Esélyegyenlőség csak akkor lesz, ha teszünk is érte
Bár a nőmozgalmak 19. századi elindulása óta mi, nők folyamatosan küzdünk azért, hogy megszűnjenek vagy legalábbis jelentős mértékben csökkenjenek a különbségek a férfiak és a nők között, az igazság az, hogy száz év sem volt elég a teljes női emancipáció eléréséhez. Persze, eredmények azért vannak, de a nemi esélyegyenlőtlenség mindmáig fellelhető úgy a munkapiacon való érvényesülés és a munkahelyünkön való előmenetel során, mint a férfiak és nők közti bérkülönbségek terén.
A bérkülönbségek tekintetében például a 19. században még gyakran 50 százalékos különbségek is voltak a nemek közt, ami mára azért jelentősen csökkent, de még mindig nem eléggé. Pedig az egyenlő munkáért járó egyenlő bér elvét már 1957-ben bevezette a Római Szerződés, de az úgynevezett bérszakadék továbbra is makacsul tartja magát, és az elmúlt időszakban is csak alig észlelhető javulást sikerült elérni ezen a téren Európában.
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a nők bérhátránya Szlovákiában 18,4 százalék, az OECD ettől valamivel jobb adatokat mért, aszerint a nők jelenleg 13,9 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál nálunk.
A felmérés számai azt mutatják, hogy leghamarabb majd csak 70 év múlva tűnhetnek el végleg a különbségek, ami sokakat megdöbbentett, és az Unión belül is kezdeményezések indultak el a folyamat felgyorsítása érdekében.
Az adatok szerint a nők átlagkeresete 10%-kal alacsonyabb az országos átlagkeresetnél, míg a férfiak 9,5%-kal felülmúlják ezt az adatot. A különbségek nagyrészt azzal magyarázhatók, hogy a nők túlreprezentáltak a viszonylag alacsony fizetésű ágazatokban. Az sem elhanyagolható továbbá, hogy a nők gyakran kevesebb fizetést kapnak az ugyanabban a kategóriában dolgozó és ugyanolyan végzettséggel rendelkező férfi kollégáikkal szemben, sőt az is gyakran előfordul, hogy a szülési szabadságról visszatérve alacsonyabb kategóriába sorolják őket.
A szakemberek szerint a meglévő nemi esélyegyenlőtlenséget a koronavírus-járvány csak tovább súlyosbítja.
A Világgazdasági Fórum becslései szerint a nők jövedelmét a járvány világszerte mintegy 7,5 százalékkal nyirbálta meg (a kiskereskedelem, a turisztika és a vendéglátás területén sok nő dolgozik, akiknek a járvány most jelentősen megnehezítette a helyzetét), Szlovákia esetében ez az adat körülbelül hat százalék.
A helyzet tehát nem, hogy javult volna, hanem jelenleg inkább romlott. Az uniós tagállamok többségében a nők részvétele a politikában és a felső vezetésben messze elmarad a minimális arányként kitűzött 30 százaléknál. Az EU 2020-ban elfogadott ezért egy startégiát a nemi egyenlőség elősegítésére.
A nők esélyegyenlőségének védelme érdekében a Szövetség párton belül is körvonalazódik egy női tagozat megalakulása.
Gergely Papp Adrianna, az elődpártok egyikének, az MKP-nak a korábbi elnökségi tagja, Debrőd település polgármestere, illetve a nők megsegítése érdekében létrejött Femine Fortis civil szervezet elnökségi tagja és alapítója az egyik kezdeményezője és mozgatórugója ennek.
A kérdéskör terén jelentős tapasztalatokkal rendelkezik, hosszú évek óta rendszeresen részt vesz az MKP európai családpártja, az Európai Néppárt Női Tagozatának – az EPP Womennek az ülésein is.
mint a gyermekgondozási szabadság problémái, a szociális törvények hiányosságai és értelmezhetetlensége, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadás hiánya, a minél több gyerekbarát munkahely iránti igény, a nők hátrányos helyzete a munkáltatójuknál a gyermekgondozási szabadság miatt, de ide tartozik a nemek közti bérkülönbségek kérdése is” – nyilatkozta portálunknak Gergely Papp Adrianna.
Az önkormányzati politikus azt mondja, az, hogy milyen módon nyúlunk ezekhez az érzékeny témákhoz és éppen melyik részéhez, mindig változik. A Femine Fortis megalakulásától kezdve például máig nincs egység még a nők között sem a kvótarendszer kérdésében.
– fűzte hozzá.
Véleménye szerint, mivel a párton belül eddig nem volt formális női tagozat, és nem foglalkoztak politikai szinten a nők problémáival, csak civil vonalon szerveződött a kérdéskör, azonnal a kvótarendszer bevezetésével indítani túl nagy váltás lenne. „Ellenállásba ütközne mindenféleképpen. Szerintem a kérdésnek még időt kell adni, hogy megérjen.
– mondta hozzáfűzve, ha elkezdenek szervezetten tevékenykedni, és olyan nyilatkozatokat kiadni lényeges témákat érintően, amelyeket a tagság nagy része támogatni tud, akkor ez mindenképpen hatással lehet a nemek közti esélykülönbségek csökkentésére.
A politikus szerint a létrehozandó női tagozat nem teljesen zöld mezős kezdeményezés, hiszen a tevékenységet, az irányokat és a célkitűzéseket illetően vannak már korábbról is tapasztalataik, a Most-Híd pártnak is létezett egy női tagozata, az Idea, amely a Femine Fortis-hoz hasonló szerepet töltött be. „Olyan értelemben viszont zöld mezős lesz, hogy az MKP létezése óta a párton belül eddig nem volt működő női tagozat.
Semmiképpen sem szeretnénk külön-külön, platformokként tagozatokat létrehozni, hanem az egyes platformokban először megbeszélni az elképzeléseket, majd azokat összefésülni, és közösen létrehozni egy női tagozatot” – fűzte hozzá Gergely Papp Adrianna.
A közeljövőben terveznek egy kérdőívet is kiküldeni a tagságnak és a pártszimpatizánsoknak, hogy lássák, melyek azok a kérdések, amelyek a női tagság nagy részét foglalkoztatják. „Vannak visszatérő problémakörök, amelyek a leginkább érdeklik és érintik a nőket, legfeljebb csak egy kicsit árnyaltabb időszakonként a helyzet egy-egy témát illetően.
– fogalmazott hozzáfűzve, fontos, hogy a nők szemszögéből is megvizsgálják a problémákat, s ezek megoldásához a nők is elmondhassák a véleményüket. Számítanak a környező országokban már régóta működő női szervezetek segítségére is e téren, amelyekkel baráti kapcsolatokat ápolnak. „A jó gyakorlat, a tapasztalat és a helyzetismeret hozzásegíthet ahhoz, hogy egy kezdeményezés sikeres legyen.
– zárta Gergely Papp Adrianna.
