Delta-kód, Szlovákia

2021. július 23., 19:00
Kolek Zsolt

Európa több országában újra gyors terjedésnek indult a koronavírus-járvány az Indiából elterjedt delta-variánsnak köszönhetően. Nagy kérdés, hogy Szlovákiában sikerül-e elejét venni egy újabb járványhullám berobbanásának.

tüntetés
Fotó: TASR
A pandémiával lassacskán másfél éve farkasszemet néző szlovákiai társadalom a türelme végére ért

A múlt hét legnagyobb érdeklődést kiváltó közéleti híre volt, hogy az Alkotmánybíróság felfüggesztette a Közegészségügyi Hivatal július 9-én érvénybe lépett rendeletét.

A határőrizeti szabályokat szigorító rendelet komoly társadalmi ellenállást váltott ki, így aligha meglepő, hogy a populista baloldali ellenzék normakontrollt kért a taláros testülettől arra hivatkozva, hogy a szabályozás alkotmányellenesen korlátozta a nem beoltottak utazási szabadságát.

Kapkodó járványkezelés

Ficóék azonban aligha könyvelhetik el egyértelmű politikai sikerként a taláros testület döntését, hiszen az alkotmánybírák a kifogásaikat csak a vakcina első dózisával beoltottakra vonatkozó kivételek kapcsán fogalmazták meg.

A július 19-étől életbe lépett új rendelet, amely már tartalmazza az Alkotmánybíróság által előírt változtatásokat, nem enyhítette a határőrizeti intézkedéseket, sőt a csak az első vakcinával beoltottakra vonatkozó kivételek eltörlésével lényegében tovább szigorította azokat.

A hétfőtől hatályos szabályozás szerint teljesen beoltott személynek az minősül, aki egy éven belül, de legalább 14 napja megkapta a Covid-19 elleni oltás első dózisát, illetőleg egykomponensű vakcina esetében az oltástól három hétnek kell eltelnie. Ha valaki 180 napon belül esett át a fertőzésen és legalább 14 napja megkapta az első oltást, a következő egy évben ugyancsak teljesen beoltottnak minősül, és a Szlovákiába való visszatérést követően elkerülheti a karanténkötelezettséget.

Akik július 9-e előtt megkapták a vakcina első adagját, augusztus 2-ig a számukra elrendelt karantén első napján állami költségen végeztethetnek PCR-tesztet, a negatív teszteredmény egyidejűleg a karanténkötelezettség feloldását jelenti. Akik közvetlenül az első vakcina beadását követően az Alkotmánybíróság által felülbírált rendelet életbelépéséig (július 19-ig) utaztak külföldre, karanténkötelezettség nélkül térhetnek haza.

Ha valakit július 9-e után oltottak be, legkorábban a karanténkötelezettség ötödik napján végeztethet PCR-tesztet. A július 19-én életbe lépett új szabályozás nem változtatott a 12–18 év közötti kiskorúakra, illetve az ingázókra vonatkozó, korábban bevezetett átmeneti rendelkezéseken – vagyis augusztus 9-ig az ingázók mentesülnek a karanténkötelezettség alól.

A taláros testület döntése, noha az ellenzék nem nevezeti triumfnak, újabb pofon a kormánykoalíciónak.

A Heger-kabinetnek aligha jött jól, hogy a látványos koalíciós torzsalkodás mellett a járványkezelés kapcsán ismételten megkérdőjeleződik a kormányzat kompetenciája. A kormánykoalíció bizonyítványába egy újabb kapkodva meghozott intézkedés kerül, aminek köszönhetően sokak szemében az alig száznapos Heger-kormány ott folytatja, ahol az Igor Matovič vezette kabinet abbahagyta.

Megakadályozható-e az újabb járványhullám?

A Matovič-kormány tavaly nyáron, miután az ország a pandémia első hullámát kis veszteségekkel átvészelte, nem hozott semmilyen érdemi megelőző intézkedést, amivel megakadályozni, de legalábbis lassítani lehetett volna, hogy újra behurcolják az országba a fertőzést.

Ráadásul, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus újra terjedésnek indult, a gazdasági károktól tartva hetekig kivárt a szigorú járványügyi intézkedések bevezetésével.

Az eredmény ismert,

az őszi, téli hónapokban Szlovákia a pandémia által egyik legsúlyosabban érintett országgá vált.

A Heger-kormány a határőrizeti rendszer szigorításával éppen ennek a forgatókönyvnek a megismétlődését szeretné megakadályozni.

A járványügyi szakértők egyetértenek abban, hogy a jelenlegi átoltottsági szint mellett reális a veszély, hogy a számos európai országban már gyors ütemben terjedő delta-variáns Szlovákiában is súlyos járványhullámot indíthat el, ami a beoltatlanok magas száma miatt ismét megterhelheti az egészségügyi ellátórendszert.

A határőrizeti rendszer szigorítása ebből adódóan észszerű lépés, az intézkedéseket fogadó heves tiltakozás azonban jól mutatja, hogy

a pandémiával lassacskán másfél éve farkasszemet néző szlovákiai társadalom a türelme végére ért.

Az emberek frusztrációja persze érthető, ebben is visszaköszönnek a kapkodó járványkezelés következményei és az oltási stratégia következetlenségei.

Növekszik az oltási hajlandóság, de nem eléggé

A kormány a határőrizeti rendszer szigorításával a megelőzés mellett új lendületet adna az oltási kampánynak is, hiszen a beoltottak utazási szabadsága kézzel fogható előny a beoltatlanokra vonatkozó korlátozásokkal szemben.

Múlt hét végéig mintegy 2,2 millió szlovákiai polgár kapta meg a koronavírus elleni vakcina legalább első dózisát, 1,88 milliónyian már az emlékeztető oltást is megkapták.

A kormány várakozásait részben igazolja, hogy az elmúlt napokban némileg megemelkedett az oltakozási hajlandóság.   

A járványügyi szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az újabb járványhullám valószínűleg elkerülhetetlen, de

a 12 év feletti népesség 70-80 százalékának átoltottsága mellett jó eséllyel megelőzhető lenne, hogy a fertőzés újra nagyszámú halálos áldozatot követeljen.

Ezt igazolja Nagy-Britannia példája, ahol a napokban a dominánssá váló delta-variáns újra berobbantotta a járványt – a napi esetszámok a legsúlyosabb téli hónapokat idézik –, ez azonban nem járt együtt a kórházi kezelésre szoruló koronavírusos betegek számának ugrásszerű növekedésével.

Amíg azonban Nagy-Britanniában a teljes népesség kétharmadát már beoltották, addig

a szlovákiai lakosság mindössze harmincnégy százaléka minősül teljesen beoltottnak.

A vakcina első dózisát is csupán az ország népességének a negyven százaléka kapta. A 12 év felettiek nem egészen 42 százaléka minősül teljesen beoltottnak, ami messze elmarad a kívánatos 70-80 százaléktól.

Ez a körülmény még inkább aláhúzza a határok szigorúbb őrizetének a szükségességét, hiszen a beoltatlanokra vonatkozó utazási korlátozások elejét vehetik a fertőzés gyors terjedésének azok körében, akik fokozottabb egészségügyi kockázattal néznek szembe, lévén még nem alakult ki a szervezetükben immunitás. Ugyanakkor az is nyilvánvalónak látszik, hogy nagyobb társadalmi felelősségvállalás nélkül Szlovákia az újra kritikusnak ígérkező őszi, téli hónapokig sem fogja elérni a koronavírussal szembeni nyájimmunitást.

Forró ősz előtt állunk?

A kapkodó járványkezelés, az egymást követő átpolitizált döntések ugyanakkor a kormány felelősségét húzzák alá. A kormánnyal szembeni elégedetlenség ezen felül is nehezíti az eredményes járványkezelést, hiszen a kormánypártokat elutasítók egy része élből elutasít bármilyen egyébként elkerülhetetlen intézkedést.

Bár Eduard Heger jóval kevésbé megosztó politikus, mint Igor Matovič, a koalíción belüli csatározások tovább apasztják a kormányzati intézkedések iránti bizalmat.

Az elmúlt hetekben már látványos jeleit láttuk, hogy az ellenzéki térfélen a kezdeményezés Peter Pellegrinitől átkerült Robert Ficóhoz. Fico láthatóan jóval ügyesebben és gátlástalanabbul él a populizmus eszköztárával, mint Pellegrini. A Smer-SD elnöke habozás nélkül élére áll a társadalmi tiltakozásnak, ha a kormány járványkezelése elégséges támadási felületet ad ehhez.

Mindebből az következik, hogy a forró ősz csakis akkor kerülhető el, ha a kormány, s leginkább a kormányfő több határozottságot mutat.

A konszenzusra való törekvés nem elég, az emberek következetességet várnak – a járványkezelésben is. Ennek elengedhetetlen előfeltétele, hogy ripacskodás helyett végre valamit a kormányzóképességből is felmutasson a koalíció.

Az eredményes járványkezelés a következő évek gazdasági kilátásait is meghatározza. Ha az őszi hónapokban a kormány szigorú karanténintézkedésekre kényszerül, az könnyen beláthatóan társadalmi robbanáshoz vezethet. Eduard Hegerre és kormányára nehéz hónapok várnak, de Fico gátlástalan hataloméhsége is könnyen visszaüthet, újra összezárva a jelenlegi koalíció botladozása miatt kiábrándult tömegeket.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/29. számában.

2021. július 21., 15:32

A hang és az íz keringője - megjelent a Magyar7 legújabb, 29. száma

Megjelent a Magyar7 legújabb, 29. száma. A lap nagyinterjújában ezúttal vérbeli nyári témát közöl: Szarka Gyula Kossuth-díjas zenész nyilatkozik többek közt legújabb, az Ének a konyháról című lemezéről.

Kövesse facebook oldalunkat is!