Elérhető egyáltalán a nyájimmunitás? Biztató jelek és kockázatok

2021. június 10., 07:55
Kolek Zsolt

Szlovákia, miközben az országban látványosan javul a járványhelyzet, hetekig a fokozottan kockázatos országok között maradt a hazai hatóságok hibás adatközlése miatt. A baki nem járt következményekkel. Miközben a kormány magyarázkodik, joggal merül fel a kérdés, időben felkészül-e Szlovákia egy esetleges újabb járványhullámra?

Eduard Heger védőoltás AstraZeneca
Fotó: TASR
Eduard Heger egyike annak az 1 840 253 szlovákiai polgárnak, aki már legalább a védőoltás első dózisát megkapta. A nyájimmunitás eléréséhez Szlovákiában az őszi hónapokig közel ugyanannyi első vakcinát kellene beadni, mint decembertől május végéig

Szlovákia jelenleg európai összevetésben egyértelműen mérsékelt kockázatú országnak számít járványügyi szempontból. A járványmutatók folyamatosan javulnak, látványosan csökken a kórházi ápolásra szoruló betegek száma, és alacsony a laboratóriumi tesztekkel kiszűrt új fertőzöttek aránya is. A regionális Covid-automatán hétfőn már a legenyhébb kockázatot jelző zöld szín is feltűnt, miközben egyetlen járásban sincs súlyosnak mondható járványhelyzet.

Elhibázott adatközlés, megnehezített utazás

A szlovákiai járványhelyzet javulása hetek óta világos tendenciát rajzol ki, éppen ezért keltett feltűnést, hogy az idehaza naponta ismertetett kedvező számok ellenére az országot májusban több európai állam, köztük Csehország is járványügyi szempontból fokozottan kockázatos térségnek minősítette. A nyilvánvaló ellentmondásra múlt héten kaptunk magyarázatot, amikor a szlovák külügyi tárca elismerte, hogy a hazai járványügyi hatóságok téves adatokat továbbítottak az Európai Járványügyi Központnak (ECDC).

Az ECDC a nemzeti járványügyi szervek adatközlése alapján állítja össze az európai országok járványügyi kockázatát mutató Covid-térképét. Ennek alapján dönthetnek az egyes kormányok az adott ország polgáraira vonatkozó utazási korlátozások szigorításáról vagy enyhítéséről.

Vagyis például a cseh kormány is az ECDC-től kapott adatok alapján döntött úgy, hogy a szlovákiai polgárokkal szemben a korábbinál szigorúbb beutazási korlátozásokat léptet életbe.

Beismerés van, felelős nincs

Martin Klus külügyi államtitkár azt is elismerte, a tárca már három hete tisztában volt azzal, hogy a szlovák egészségügyi hatóságok hibás adatközlése miatt sorolják az országot a fokozottan kockázatos térségek közé. Megkésve ugyan, de a szlovák hatóságok a valóságnak megfelelő járványügyi adatokat továbbítottak az Európai Járványügyi Központnak, amely a június 3-án frissített Covid-térképén a szlovákiai régiókat már a közepes kockázatú, sárga színnel jelölte.

Fotó: TASR
Martin Klus külügyi államtitkár elismerte, a tárca már három hete tisztában volt azzal, hogy a szlovák egészségügyi hatóságok hibás adatközlése miatt sorolják az országot a fokozottan kockázatos térségek közé

Hab a tortán, hogy a több tízezer szlovákiai polgár életét megnehezítő baki lapzártánkig semmilyen személyi következménnyel, felelősségre vonással nem járt. Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter elhárította Ján Mikas országos tiszti főorvos felelősségét, aki a hibás adatokat küldő járványügyi szakemberek közvetlen felettese. Martin Klus sokak számára arcpirító beismerésével a külügyi tárca is lezárta a maga részéről az ügyet.

Egyik bakiból következik a másik?

Az elkövetett baki és az önreflexió hiánya joggal veti fel a kérdést, mennyire kompetensek a szlovák járványügyi hatóságok, egyáltalán az egészségügyi kormányzat, és ebből adódóan

mennyire találhatja felkészülten Szlovákiát egy esetleges újabb járványhullám?

A kérdés annál inkább jogos, mert utólagosan nehezen vitatható, hogy a kormányzat a járvány tavaly nyári ideiglenes visszaszorulását sem használta fel kellőképpen az egészségügyi ellátórendszer felkészítésére az ősszel bekövetkező újabb hullámmal szemben.

Az is nehezen vitatható állítás, hogy a szlovák hatóságok nem első alkalommal hibáztak, amikor a járványügyi adatok rögzítéséről vagy továbbításáról volt szó. Szlovákia már hónapok óta nem közli az aktív betegek számát, hiszen az őszi országos antigénes tesztelésen kiszűrt fertőzöttek a bemeneti oldalon nem kerültek be a statisztikába. Az esetükben ugyanis nem mindenkinél végeztek utólagos PCR-tesztet, de a gyógyultak között folyamatosan feltüntették őket.

Az ellentmondásból fakadóan az aktív betegek számának nyilvántartása követhetetlenné vált, a járványügyi statisztikában ehelyett az ún. nem aktív eseteket tüntetik fel, amelyben összesítik a fertőzést már leküzdött PCR- és Ag-tesztekkel kiszűrt korábbi fertőzötteket. A szlovák járványstatisztika ebből a szempontból világviszonylatban is példátlan, ami persze az ugyancsak példa nélküli országos antigénes tesztelés statisztikára gyakorolt ellentmondásaiból ered.

Nem kizárható egy következő járványhullám

A koronavírus-járvány őszi-téli hulláma szerte Közép-Európában, így Szlovákiában is súlyos emberi áldozatokat követelt. Magyarországon és több európai országban határozottan elkülönült a pandémia második és harmadik szakasza, Szlovákiában azonban lényegében egybemosódott a két hullám. Ezért nem csoda, hogy több járványügyi szakember az őszi hónapok kapcsán a fertőzés terjedésének újbóli várható felgyorsulásáról beszél, harmadik hullámot emleget.

A legtöbb járványügyi szakember azt valószínűsíti, hogy nem zárható ki ugyan egy harmadik hullám Szlovákiában, ám az jóval enyhébb lefolyású lesz a pandémia második hazai szakaszánál.

Ezt a bizakodást valóban alátámasztja az átoltottság előrehaladása. Igaz, június elejéig még csak a teljes népesség mintegy harmada kapta meg a koronavírus elleni vakcina legalább első dózisát. A kívánt nyájimmunitás eléréséhez a teljes népesség 60-70 százalékának, de legalábbis a felnőttek 80-90 százalékának átoltottságára lenne szükség. A szlovák oltási programot hónapokig lassította, hogy az országban nem volt elérhető kellő számú vakcina, májustól azonban érzékelhetően felgyorsult az oltási kampány.

Elérhető-e a nyájimmunitás?

Figyelmeztető jel azonban így is bőven akad. Az oltási hajlandóság regionálisan messze nem egyenletes, a keleti országrészben gyakorlatilag már kiürült az oltási váróterem, a fővárosban és a nyugati megyékben pedig továbbra is tömeges az oltás iránti igény.

A következő hetek, hónapok kulcsfontosságú kérdése az lesz, hogy a vakcináció révén elérhető-e Szlovákiában olyan mértékű átoltottság, ami már önmagában feltartóztatja a pandémia következő hullámát?

A szükséges nyájimmunitás eléréséhez nyilvánvalóan fel kell gyorsítani a szlovákiai oltási kampányt. Az őszi hónapokig közel ugyanannyi első vakcinát kellene beadni, mint decembertől május végéig. A cél elérésében a vakcinahiány már nem jelent akadályt, az igazi kérdés a lakosság oltási hajlandósága lesz. A felnőtt népesség 80-90 százalékának beoltása a kötelező vakcináció bevezetése nélkül valószínűleg teljesíthetetlen elvárás, ezért Szlovákiában is, ahogy a világ többi országában, elkerülhetetlen lesz a kiskorúak, de legalábbis a 12 év feletti gyermekek beoltása.

Biztató jelek és kockázatok

Némileg biztató, hogy az átoltottság fokozatos előrehaladásával is érdemben mérsékelhetők a kockázatok, ráadásul éppen a vírus által leginkább veszélyeztetett korosztályokban a legmagasabb a beoltottak aránya. Ezt igazolja, hogy Nagy-Britanniában, ahol már a teljes népesség több mint felét beoltották, hiába van kibontakozóban egy újabb járványhullám, a súlyos megbetegedések száma érdemben nem növekszik. Vagyis a vakcinák nem védenek meg ugyan a fertőzéstől, de jelentősen mérsékelik a súlyos lefolyású betegség kialakulásának a kockázatát.

Komoly probléma ugyanakkor, hogy az oltási kampány a világ népességének legalább felét adó fejletlen térségekben még éppen csak elkezdődött, ami folyamatosan lehetőséget hagy fertőzési gócok kialakulására és a vírus újabb mutációinak megjelenésére.

Utóbbi azért különösen veszélyes, mert olyan mutáció is felütheti a fejét, amivel szemben a jelenleg használatos védőoltások már nem kellően hatékonyak.

2021. június 9., 18:53

Foci EB, politika és egyebek a Magyar7 legújabb számában

Ne feledjék: ha még nem előfizetői, a legközelebbi postán is megvásárolhatják a felvidéki magyarok közéleti hetilapját, a Magyar7-et!

Megjelent a Magyar7 2021/23. számában.

Kövesse facebook oldalunkat is!