2020. szeptember 30., 17:10

Jourová: a média és az igazságszolgáltatás szabadsága több EU-tagországban kihívásokkal szembesül

Noha sok európai uniós tagállamban szigorú jogi szabályozás védi a jogállamiságot, a média és az igazságszolgáltatás szabadsága előtt álló kihívások több országban súlyos veszélyt jelentenek a demokratikus normák betartására - közölte az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke szerdán Brüsszelben a testület első jogállamisági jelentését bemutatva.

201706131704190.Jourova.jpg

Vera Jourová kiemelte:

a koronavírus okozta válság leküzdése az Európai Unió egészében próbára tette a jogállamiság kereteinek rugalmasságát, és a kormányok által hozott rendkívüli intézkedések némelyike határozottan túlzó volt.

A bizottság a rendkívüli intézkedések megszüntetéséig folytatja ezek nyomon követését - tette hozzá.

Az országspecifikus értékelések azt mutatják, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége továbbra is komoly veszélyben van egyes tagországokban, volt olyan eset, amely az alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás megindításához vezetett - mondta.

Rámutatott, a korrupciós ügyekben a nyomozás, a büntetőeljárás és az ítélethozatal hatékonysága több tagországban továbbra sem elégséges.

Egyes tagállamok esetében emellett komoly aggályok merülnek fel a médiára és a médiahatóságokra gyakorolt politikai nyomás, illetve az újságírókat és más médiaszereplőket érő megfélemlítések és támadások miatt is

- közölte Vera Jourová.

A civil társadalom néhány tagállamban komoly kihívásokkal néz szembe a külföldi finanszírozáshoz való hozzáférést korlátozó jogszabályok vagy a támogatásokat rossz színben feltüntető kampányok miatt

 - tette hozzá.

Minden európai állampolgár megérdemli, hogy független bírákhoz fordulhasson, élvezhesse az ingyenes és plurális média előnyeit, és bízhasson alapvető jogai tiszteletben tartásában. Csak ennek biztosítása révén nevezhetjük magunkat a demokrácia valódi uniójának

 - fogalmazott Jourová.

Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa a sajtótájékoztatón kiemelte, azonos eszközökkel vizsgálták a jogállamiság helyzetét minden tagállamban. Tájékoztatása szerint

a jelentés célja, hogy valódi jogállami kultúrát teremtsen az EU-ban, és mélyreható vitát indítson nemzeti és uniós szinten.

A jelentésben Magyarországgal összefüggésben arra emlékeztetettek, hogy

az elmúlt évek során az uniós intézmények aggodalmukat fejezték ki az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán.

Az aggodalmak között egyebek mellett a bírák kinevezése, illetve a Kúria elnökének alkalmassági kritériumai szerepelnek.

A megállapítások szerint a független ellenőrzési mechanizmusok hiányosságai, valamint a politika és egyes nemzeti vállalatok szoros összekapcsolódása elősegíti a korrupciót.

 A magas rangú tisztégviselőket vagy közvetlen környezetüket érintő korrupciós ügyek kivizsgálása, az elkövetők felelősségre vonása esetében gyakran hiányzik a határozott fellépés.

A médiaszabadság biztosítását szolgáló lehetőségek szűkülése, a civil szervezeteket övező ellenséges környezet, valamint az átláthatósággal és a közérdekű információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos nehézségek tovább gyengítik a korrupcióellenes fellépést

- írták.

A bizottság a jelentésben azt írta, hogy

a médiatanács függetlensége és hatékonysága veszélyben van, és nem biztosított maradéktalanul tulajdonviszonyok átláthatósága a médiában.

A Közép-európai Sajtó- és Média Alapítvány (KESMA) megalapítása fokozta a médiapluralizmusra leselkedő kockázatot. A független sajtóorgánumok szisztematikus akadályokkal és megfélemlítéssel néznek szembe, a rájuk gyakorolt gazdasági befolyás növekvő tendenciája további aggodalmat kelt.

A jelentésben megjegyezték azt is, hogy a jogalkotási folyamat nem megfelelő átláthatósága és minősége szintén aggodalomra ad okot a csökkenő számú nyilvános konzultáció és hatásvizsgálat miatt. A hatóságok azon lehetősége, hogy a jogerős bírósági határozatokat az alkotmánybíróságon támadják meg, jogbiztonsági kérdéseket vet fel.

A független intézmények gyengülése és a civil társadalmat érő fokozott nyomás szintén befolyásolja a fékek és ellensúlyok rendszerét - tették hozzá.

Újságírói kérdésre válaszolva Vera Jourová közölte, még nem tudja megmondani, hogy mi fog szerepleni az Európai Bizottság elnöke által Orbán Viktor kormányfőnek küldött válaszlevélben, megjegyezte ugyanakkor, Ursula von der Leyen teljes bizalmáról biztosította.

Elmondta, a jogállamiság tekintetében aggályosnak tartott tagállamok esetében az Európai Parlament egyes képviselői konkrét cselekvést, büntetőintézkedéseket követelnek. Úgy vélekedett azonban, hogy a szankciók bevezetése nem lehetséges, nem hoz látható eredményt, ezért nem ez a helyes irányba tett lépés.

Az Európai Bizottság sosem zárja be kapuit egyetlen tagállam előtt sem a párbeszéd fenntartása érdekében - tette hozzá.

A Szlovákiával szemben megfogalmazott kritikák elsősorban a korrupcióra és a bíróságok helyzetére mutatnak rá.
Reakciók a jelentésre

Abszurdnak és valótlannak nevezte az Európai Bizottság 2020-as jogállamisági jelentését Varga Judit igazságügyi miniszter a közösségi oldalán.

Az Európai Bizottság ma megjelent 2020-as jogállamisági jelentése abszurd és valótlan, így nem szolgálhat alapul semmilyen jogállamisági vitához az Európai Unióban

- írta a magyar miniszter a Facebookon, hozzátéve, hogy a jelentés koncepciója és módszertana elhibázott, forrásai kiegyensúlyozatlanok, tartalma megalapozatlan.

Varga Judit értékelése szerint a jelentés hatálya önkényes, és egyetlen olyan objektív referenciaértéket sem határoz meg, amely minden tagállamra nézve egyformán alkalmazható lenne. A jelentés forrásainak kiválasztása elfogult és nem átlátható.

Elfogadhatatlan, hogy a jelentést valójában olyan szervezetek írták, amelyek a Magyarország ellen összehangolt politikai kampányt folytató, központilag finanszírozott nemzetközi hálózat részei

- fogalmazott Varga Judit. Kiemelte, hogy a jelentés magyar fejezete 12 civil szervezetre hivatkozik, amelyek közül 11 kapott az elmúlt években pénzügyi támogatást a Soros Györgyhöz kötődő Nyílt Társadalom Alapítványoktól.

Varga Judit ig. min.
Varga Judit igazságügyi miniszter

 

"Soros-jelentésnek", Magyarországgal szembeni nyílt politikai zsarolásnak

minősítette az Európai Bizottság szerdán bemutatott jogállamisági jelentését Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő budapesti sajtótájékoztatóján.

A politikus szerint a dokumentum abszurd és hamis állításokkal van tele, önkényes, elfogult, kizárólag a "Soros-szervezetek" véleményét vették figyelembe, azokat írták bele.

Ez egy Soros-jelentés", amelyet ezek a szervezetek mondtak tollba az Európai Bizottságnak és Vera Jourovának, a brüsszeli testület értékekért és átláthatóságért felelős alelnökének, aki épp a napokban tette teljesen egyértelművé, miről is van szó valójában

- fogalmazott Hidvéghi Balázs.

Vera Jourová egy Spiegel-interjúban arról beszélt, hpgy szerinte Magyarországon beteg a demokrácia. Hazudott az itteni állapotokról, és megsértette a magyar embereket, amikor azt mondta róluk, nem tudnak szabadon dönteni politikai kérdésekben

- kommentált a fideszes EP-képviselő.

Ez így teljesen egyértelművé teszi, hogy egy politikailag elfogult, zsarolási dokumentumról beszélünk, a jelentés az említett Spiegel-interjú hosszabb verziója

- jelentette ki Hidvéghi Balázs, hozzátéve: az embernek A tanú című film jut eszébe, ahol már a bírósági tárgyalás előtt készen volt az ítélet, és azt húzta elő a zsebéből Virág elvtárs.

Közölte:

a jelentés tárgyi tévedéseket is tartalmaz, amelyeket a magyar kormány már számos alkalommal cáfolt, ennek ellenére benne maradtak a szövegben, újra és újra előkerülnek. Kár, hogy az Európai Bizottság az európai adófizetők pénzéből euró százezreket költött arra, hogy egy "Soros-jelentést" kiadjon.

Kérdésre megerősítette:

Vera Jourovát alkalmatlannak tartja arra a feladatra, amelyet betölt, méltatlanná vált a pozícióra.

Megosztás
Címkék