cl_magyar7_029_het_2024
Pártatlan közvetítés, véres kampány és a Vatikánig sem hallatszó ima
Magyar7 - 29. száma
2023. augusztus 10., 15:16

Hiába van törvény a kétnyelvű táblákról, erős magyar képviselet nélkül nem lehet kikényszeríteni a végrehajtását

A kétnyelvű közúti jelzőtáblákra vonatkozó kedvező módosítást ugyan 2021 őszén elfogadta a parlament, ám hosszú ideig érzékelhető előrelépés nem történt az ügyben.

Horony Ákos, Hájos Zoltán és Forró Krisztián
Horony Ákos, Hájos Zoltán és Forró Krisztián az ország első hivatalos kétnyelvű irányjelző táblája előtt.
Fotó: Somogyi Szilárd

Idén januárig a hiányzó technikai előírásokra hivatkozva nem jelentek meg a magyar feliratok.

A közlekedési minisztérium által január 20-án kiadott technikai előírások pedig nemhogy a végrehajtást biztosították volna, hanem a magyar nyelvű feliratok kihelyezésének lehetőségét jogellenesen még a törvénymódosítás előtti állapothoz képest is leszűkítették

- tájékoztatta portálunkat  Horony Ákos, a Szlovákiai Kerekasztal mellett működő Jogsegélyszolgálat és a Szövetség jogásza.

Több évtizedes harc a kétnyelvűségért

A szakember szerint a történet a rendszerváltást követő évtizedig nyúlik vissza, a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezése 1994-ben lehetővé vált, persze olyan abszurd megszorításokkal, hogy azon települések - egyébként eredeti - nevét nem lehetett kihelyezni, amely településekre 1947-ben szlovák „nemzetébresztők” nevét kényszerítették rá.

Persze a végrehajtást a gyakorlatban úgy oldották meg, hogy a szlovák helységnévtábla alá elhelyezett magyar nyelvű tábla ne csak más színű, de jóval kisebb méretű is legyen. 1999-ben a kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadásával elvileg a többi közúti jelzőtáblára is felkerülhetett volna a kisebbségi nyelvű felirat – hisz az akkor elfogadott törvény rendelkezése szerint a fontos feliratokat kisebbségi nyelven is ki kell helyezni. A közúti jelzőtáblák feliratainak fontosságát pedig nehéz lenne megkérdőjelezni.

Ugyanakkor semmi gyakorlati és részletes végrehajtás nem történt ez ügyben, hiszen sehol sem lett meghatározva, hogy konkrétan mi is számít fontos feliratnak, amit kötelező kihelyezni.

2011-ben aztán módosult a kisebbségi nyelvtörvény, ekkor a kötelezően kihelyezendő feliratok köre ugyan leszűkült a veszélyhelyzetre figyelmeztető feliratokra, viszont a törvény kimondta, hogy minden feliratot kisebbségi nyelven is fel lehet tüntetni, sőt a kisebbségek lakta településeken sorrend sincs előírva. A törvényszöveg kimondottan tartalmazza az „utak mellett és felett” szófordulatot, ami a közúti jelzőtáblákra vonatkoztatható, hisz az államnyelvtörvény ugyanezen kifejezéssel írja elő a közúti jelzőtáblák szlovák nyelvű kötelező feltüntetését.

A gyakorlati végrehajtás azonban ismét elmaradt a közúti jelzőtáblák esetében, akárcsak a 2012-es kormányváltást követően a vasútállomások és megállók esetében is a minisztériumok – a közlekedési és belügyminisztérium sajátos törvényértelmezéssel elszabotálták a kisebbségi nyelvhasználati törvény kétnyelvű feliratokra vonatkozó rendelkezésének végrehajtását.

Előrelépés ezen a téren csak 2016 után történt, ekkor nemcsak a vasútállomások feliratai kerülhettek ki, hanem a közúti jelzőtáblákról szóló rendeletbe is bekerült egy hivatkozás a kisebbségi nyelvhasználati törvényre, ami így már közvetlen hivatkozási alap lett, és az olyan kiegészítő jellegű magyar nyelvű feliratok lassan megjelentek egyes magyarlakta településeken, mint például „kivéve célforgalom”. 

De amint az 2021-ben kiderült, a közlekedési minisztérium hivatalnokai nem tudták lenyelni, hogy az utak mellett magyar nyelvű feliratok is legyenek.

Amikor Gyimesi György törvénymódosítást kezdeményezett 2021-ben, hogy az irányjelző közlekedési táblákon is fel lehessen tüntetni a kisebbségi helységneveket, a javalatot számára kidolgozó jogászok meglehetősen érdekes módon egyúttal arra akarták kihasználni a kezdeményezését, hogy törvényi úton szabjanak gátat az elszaporodó magyar feliratoknak – a feliratokra vonatkozó rendelkezést a törvényben megtoldották volna azzal a kiegészítéssel, hogy a feliratok kihelyezésének lehetősége nem vonatkozik a közlekedésben részt vevők számára szóló feliratokra.

kétnyelvű útjelző tábla
Immár hivatalos a magyar felirat is!
Fotó:  Somogyi Szilárd
Szükséges volt a törvényjavaslat módosítása, mert az összességében visszalépés lett volna
Horony szerint az eredeti törvényjavaslat elfogadása azt jelentette volna, hogy ugyan a kisebbségi földrajzi neveket, az úticélokat fel lehetett volna tüntetni a nyílalakú irányjelző táblákon – amely csak egy ritkán használt altípusa az irányjelző tábláknak -, viszont minden más közúti jelzőtábláról letiltották volna a magyar feliratokat. Az általános jellegű, tehát nem földrajzi megjelölést tartalmazó feliratok kihelyezésének lehetőségét teljesen eltörölték volna.

A Szövetség elnöke, Forró Krisztián ezért levélben kereste meg a képviselőt, majd Horony szakmai közreműködésével a javaslat módosítását előkészítették, amelyet Gyimesi György a parlamenti bizottságban elfogadtatott, majd a parlament ebben a módosított formában meg is szavazta. Az elfogadott módosítás három ponton jelentett előrelépést.

Egyrészt több évtizedes hiányosságot pótolva a településrészek névtábláinak kihelyezését is kötelezően előírta, másrészt nemcsak a nyílalakú irányjelző táblákra, hanem minden tájékoztató jellegű tábla esetében lehetőséget ad a magyar név feltüntetésére, ebbe a kategóriába tartoznak például a folyókat, járásokat, turista nevezetességeket jelző táblák is. Harmadrészt a „nem” szócska kihagyásával az eredeti javaslatból azt erősítette meg, hogy a közlekedésben résztvevők számára szóló információk  - beleértve a hagyományos földrajzi elnevezéseket is - feltüntethetőek. Ezzel az egyértelmű törvényi rendelkezéssel úgy tűnt, hogy a minisztériumi alkalmazottakkal folytatott évtizedes vita végére került pont, akik szerint a közlekedési táblákra nem vonatkozott a kisebbségi nyelvhasználat.

Nesze semmi fogd meg jól?
Gondolhatná az ember, hogy most már minden rendben van, és gond nélkül meg fognak jelenni a táblák, de hát rá kell döbbenünk arra, hogy Szlovákiában vagyunk, ahol nem ilyen egyszerűen mennek a dolgok, ha magyar nyelvhasználatról van szó

- fogalmaz Horony Ákos.

 A törvény hatályba lépését követően egy éven keresztül technikai okokra hivatkozva nem lehetett kihelyezni a táblákat, merthogy úgymond az útkezelők nem tudták, hogy pontosan hogyan nézzen ki a kétnyelvű tábla, azokat milyen formában gyárttassák le. 

Idén januárban a minisztérium végre kiadott a táblák megjelenését szabályozó technikai előírást, ebben azonban nincs köszönet. A technikai előírás elkészítői ignorálták a kisebbségi kormánybiztos kifogásait is, valójában a kisebbségi nyelvhasználati törvény rendelkezéseit is.

A műszaki jellegű előírásban ugyanis egyszerűen bizonyos feliratok kihelyezését betiltották, hiába írja elő a törvény, hogy a közúti jelzőtáblákon „minden” felirat feltüntethető kisebbségi nyelven is. A minisztérium pont azon feliratok kisebbségi nyelven történő feltüntetését tiltotta be, amelyek az elmúlt években - gyakran Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos felszólítására - jelentek meg kétnyelvűen az utak mentén. 

Az pedig szintén diagnózisszerű, hogy a kisebbségi feliratok esetében önhatalmúlag egy kevésbé olvasható dőlt betűtípust írtak elő, míg az angol nyelvű feliratok maradhattak a szlovákkal azonos betűvel felírva.

Horony szerint a „közeg” ellenállása minden szinten érzékelhető, szlovák részről nincs is valós akarat a kétnyelvű közúti jelzőtáblák kihelyezésére. A lehetőségként való megfogalmazás itt is azt eredményezi, hogy a hatóságok ezt úgy értelmezik, hogy nem azok jogosultak eldönteni, hogy e nyelvhasználati lehetőség megvalósuljon, akiknek szól, hanem a hatóság számára csak egy lehetőség, hogy kegyet gyakorol-e velük szemben. Ilyesmire pedig nem igazán tartanak minket méltónak.

Ebben az ügyben előreláthatóan hosszú jogvitáknak nézünk még elébe. Egyértelmű, hogy a kétnyelvű táblák ügyében csak akkor lépünk előre, és akkor lesz érdemi változás, ha erős magyar képviselet kerül be a parlamentbe, és lehetőleg kormánypozícióba

- húzza alá Horony Ákos.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.