Fico célra tart, a déli önkormányzatok összefognak
Két hőhullám között a szlovákiai politika figyelme egyre inkább az október 24-én esedékes helyhatósági választások felé fordul. Jól mutatja ezt, hogy a múlt héten Robert Fico kormányfő is kijelölte, melyik szimbolikus csatatéren szeretne majd ősszel babérokat szerezni a legnagyobb kormánypárt.
Az önkormányzati választás hálás terep a pártok kommunikációs szakembereinek, a voksolás jellegéből adódóan a vegytisztán listás választásokhoz képest jóval könnyebb olyan sarokpontot találni, amelybe kapaszkodva az adott párt győztesnek mutathatja magát. Egy-egy kis párt akár egy kisebb településen aratott sikert is komoly eredményként kommunikálhat, a nagyobb pártok pedig még válogathatnak is az eredménytablón. Nem árt persze, ha jó előre kijelölik azt a terepet, ahol a siker – akár a relatív siker – a párt szempontjából jól kommunikálható.
Pontosan ezzel a fegyverrel élt a Smer-SD már politikai veteránnak számító elnöke, amikor a figyelem középpontjába állította a pozsonyi főpolgármester-választási küzdelmet. Fico jól tudja, a legnagyobb kormánypártnak ebben a csatában nincs veszíteni valója, kommunikációs szempontból viszont annál többet nyerhet. A politizáló közvélemény a fővárost – nem ok nélkül – ellenzéki bástyaként könyveli el, ahol már egy relatív siker is jól kamatozhat Fico pártjának. Jozef Ráž közlekedési miniszter a kormánykoalíció támogatásával, de papíron független jelöltként méreti meg magát, és akár meglepetést is okozhat.
A sikeres minta a néhány éve elhunyt Milan Ftáčnik korábbi oktatási miniszter nevéhez fűződik, aki 2010-ben független jelöltként, de a Smer támogatásával nyerte el a pozsonyi főpolgármesteri széket.
Hasonló próbálkozásokat déli szomszédunkban is láthattunk, igaz sem Schmitt Pál 2002-ben, sem Tarlós István 2006-ban nem tudta független jelöltként a jobboldal támogatásával legyőzni a Budapesten erősebb pozíciókkal rendelkező balliberális jelöltet, Demszky Gábort. Tarlós 2006-ban azonban látható közelségbe került a regnáló főpolgármesterhez, ez a relatív siker pedig megalapozta a négy évvel későbbi választási győzelmét.
Ráž egy hasonló relatív sikerrel már komoly kommunikációs fegyvert adna a legerősebb kormánypárt kezébe, s láthatóan a Smer háza táján számolnak azzal, hogy a közlekedési miniszter alaposan megszorongatja, vagy akár meg is előzheti a hivatalban lévő Matúš Vallót. Robert Fico múlt pénteken úgy fogalmazott, ha Jozef Ráž nyerné a pozsonyi főpolgármester-választást, az minden más eredményt elhomályosítana az októberi választáson. A kormányfő a várakozásait arra alapozza, hogy Ráž a közlekedési tárca vezetőjeként az elmúlt időszakban több sikeres pozsonyi és régióbeli projektet is tető alá hozott, főpolgármesterként pedig folytathatná ezt a munkát.
Fico arra is utalt, hogy az önkormányzati választásokon a választópolgárok nem a pártpreferenciák vagy a jelölt politikai hovatartozása alapján döntenek, hanem az adott személy ismertsége és eddigi munkája szerint. Éppen ezért meggyőződése, hogy végül a független jelöltek válnak a választások fő győzteseivé.
A kormányfő ezzel kommunikációs szempontból két legyet ütött egy csapásra, nemcsak Ráž jó szereplésének ágyazott meg, de pártja relatív sikerét is megalapozta a függetlenek várható tarolása mellett.
Fico a korábbi önkormányzati választások eredményeit figyelembe véve nem kockáztatott túl sokat azzal, hogy a független jelöltek sikerét vetítette előre. A települési önkormányzatokban – főként a kisebb lélekszámú településeken – rendre tarolnak a függetlenek a pártszínekben induló jelöltekkel szemben.
A pártjelöltek igazi terepe az urbánus közeg, de a tendenciák azt mutatják, az utóbbi választásokon a függetlenek a kis- és középvárosokban is egyre nagyobb szeletet hasítottak ki a tortából.
Pontosan ez a terep hazai pálya a legnagyobb kormánypárt számára, ahol köröket ver a többi szlovák pártra. A megyeszékhelyek többsége és a főváros ellenben az ellenzék felé hajlik, ezért is idegenben vívott rangadó a főpolgármester-választás Ficóék számára. Ezen a ponton csak a margóra jegyezzük fel, négy évvel ezelőtt helyhatósági választásokon a frissen egységesült magyar párt sikeresen esett át a tűzkeresztségen, a megszerzett polgármesteri és helyi képviselői mandátumokkal előkelő helyet szerzett a szlovákiai pártok versenyének dobogóján.
Az önkormányzati világ gondjaira Robert Fico is reflektált, igaz a magyarlakta települések rendszerbe kódolt hátrányos helyzetére a kormányfő által beharangozott reformjavaslatok nem kínálnak célzott megoldást. A miniszterelnök olyan strukturális átalakítást vizionál, amely reflektál az aprófalvak jelenlegi strukturális problémáira, és az önkormányzati szolgáltatások hatékonyabb, megosztott rendszerét – közös önkormányzati hivatalok, integrált szolgáltatások – kínálja majd.
A déli önkormányzatok problémáit hosszú évek óta napirenden tartja a magyar érdekképviselet. A magassági és a nagysági szorzó hátrányosan érinti a magyarlakta települések többségét, amelyek zömmel alacsonyabb tengerszintfeletti magasságon fekszenek és kisebb népességűek.
A hatályos szabályozás ugyanis a nagyobb lélekszámú és magasabban fekvő településeknek kedvez a többi rovására. A magyarlakta települések sajátos gondjait sem az előző kormányok, sem a szlovák többségű települések által dominált önkormányzati szövetségek nem érezték a szívügyüknek.
Ahogy Őry Péter, a június végén megalakult Szlovákiai Magyar Önkormányzati Társulás (SZMÖT) elnöke a Ma7 múlt heti közéleti magazinműsorában fogalmazott, „a szlovák polgármesterek nem is értik a gondjainkat”. A felső-csallóközi Csallóközcsütörtök polgármestereként tevékenykedő politikus az előző években többször is felhívta a figyelmet az önkormányzatok finanszírozásának aránytalanságaira, de rendre süket fülekre talált a kormány és a partnerként számba jöhető önkormányzati társulások részéről.
Őry ugyan néhány hete lemondott a Magyar Szövetségben betöltött tisztségeiről, de a SZMÖT elnökeként és a Pro Civis polgári társulás vezetőjeként folytatja a közéleti aktivitását. A dél-szlovákiai magyarlakta települések önkormányzatait összefogó új társulás megalapítását a politikus azzal indokolta, szükséges növelni a déli önkormányzatok érdekérvényesítő erejét, mert az országos önkormányzati szervezetekben nem kap kellő súlyt a hangjuk.
A politikus felidézte, a kezdeményezés az 1994-es komáromi önkormányzati nagygyűlés harmincadik évfordulójára szervezett emlékkonferencián merült fel, a társulást 2025-ben jegyezték be, a SZMÖT alakuló ülésére idén június végén Zselízen került sor. A társulás deklarált célja a felvidéki magyarlakta települések és régiók érdekképviselete, fejlesztése, valamint a helyi önkormányzatok szakmai segítése és összefogása – hangsúlyozta a SZMÖT elnöke.
Őry Péter hozzátette, nem csupán a társult önkormányzatok által felvetett problémák jelzése a cél az illetékes hatóságok irányába, a SZMÖT konkrét megoldási javaslatokat dolgoz ki az önkormányzatokat érintő közigazgatási, gazdasági, illetve oktatási vagy éppen kulturális kihívásokra. A társulás ezáltal hatékonyabb érdekérvényesítést biztosít a csatlakozó települések számára – húzta alá Csallóközcsütörtök polgármestere.
Őry hangsúlyozta, a SZMÖT működését az alapítók pártpolitika fölött álló hálószervezetként képzelik el, ezért a társuláson belül zökkenőmentes együttműködésre számít a pártok, így a Magyar Szövetség színeiben megválasztott önkormányzati vezetők és a független polgármesterek, helyi képviselők között.
A politikus kiemelte, a SZMÖT-höz csatlakozó önkormányzatok száma folyamatosan bővül, de arra számít, hogy az októberi helyhatósági választásokat követően újabb körben kell majd megszólítani az újjáalakuló települési önkormányzatokat.
Őry Péter aláhúzta, az önkormányzatokra nehezedő pénzügyi és közigazgatási terhek, valamint a szélmalomharcnak tűnő küzdelmek a szlovák döntéshozókkal várhatóan a következő években is folytatódnak, s ez a jövőben is igazolni fogja a magyarlakta települések önkormányzatait tömörítő társulás létjogosultságát.
Megjelent a Magyar7 2026/29. számában.
