2021. március 27., 11:35

Keringőt játszott az AstraZeneca

Két héttel ezelőtt tornádóként söpört végig a sajtóban a hír, hogy Szlovákiában meghalt egy 38 éves tanárnő, 14 nappal azután, hogy megkapta az AstraZeneca/Oxford védőoltást. A középiskolai tanárnő édesanyja állítása szerint azért oltatta be magát, hogy folytathassa az érettségizők oktatását.

Fotó: MTI/Rosta Tibor
Tromboembóliás esetek

A hírek arról is szóltak, hogy az oltás és a haláleset között közvetlen összefüggést nem állapítottak meg, ám az utóbbi információ sokakat már nem tudott megnyugtatni, hiszen akkorra már több európai ország – elsőként Dánia, Norvégia, Izland és Bulgária, később Németország, Olaszország és Franciaország is – elővigyázatosságból leállította az AstraZenecával történő oltást. Mindezt azért, mert az oltás után több esetben vérrögképződést észleltek a brit–svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett oltóanyaggal beoltottak esetében.

De nem Szlovákia volt az egyetlen európai ország, ahol ehhez hasonló eset történt. Németországban például – ahol már több mint 1,7 millió adagot adtak be az AstraZeneca-vakcinából – 13 embernél (12 nőnél és 1 férfinál) lépett fel vérrögképződés az agyi vénákban az oltás beadása után. Valamennyien 20 és 63 év közöttiek voltak, és közülük hárman meghaltak. Kezdetben tehát nem volt teljesen alaptalan az AstraZeneca-vakcinával szembeni tartózkodás. Ez Romániában odáig jutott, hogy fél nap alatt több ezren mondták le a korábban lefoglalt időpontjukat az internetes előjegyzési portálon.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) nem véletlenül sietett leszögezni: bár további vizsgálatokat tart szükségesnek, a brit–svéd gyógyszeripari vállalat és az Oxfordi Egyetem vakcinája biztonságos. Az amszterdami székhelyű intézet ügyvezető igazgatója kijelentette, nincs bizonyított kapcsolat a vérrögképződés megnövekedett kockázata és az oltóanyag között. Emer Cooke hangsúlyozta, hogy az oltóanyag nemcsak biztonságos, de hatásos is, előnyei pedig továbbra is felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait.

Nagyobb a füstje, mint a lángja

Erről beszélt a lapunkban rendszeresen publikáló Domonkos Andor is. A Budapesten élő kutatóorvos hangsúlyozta, az AstraZenecával már világszerte durván 17 millió embert oltottak be, ám a kockázatos esetek száma ehhez képest jelentéktelen. A számokból az látszik, hogy Európában minden 167 ezer oltásra mindössze egyetlen tromboembóliás eset jut (Európában nagyjából ötmillió adag AstraZeneca-vakcinát használtak fel, eddig harminc esetről tudni, ahol az oltás után vérrög alakult ki).

– A véralvadásért felelős vérlemezkék számának autoimmun eredetű vagy gyógyszer kiváltotta csökkenése, esetleg éppen a fokozott hajlamuk vérrögök képzésére – amit most erre az oltóanyagra „akarnak kenni” – egyébként is nagyon ritka – mondta a kutatóorvos, hozzátéve: olyan gyógyszert és vakcinát még nem találtak fel, aminek ne lenne, ne lehetne valamilyen mellékhatása, és még a véletleneket sem lehet kizárni. Az ilyen esetek miatt viszont óriási hiba lenne teljesen elutasítani a vakcinációt, hiszen anélkül sokkal súlyosabb következményekkel kellene számolnunk.

Számos nyugat-európai ország tehát óvatosságból felfüggesztette az AstraZenecát, nem úgy Magyarország és Szlovákia, ahol nem állt le a brit vakcina használata. Nálunk egyébként hetekkel ezelőtt előbb a pedagógusokat kezdték oltani a brit vakcinával, most pedig már a 60–70 év közötti korosztály is megkaphatja.

Az EMA állásfoglalásához később csatlakozott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is, amely arra szólította fel az országokat, hogy folytassák az AstraZeneca felhasználását, ugyanis a rendelkezésre álló adatok nem utalnak megnövekedett vérrögképződési körülményekre. Ennek hatására szép lassan mindenhol „helyre állt a rend”, és azokban az európai országokban, ahol ezt felfüggesztették, mára már csaknem mindegyikben ismét oltanak – vagy hamarosan oltani fognak – AstraZenecával.

Jean Castex francia kormányfő egészen odáig ment, hogy a közvélemény megnyugtatására – saját kérésére – ebből az oltóanyagból kapta meg az első dózist.

Exporttilalom az AstraZenecára?

Nem ez a néhány napos-hetes bizonytalanság volt az egyetlen, ami a brit–svéd gyógyszergyár vakcinája kapcsán felmerült. Nem tudni, hogy a felfüggesztésre válaszul vagy más okból, de a gyógyszeripari vállalat – legalábbis egy kiszivárgott dokumentum szerint – tovább csökkentené a termékükből az EU-nak biztosított mennyiséget. A bejelentést élesen bírálta Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójának vezetője, aki szerint a gyógyszergyár szándékát azzal lehetne egyedül megakadályozni, ha az unió megtiltaná az AstraZeneca-vakcina kivitelét az Európai Unióból. Weber szerint ugyanis a vállalat döntése az EU hátrányos megkülönböztetésére utal, és úgy tűnt számára, az AstraZeneca „előnyben részesít más országokat az EU-val szemben”.

Hogy az exporttilalom mennyire lehet sikeres, még nem tudni, annyit azonban igen, hogy az AstraZeneca „új menetrendje” szerint a 27 tagállam március végéig 30,1 millió adagot, áprilisban pedig 20 millió adagot kap a vakcinából. Ez az eredeti ígérethez képest a január–márciusi időszakot tekintve kétharmados, áprilisra 50 százalékos csökkentést jelent – ami az amúgy is vakcinahiányban szenvedő Európai Unió számára újabb csapás lenne.

Keleti vakcinákat is bevetve

Nem véletlen, hogy egyre több ország ismeri fel, jelen helyzetben a magas oltottsági arány csak úgy érhető el, hogyha a nyugati (Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Janssen) mellett keleti (Szputnyik V, Sinopharm) vakcinákat is bevetnek a járvány ellen. Ebben az európai uniós tagállamok közül kétségkívül Magyarország lépett elsőként. A magyar kormány nem csinált ideológiai kérdést az ügyből, s noha ott is egekben a fertőzöttek és a halálos áldozatok száma, az átoltottság tekintetében európai viszonylatban – Málta mögött – Magyarország a második helyen áll.

A számok fejezik ki a legpontosabban, hogy az elmúlt három hónapban Magyarországon mennyire felpörgött az oltási program: míg januárban 279 ezer dózis vakcinát adtak be az oltóközpontokon, addig februárban ez a szám 927 ezerre ugrott, március közepén pedig már megközelítette az 1,75 milliót (ebből az oltás első dózisát 1,35 milliónyian, a másodikat 400 ezren kapták meg). Ehhez képest Szlovákiában lapzártánkig összesen mindössze 503 773 embert oltottak be, a második dózist pedig 235 595-en kapták már meg.

A különbség (még akkor is, ha figyelembe vesszük a két ország eltérő lakosságszámát) szembetűnő. Minek tudható be? A számadatok vizsgálatából egyértelműen látszik: annak, hogy az uniós keretből lekötött nyugati vakcinákkal párhuzamosan Magyarországra mostanra már mintegy másfél millió keleti vakcina is érkezett: az orosz Szputnyik V-ből csaknem 430 ezer, a kínai Sinopharmból pedig már több mint egymillió. Ez utóbbi Szlovákiában még csak mutatóban sincs, de az orosz vakcinából is csak mindössze kétszázezer – helyette (talán most már zökkenőmentesen) érkezik a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca, de ezekből is csak valamivel több mint 900 ezer adag van az országban.

Magyarország jó teljesítményét legplasztikusabban a következő adat bizonyítja: az ország átoltottsági rátája (szintén március közepén) 13,8 százalékos (az Európában első Máltáé 17,3 százalék, a bronzérmes Finnországé 12,6 százalék). Számítások szerint ez az adat egészen másképp festene, ha Magyarország csak nyugati oltóanyagokra támaszkodott volna: a beérkezett vakcinák fele ugyanis kínai vagy orosz gyártmányú. Ez utóbbiak nélkül az ország átoltottsága mindössze 8 százalékos lenne, amivel Magyarország az európai rangsor alsó fertályában szerepelne. Ott, ahol most Szlovákia.

(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2021/12. számában)

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!