Filipová a TASR-nek: A szlovákot idegen nyelvként kell tanítani a nemzetiségi iskolákban
A múltkori félrefordításból eredeztethető fiaskó után újra interjút adott a TASR-nek Filipová Mónika oktatásügyi államtitkár.
Szerkesztőségünk úgy döntött, nem várja meg, míg a hírügynökség magyar munkatársai lefordítják az interjút, esetleg újabb félreértéseket okozva, inkább magunk álltunk neki, hogy a lehető legszöveghűbben, mégis a magyar stilisztika szabályainak megfelelően, visszaadjuk az államtitkár asszony szavait.
Mit sikerült elérnie az oktatásügyben, mióta elfoglalta pozícióját?
Az első lépés szimbolikus volt, az, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén kommunikáljunk. A minisztérium honlapján külön részt alakítottunk ki a nemzetiségi oktatásügynek, és lefordítottuk azt ruszinra, roma nyelvre és magyarra is. Főként magyarul kommunikálunk, hiszen a legtöbb nemzetiségi iskola magyar nyelvű. A határozatokat magyar nyelven is kiadtuk, sőt, most először roma nyelven is. (...) A koronakrízis alatt is sikerült növelnünk a nemzetiségi oktatásra szánt forrásokat, 48 ezer eurós pályázatot írtunk ki és két magyar tanulmányi verseny is bekerült a minisztérium hivatalos versenyei közé. Egyfelől ezek szimbolikus lépések, másfelől kezeljük a dolog gazdasági oldalát, de dolgozunk azon is, hogy a kormány programnyilatkozatában leírtak megvalósuljanak.
Mi mindent tervez még megvalósítani ebben a választási időszakban?
A fő cél, hogy a programnyilatkozatban megfogalmazott feladatokat végrehajtsuk. Számomra a nemzetiségi oktatás legnagyobb problémája a szlovák nyelv tanítása. Intenzíven foglalkozunk a kérdéssel. (...) Új metodika kidolgozásán ügyködünk, azt szeretnénk elérni, hogy a szlovákot idegen nyelvként oktassák a nemzetiségi iskolákban.
Fontos, hogy gyakorlati szempontból is bírják a nyelvet a diákok. Itt nyári táborokról vagy cserediák-programokról lehetne szó. Ezen kívül el kell készítenünk a nemzetiségi iskolák és kisiskolák átfogó felmérését is.
Jelenleg mivel foglalkozik?
A nemzetiségi iskola fogalmának hivatalos meghatározásán dolgozunk éppen. A szaktárcán belül elkészült egy törvénymódosítás, amely ezt definiálná. Az előző kormány idején is volt ilyen elképzelés, de az végül nem ment át. Szerintem nekünk sikerülni fog, ott van a programnyilatkozatban is. Nagy előnyt jelentene ez az érintett iskoláknak. (...) Egyeztetésre még szükség van, bevonjuk a szélesebb szakmai nyilvánosságot is, de úgy vélem még az idén a kormány elé kerülhet a törvénymódosítás. Ezen kívül azzal foglalkozom, hogy az oktatási minisztériumon belül létrehozzak egy, a nemzeti kisebbségek iskoláival foglalkozó szekciót (a sekcia kifejezés itt mint az államigazgatási struktúra egyik meghatározott lépcsőfoka szerepel - a szerk. megj.).
Találkozott Potápi Árpád Jánossal is, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkárával. Ők miként látják a magyar iskolák helyzetét Szlovákiában?
Kifejezetten konstruktív találkozó volt. Kellemesen meglepett, hogy egyetértettünk például a szlovák nyelv tanításával kapcsolatos kérdésekben. Arra jutottunk, ha biztosítani szeretnénk a magyar iskolahálózat minőségét, a szülőknek már az óvodai nevelésben is a magyar nyelvet kellene választaniuk. (Ez a kijelentés mintha a múltkori, félresikerült mondatok élét igyekezne elvenni - a szerk. megj.) Beszéltünk az iskolatámogatási rendszerről is. Mindketten azt akarjuk, minél jobbak legyenek az iskoláink. De előbb egy jó analízisre van szükségünk, hogy rendelkezésre álljanak a szükséges adatok.
Milyen előnnyel jár az anyanyelvi oktatás a kisebbség számára?
Saját tapasztaltaimból indulok ki, hiszen én is a magyar nemzeti kisebbséghez tartozom. magyar óvodába, alapiskolába és gimnáziumba jártam. (...) Magyarul beszéltünk a családban. Nem tudom elképzelni, hogy szlovák iskolába jártam volna, hiszen nekem akkoriban a szlovák nyelv idegen volt, mint az angol például. A magyar oktatás számomra nagy előnyt jelentett, anyanyelvemen tanultam meg írni, olvasni, de például a matematikát is. Ezen kívül persze az identitás és a kultúra megőrzésében is nagy szerepe van.
Mi a nemzetiségi iskolák legnagyobb problémája?
Biztosan nem a minőségük!
A legnagyobb probléma a szlovák nyelv tanítása, ezt be kell vallanunk és neki kell állnunk foglalkozni vele. Tisztelet a kivételnek persze, vannak jó iskolák és tanárok, ahol és akik remekül tanítják a szlovák nyelvet. Ezt leszámítva a nemzetiségi iskolák problémái azonosak azokkal, amelyekkel a szlovák iskolák néznek szembe. Például a tankönyvek minősége, a pedagógusok továbbképzése és kiértékelése, ilyesmik.
Az alapiskolák alsó tagozataiban idén kinyílt a tankönyvpiac. Mi a helyzet a nemzetiségi iskolákban? Van a piacon elég könyv?
(...) Kellenének új tankönyvek a szlovák nyelv oktatásához. Sok tantárgynál hiányzik a jó magyar nyelvű tankönyv. Legtöbbször csak a szlovák könyvek magyar fordításai elérhetőek. Különösen problémásak például a matematika vagy a történelem tankönyvek.
Nagy segítség lenne, ha olyan magyarországi tankönyveket tudnánk használni, amelyeket a szlovák pedagógiai intézet előzetesen jóváhagyott.
Ezzel spórolni is tudnánk, nem kellene magyarra fordítani a szlovák tankönyveket.
A nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok multikulturális és regionális nevelésének támogatására (sic!) idén 48 ezer eurós pályázatot írtak ki. (...) Milyen projektekre szerezhetnek támogatást az iskolák?
Szeptember hetedikéig lehet pályázni. A pályázatot úgy írtuk ki, hogy támogassuk az identitást és a nemzetiségi iskolákat is. Olyan projektekkel lehet jelentkezni, amelyek a nemzeti kisebbségek kultúrájának, identitásának megismerését népszerűsítik azok történelmén keresztül. (...)
Ez is egy módszer arra, hogy a nemzetiségi iskolákat támogassák?
Azt hiszem, igen. Az oktatási tárca részéről ezt egy szimbolikus gesztusnak tekintem. Meg akarjuk mutatni a nemzetiségeknek, hogy fontosnak tartjuk őket!
