heger kísérete gyors megoldásként kinevezte a helybéli polgármesterekkel való találkozót a magyarságról szóló témák megbeszélésének. 

Érdekes tapasztalatot szerezhetünk, ha elolvassuk, mit közölt a találkozóról Eduard Heger, a közösségi háló miniszterelnöki profilján:

A szlovákok és a magyar kisebbség együttéléséről is beszéltünk. Megragadta figyelmemet egy gondolat, amely a közös asztalnál hangzott el. Az együttélésben nem az egyszerű emberek látnak problémákat, hanem a politikusok, akik ezeket a problémákat mesterségesen hozzák létre.”

Mesterségesen létrehozott problémákról beszélni, miután a szlovákiai magyarok földjét teljesen valóságosan konfiskálták el, vajon életszerű-e? Annak, aki nem szeretne beszélni az ilyen problémák valós lezárásáról, minden ilyen és ehhez hasonló felvetés mesterséges lesz. Sajnálatos, hogy a miniszterelnök ezt tartotta legfontosabbnak megjegyezni a jószolgálati útnak kikiáltott dél-szlovákiai munkalátogatása kapcsán, s amint arról Zupko Tamás, Vezekény község polgármestere és a Magyar Közösség Pártja galántai járási elnöke beszámolt, a tényleges problémák napirendre sem kerültek.

A ténylegesen a szlovák–magyar viszonyt nehezítő problémák egyetlen megbeszélésének szentelt találkozóra az előre elkészített napirenden kívül került sor, és létrejötte nem a kormányfő, hanem a helyzetet helyesen felismerő Berényi József nevéhez fűződik,

aki határozottan felszólította a házigazda szerepében tetszelgő Jozef Viskupič megyeelnököt, illetve a mellette álló kormányfőnek is jelezte, hogy a „kényes” témák kerülése dehonesztálja a pénteki galántai látogatást, és nyomatékosan kérte, hogy még aznap, a galántai helyszínen legyen egy külön megbeszélés is ebben a témában.

Berényi határozott fellépése szemmel láthatóan meglepte az elképedt kormányfőt és a nagyszombati megyeelnököt, így még a késő délutáni órákban megvalósult egy megbeszélés. Az ott elhangzottakról Berényi József a ma7.sk portál olvasóinak azt tartotta mindenképpen fontosnak elmondani, hogy a megbeszélés elején egy technikai jellegű, megyei kérdést nyitott meg, mégpedig

a Galánta–Medve között megépítendő első kategóriájú közút szükségességét, mivel a Csallóköz és Mátyusföld falvain keresztül bonyolódik a Balkánról jövő kamionforgalom szinte egésze.  

Az országos témák közül Berényi elsőként a Minority SafePack témáját említette meg, amelynek aktuális helyzetéről, azaz, hogy Szlovákia támogatólag lépett fel a polgári kezdeményezés ellen, a miniszterelnök nem tudott. Berényi elmondta, Heger ezt azzal indokolta, hogy az Igazságügyi- és a Külügyminisztérium együttes fellépése az ő nyári szabadsága idején történt, s mivel nem kormánydöntésről, hanem a két tárca szintjén meghozott lépésről volt szó, nem is volt lehetősége erről tudomást szerezni. Heger ígéretet tett tárgyalópartnerének arra, hogy az eljárásnak utánanéz. Berényi elmondása szerint Heger érvelése valósként értelmezhető.

A Somorján elhangzott budapesti házelnöki beszéd utórezgéseit is témaként hozta fel Berényi, aki elmondta, hogy a beszédben semmilyen újdonság nem hangzott el.

Eduard Heger nyitottnak tűnt a vitás történelmi kérdések kétoldalú megbeszélésére és a megoldásukra tett igyekezetre is, Berényi szerint viszont kiemelte, hogy ezek nem lehetnek egyoldalú lépések.

Ez után az MKP alelnöke felvetette a kérdést, hogy mikor várható a Kormányprogramba foglalt, nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos ígéretek teljesítése.

Heger válaszának lényege az volt, hogy ezek teljesítése már csak hónapok kérdése.

Berényi nyomatékosan kérte, hogy a megvalósítási folyamatba mindenképpen vonjanak be, akár parlamenten kívüli, kisebbségi szakértőket is! Heger ennek nem látta akadályát.

A beszélgetés további tárgya a Csemadoknak kilátásba helyezett pénzügyi támogatás volt, amelynek késlekedését Heger a kormányfőváltással magyarázta.

Ezek után Heger és szekundánsa, a megyeelnök Viskupič a magyar pártok alkotta Szövetség létrejötte felől érdeklődött, illetve akár az MKP, akár a Szövetség várható stratégiájáról a közelgő megyei választásokon. Berényi válasza láthatóan nem örvendeztette meg őket, mivel azt helyezte kilátásba, hogy

akár így, akár úgy, de önálló magyar jelölt indulásával kell számolni, és elmondta azt is, hogy ő hisz a Szövetség megalakulásában.

Elsősorban Viskupič pozícióját gyengíti egy ilyen megoldás. Berényi viszont megnyugtatta tárgyalópartnereit, hogy a választások után akár a Szövetség, akár az MKP jut be, az megbízható koalíciós partner lesz, mint ahogy eddig is a megbízhatóság és a racionalitás jellemezte a két párt együttműködését megyei szinten.

Eddig a kormányfői találkozóról szóló beszámoló.

A kora esti órákig tartó galántai látogatás során a ma7.sk tudósítója meggyőzödhetett arról, hogy

Eduard Heger nemzetiségi problémákat orvosló igyekezete pusztán a média számára elhangzó kijelentés volt.

Vagy legalábbis az lett belőle, mivel Heger kormányfő a nap során többször bizonyságát adta annak, ténylegesen úgy hiszi, hogy elég szóban jelezni a szándékot, és az összekuszálódott szálak maguktól kiegyenesednek. Ha nincs Berényi napvégi határozott fellépése, hogy legalább egy platformon beszélni lehessen a magyar közösséget elsődlegesen érintő problémákról, akkor Heger kormányfő a nap végén úgy megy vissza Pozsonyba, hogy ténylegesen egyetlen megbeszélést sem tartott arról, amit pár napja még fennen hirdetett.

Eddigi életútja ismeretében elmondható, hogy a jelenlegi kormányfő több területen sikeres, akár mint volt vállalkozó, akár mint pénzügyi szakember. Az is feltételezhető, hogy a más szférában szerzett eddigi eredményei alapján ő maga is úgy gondolhatja, hogy a képességei immáron minden területen nyerő megoldásokat szülnek. Az augusztus 13-ai galántai látogatása azonban ennek tökéletes cáfolatát mutatta,

hiszen minden lehetőséget kihasználatlanul hagyott azzal kapcsolatban, hogy a lakosság jelentős részét adó magyarság valós helyzetéről közvetlen kézből kapjon ismereteket.

És, ahogy mondani szokták, ez még nem minden. Nemcsak, hogy nincs ismerete és tapasztalata a kisebbségi témákat illetően, hanem ügyesen szlalomozva még azt is kikerülte, hogy a hozzáértő szakértők vagy tapasztalt helyiek véleményét kikérje, azokat figyelembe vegye. Gondoljunk csak a fentebb leírtakra: a hivatalos program „magyartalanított” jellegére, Bukovszky kisebbségi biztos kihagyására a hivatalos delegációból, vagy a polgármesterekkel való találkozó művi, protokolljellegére.

Nyugodt lelkiismerettel kijelenthető, hogy a kisebbségi nemzeti közösségek ügye ebből a szempontból egy amatőr kezébe került.

Nemcsak Berényi Józsefnek, hanem a jelenlegi kormányzattal valamilyen kapcsolatban álló összes magyar közéleti szereplőnek is fel kell vállalnia azt a szerepet, hogy lehetősége szerint felvilágosító munkát végezzen, mely során alapvető információkat mond el a partnereinek. Arról, hogy hányan vagyunk; miért magyarul beszélünk; és hogy hogyan „kerültünk” ide. Ez a felismerés a galántai kormányfői látogatás fő eredménye.

Megosztás
Címkék