Diszkrimináció-e az emberek felosztása beoltottakra és oltatlanokra?

2021. július 23., 12:56
Dunajszky Éva

Zajlik a tüntetés a parlament előtt, az emberek elégedetlenek, úgy érzik igaztalanul diszkriminálják őket. A parlament falai közt eközben a képviselők azt vitatják, mi legyen a szabad mozgásunk ára.

tüntetés a parlament előtt
Fotó: TASR

Oltás, teszt, a koronavírus legyőzése lehetnek a feltételei annak, hogy szabadon (ugyan maszkban, de) beléphessünk egy étterembe vagy egy bárba? Nem egy ország folyamodott már Európában ehhez a lépéshez. De hol vannak egy ilyen szabály buktatói?

Jogászok szerint az üzemeltetők részéről is problémába ütközhet egy ilyen lépés. Visszaélésekre és káoszra kerülhetne sor az alkalmazása során, s igaz ugyan, hogy az állami hatóságok megoldhatnák a problémát, egy egységes eljárás meghatározásával, szinte biztos, hogy a bevezetésével érne egy újabb alkotmánybírósági eljárás, véli a diszkriminációellenes jogot tanító Peter Varga, a nagyszombati jogi egyetemről.

A szakember véleménye szerint

nem igazán van összhangban az egyenlő bánásmód elvével az, ha az üzemeltetők saját belátásuk szerint Covid-igazolványtól teszik függővé a szolgáltatói üzemegységekbe való belépést.

Nincs ugyanis ilyen jogi alapjuk, s ugyanígy a munkaadók sem hozhatnak olyan önkényes döntést, hogy a munkahelyre való belépéshez megkövetelik az oltást. A szakember szerint, ha minden üzemeltetőnek, munkáltatónak vagy szolgáltatónak megengednék, hogy meghatározza a saját kritériumait, abból csak káosz lenne.

Munkajogi szempontból a legmegfelelőbb és jogilag a legtisztább az lenne, ha az oltás vagy a tesztelés esetleges kötelezettségét egy általánosan kötelező érvényű jogszabályozás határozná meg. Nem szabad ugyanis megfeledkeznünk a személyes adatok védelméről sem. Az egészségügyi állapotra vonatkozó adatok a személyes adatok speciális kategóriájának számítanak, mivel ezek érzékeny személyes adatok"

- véli Varga. A szakember a diszkriminációellenes törvény szempontjából is problematikusnak tartja, ha a szolgáltatásnyújtást az oltástól tennék függővé.

Tulajdonképpen eltérő bánásmódról lenne ez esetben szó, a „más státusz” okán, aminek esetében azonban tilos a diszkrimináció.

Nem lehet azonban egyértelműen a diszkriminációs törvénnyel ellenkezőnek megítélni az egyenlő bánásmód elvének megsértése okán azt, ha a Közegészségügyi Hivatal mondjuk, egy rendeletben Covid-igazolványhoz kötné a belépést a szolgáltatói üzemegységekbe.

Ha a jogszabály célja ugyanis a betegség terjedésének megakadályozása lenne, akkor természetesen fel kellene mérni az általános járványhelyzetet, s ha csak kisszámú fertőzés lenne, kisszámú kórházi kezelésre szoruló emberrel, akkor a szabadságjogokba való beavatkozás aránytalan lenne. Másrészt, ha olyan helyzetről lenne szó, mint amilyet márciusban megéltünk, abban az esetben el tudnám képzelni, hogy teljesülne az arányosság feltétele”

– mondta Varga, aki szerint nem lehet általánosítani egyetlen időszakra sem, minden egyes intézkedést az adott időpontban kell értékelni a járványhelyzet tükrében.

A jogi kérdés tehát úgy áll, hogy a beoltott és a be nem oltott személyek összehasonlítható helyzetben vannak-e a jogaik gyakorlása vagy bizonyos kötelezettségek meghatározása során. Erre a kérdésre mindig az adott helyzet összefüggésében kell választ adni, természetesen a jelenlegi tudományos ismeretek figyelembevétele mellett, mondta a szakember.

Kövesse facebook oldalunkat is!