Az idő szalad, az asszisztált népszámlás lassan halad
A Szlovák Statisztikai Hivatal hétfőn közzétette a népszámlálás úgynevezett asszisztált szakasza második hetének részvételi eredményét, melyről portálunk is beszámolt.
A hivatal által közzétett adatok leglényegesebbike, hogy a megszámoltak száma immár túllépte a 100 ezret, amelyet az eseményt vezénylő szervezet, mint pozitív adatot kommunikál. Ha azonban a számok mögé nézünk, rájöhetünk, hogy túl sok bizakodásra jelenleg nincs okunk. Ennek fő oka az, hogy a május elején kezdődött második felvonás kezdetén még 800 ezer hiányzó személy várt megszámolásra.
A hat hétig tartó asszisztált szakasznak tehát most már túl vagyunk az első harmadán, a két hét alatt viszont csak a hiányzók mintegy 13%-át sikerült jegyzékbe venni.
Ez már jelentős különbség az eltelt idő és a megszámoltak aránya között.
Hogy látja a szakértő, várható-e lényeges gyorsulás, növekedés a megszámoltak számát, tempóját illetően? – ezzel a kérdéssel fordultunk Gyurgyík László szociológus-demográfushoz, a Selye János Egyetem oktatójához.
Gyurgyík a ma7.sk portálnak elmondta, hogy nincs a mostani népszámlálási módszerhez hasonló, ami viszonyítási alapul szolgálhatna, így nehéz megítélni, hogy a két hét alatt elért 13% után a következő hetekben gyorsabb növekedés várható-e?
Gyurgyík annak örülne, ha azoknak a száma, akik egyáltalán nem vettek részt a népszámláláson, alacsonyabb lenne, mint a legutóbb, 2011-ben volt.
Sok szakértő ennek a módszernek az egyik hátulütőjét abban látja, hogy az asszisztensek – bár van róla információjuk – nem szállhatnak ki minden még meg nem számolt lakos címére, csak oda, ahonnét erre kifejezett kérés érkezik.
Sajnos, a magyarok által legsűrűbben lakott Nyitra és Nagyszombat megye a második szakaszban a gyengébben teljesítők között van, így, bár a Statisztikai Hivatal részletes, települések szerinti áttekintést többszöri kérésünk ellenére sem ad ki, az vélelmezhető, hogy a még meg nem számoltak között jelentős lehet a magyar nemzetiségűek száma.
